Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-31 / 247. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. október 31. Templomépités Gellénházán. Tremkó Ferenc dr. vármegyei főállatorvos beszéde a gellén« házai templom alapkőletételén október 24-én. Házat építeni az Urnák! Cselekvő élő igazi evangélium, aminél kedvesebbet, nagyobbat Istennek tetszőbbet ember nem tehetett soha s nem tesz ma sem! Letűnt korok, régmúlt századok jóformán kizárólag abban élnek ma is, amit templomokban alkottak az Urnák ! Templomot épített a maga egyszerűen primitiv elgondolásában az ősi pogány ember, isteneinek alkotott templomokat a pogány, melyek évezredek viharát kiállották és templomot épit ma 1937. évben a jó, a szegény zalai katolikus nép. Ebben a korban épit templomot, amikor a felgyújtott templomok lángjától vörös a szovjet pénzen elcsábított spanyol nép földje, ahol 20.000 kápolnát s templomot, meg 16.000 Isten szolgálatának szentelt egyént pusztítottak el; amikor templomok s kolostorok romjai mutatják az járt vörös hiénák útját, amikor kifosztott és megbecstelenitett templomokban fegyverraktárak, autógarázsok, mozik, mulatók készültek orosz földön. Templomot épit Gellénháza hazafias magyar népe ezen a gyönyörüszép vidéken, hogy dicsérje benne az Urat, hogy meg- vallja benne hitét és hazaszeretetét. Mindig a legnagyobb teljesítmény volt az ember részéről a földön a templomalkotás, de sokszorosan nagy és istenes munka ez a modern istentelen áramlatok közepette, amikor különböző színűre mázolt jelszavak alatt igyekeznek a nyomor és nyomában jogosan támadt elkeseredés vámszedői a maguk gyáva földi életüket minél kényelmesebbé tenni az elkeseredett és becsapolt embermilliók tömegein keresztül. Tanulja meg pedig már egyszer kicsiny és nagy, egyszerű és pallérozott koponyáju ember egyaránt, hogy minden irányzat, minden áramlat, amely a szegény embert az Isten-hittől megfosztani igyekszik, ismétlem, minden ilyen irányzat világcsalás, szélhámosság és legelsősorban a legdurvább támadás, a legnagyobb sértés az ember ellen, az emberi méltóság ellen, az Isten képére s hasonlatosságára teremtett ember ellen. Igenis állítom, hogy világcsalás, mert amig divat lesz a halál, pedig ez nem megy ki a divatból soha, amig minden órában látom a temetési meneteket, hallom a csendítő harang szavát, olvasom a gyászkeretes hirdetéseket a újsághíreket, addig én — még, ha nem volnék is hitemre büszke katolikus ember —, még akkor sem tudnám elfogadni ezen istentelen irányzatokat és pedig elsősorban azért nem, mert ezek, amikor az Isten-hitet irtják, akkor erre a néhány rövidke évre, a földi életre Ígérnek paradicsomot az embernek, de egyúttal kitépik a tulvilági élet gyönyörű hitét az ember leikéből. De tovább megyek s itt látszik aztán a lóláb, mikor erre a rövid kis időre is csak ígérik, hol öt éves terv beállításával, hol 10 évessel, de semmiesetre se most „azonnal“, hanem mindig csak a „holnapra“ ígérik és hirdetik a földi jólétet. Hogy aztán ez a jólét és a földi paradicsom a valóságbau hogyan fest, arra elég példát látunk a spanyol s orosz földön, de mindenütt, ahol az ő istentelen elveik tápot találnak. Tehát ez a világcsalás a mai nehéz idők gondjaitól összetört embert még mélyebbre rántja le a piszokba, a szennybe azzal a szemfényvesztéssel, hogy most egyelőre ez a nehézség minden társadalmi osztálynak kijut, de, ha ezt jó ember kibírod, akkor majd holnap, persze a dátumot sohse jelölve meg, aztán jön a beígért földi mennyország ! Hogy aztán ezt a bizonytalan és eddig be nem váltott határidőt persze sok millió ember nem birja ki, vagy nem meri kibírni, azokat aztán egyszerűen kiirtja, legyilkolja a rendszer különböző ürügyek alatt, igy legalább kevesebbről kell gondoskodnia, vagy kevesebbnek kell hazudnia! De ahol az isteni hitnek ilyen ragyogófényessége tündököl, mint itt Gellénháza s Lickóvadamos templomépitő népében, ott hála Istennek, józan a nép. Fogjuk meg eme célt szolgáló munkánkban, a túlvilág elérését célozó harcunkban a mi legnagyobb támaszainknak, a papoknak a jó kezét s ezek a jó papi kezek elvezetnek bennünket egyetlen célunkhoz, az Istenhez ! Ezek a papi kezek sohase vezetnek se jobbra, se balra, csak előre! Mert ők indítanak el bennünket az életbe, amikor a keresztség szentségével ellátnak, ők oktatnak az iskolákban tovább, ők állítanak be a helyes irányú életküzdelembe, ők áldják meg Isten nevében házasságunkat, családunkat, aztán gyermekeinket, ők emelnek fel, amikor el-elbotlunk az életben a bünbocsánat szentségével, ők vezetnek vissza az Úrhoz, ők szolgáltatják ki nekünk az élő Istent az Eucharisztiában, végül halálunk óráján is ők állanak mellettünk, amikor az utolsó kenet szentségében részesítenek! A magyar földműves ember, hála a jó Istennek, szereti a földjét, ennélfogva szereti hazáját, mert szereti Istenét! Ragaszkodik a földhöz, amelynek színét a saját teste is felvette, amelyet mindennapi verejtékével öntöz s igy mintegy belenő a földbe, ahonnét kinőtt, amiből lett. Ez az oka annak, hogy ő nem fél a haláltól, mert mintegy várja azt, természetesnek, magától értetődőnek tartja, ösztönösen érzi az élet folytatását a halálon keresztül. Gyönyörű példáját irta le a napokban az Uj Nemzedék egyik számában, amikor egy békési 90 éves magyarról írja, hogy pénze persze nem lévén, gyalog indult el Békésről Pestre, hogy fiát meglátogassa és attól búcsút vegyen, érezvén a vég közeledtét. Oda is ért Pestre, fiát s családját megcsókolta, elbúcsúzott tőlük, aztán vállára vette ismét a tarisznyát, kezébe vette a görbebotot s visszaindult haza. De a fáradt testnek, meg az öreg tüdőnek sok volt már a 100 kilométer, lerogyott az árok partjára megpihenni, nem birt többet felkelni, a jó emberek felvették, vonatra tették, még élve hazaért A nyomor, a te'jes vagyoni elszegényedés képét mutatja a mai Erdély. Ez a pusztulás már katasztrófáiig n fenyegeti a Székelyföld színtiszta magyarságát. Jár- ványszerüen lépett fel a kivándorlási láz, amely tömegesen szedi áldozatait és szállítja az emberanyagot Kanadába. A re- ményivesztetl, csüggedt emberek hada pedig bomlik, szállong kifelé. Darócruhás, többgyermekes családapák veszik a vándorbotoí a kezükbe és indulnak új hazát keresni a messzi, tengereken íulra. Olyan emberek ezek, kik belefásultak a mindennapi élet küzködő bajába és sorsuk jobbralordulásá' ban már sehogyse tudnak bízni. As utolsó évek súlyos gazdasági megpróbáltatásai volt a melegágya a kivándorlásnak, melyet a hajósiársaságoír most gyorsan igyekeznek kihasználni, hogy ezúton is gyarapítsák sok-sok milliós forgalmukat. Ügynökhiénák járják már hónapok óta a székely falvakat, alkalmi vásárosoknak öltözködnek és különféle olcsó tárgyakat áruElsörangu, országszerte bevezetett irodai és hordozható írógép kő rzeti képviselete előnyös feltételekkel kapható. Részletes ajánlatok „ÍRÓGÉP“ jeligére ERDŐS JÓZSEF I hirdetési irodájához, Budapest, Téréz-körut 35, cimre küldendők. s otthon egyszerűen, csendesen meghalt. Amig ilyen a magyar, akit a XX. század modern világcsaló eszméi nem fertőztek meg, amig ragaszkodik a magyar zászlóhoz s annak három színét nem engedi széttépni, addig lehet csak remény a feltámadásra s a boldogabb jövőre! Ne feledjük, hogy egyszer már megpróbálták a nemzeti zászlóból a vöröset leszakítani s ezzel izgatni a szegény embert, már a zöldjét is szaggatják, de a magyar józanul ráeszmélt mindig, hogy neki a középső szin, a fehér mutatja meg az egyenes, az égbevivő utat, az igazi értelmét s célját az egész földi életnek s e mellé a fehér szin mellé fonódik a piros és a zöld s a három színből adódott nemzeti lobogó alatt és templomépitő istenes lélekkel várhatjuk csak a jobb, boldogabb jövendőt, amit adjon meg mielőbb a jó Isten. sitanak, miközben vásárolják a lelkeket. Kanadáról és dú3 dollárfizetésekről beszélnek és szállítják az emberanyagot. E'adják a székelyekkel az ősi földet és csodálatos, hogy ilyenkor mindig akad vevő, szinte hatósági segédlettel szerzik elő a földvásárláshoz szükséges pénzkölcsönt. Pedig Romániában még ma is érvényben van egy rendelet, amely szigorúan megtiltja a hajóstársaságoknak, hogy ügynökökkel dolgozzanak, akik csábitó ígéretekkel, minden emberi érzésből kivetkőzve szedik rá az embereket a kivándorlásra. Ez a miniszteri rendelet azonban csak miniszteri rendelet marad, mert a román hatóságok minden esetben szemet hunynak a hiénák üzérkedésének olyan helyeken, ahol székelyek laknak. Elég egy két embernek biztató rábeszélése, máris tömegesen sietnek az ügynökökhöz, hogy tegyék lehetővé a kivándorlásukat. Megdöbbentő ezeknek a szerencsétlen embereknek meggondolatlan elhatározása. Utolsó vagyonkájukat áldozzák fel azért a halvány reményért, hogy KanadáLegtökéletesebb látást biztosít a Zeiss punktal s z e m üveg. SCapiiató: n , - . anfai látvxerétz és fényképész szaküzletóben, Zalaegerszeg, Arany Bárány épület. Telefon i 178. Erdélyből a székelyek ezrei menekülnek a kanadai pokolba. Az egyik 3000 lakosú székely községből négyszázan menekültek ki.
