Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-14 / 207. szám

1937. szeptember 14. Kedd XX. évfolyam 207. azém Felelős szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal!: Zalaegerszeg, Sxéchenyi-tér 4.§j |.------------ Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Grősz püspök felszentelte a kustánszegi iskola- kápolnát. Grősz József püspök vasárnap szentelte meg a kustánszegi róm. kát. egyházközség kápolnafülkével ellátott iskoláját. A főpásztor zu­hogó esőben érkezett meg a reg­geli órákban Huber Antal dr. szertartó és az A. C. több veze­tőjének társaságában Csonka- hegyhátra, ahol Ács János kör­jegyző és Tuboly Aladár földbir­tokos fogadták. Mivel autón nem lehetett továbbmenni, kocsikon folytatták útjukat Kustánszegre, ahol a hatalmas zápor miatt el­maradt nagyobbarányu fogadta­tás, melyre hetek óta készült a környék. A főszolgabíró üdvözlé­se után Grősz püspök az iskolá­ba ment, ahol a rossz idő elle­nére is nagyszámú hivősereg fo­gadta élén a papsággal és a környék polgári vezetőivel. Grősz József püspök megszen­telte az iskolát, majd szentmisét mondott, amely alatt a nép éne­kelt. Ezután a nagy iskolaterem­ben, amelyet zsúfoltságig meg­töltöttek a hívek, A. C. gyűlés kezdődött. Grősz József püspök az iskola jelentőségéről mondott mélyenszántó beszédet. Finta Sándor igazgató a Má- ria-tiszteletről mondott hatásos beszédet, majd Kovács Sándor, az országos A. C. főtitkára mon­dott nagy tetszéssel fogadott be­szédet. Felszólalt Toronyi Né­meth István, egyházmegyei A, C. titkár, végül Farkas Sándor no­vai esperes mondott beszédet. Kiemelte, hogy Göcsejnek vannak még szellemi és erkölci értékei, amelyek mindinkább kibonta­koznak. A göcseji papság és in­telligencia azon fáradozik, hogy ezeket az értékeket továbbfejlesz- szék. A gyűlés után a főpásztor előtt tisztelgett a papság, az egy­házközség, a tanítóság, valamint Pethő Antal ref. lelkész vezeté­sével a ref. gyülekezet. A tisztelgést ebéd követte, amelyet a tanitó adott a főpász­tor tiszteletére. Grősz püspök délután 3 órakor utazott vissza Szombathelyre. Esterházy Móric gróf tapolcai beszámolója. Tapolca, szeptember 12. Esterházy Móric gróf, a tapol­cai választókerület országgyűlési képviselője beszámoló körútja so­rán szeptember 12 én Tapolcán tartott beszámolót a közönség élénk érdklődése mellett. Megje­lentek a gyűlésen Tarányi Ferenc dr. ny. főispán, a vármegyei Ke­reszténypárt Párt elnöke, Darás Sándor dr. az Egyesült Keresz­tény Párt központi kiküldöttje és a választókerület több vezető egyénisége. A gyűlést K i s 8 István es­peres-plébános, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg. Röviden érintette a szovjet és a német diktatórikus irány veszedelmét. Úgy a szovjet, mint a német esz­mék igyekszenek kikezdeni a ma­gyar lelket. A kétezeresztendős keresztény kultúrára törnek. A ve­szedelem ellen csak keresztény összefogással és a keresztény eszme gyakorlati megvalósításá­val védekezhetünk. Vázolta a képviselőnek a kerület érdekében kifejtett hatalmas és eredményes munkásságát. Esterházy Móric gróf kör­vonalazta a belpolitikai helyzetet Is ismertette az aktuális politikai kérdéseket Kétségtelen dolog — mondotta — hogy az egyes po­litikai pártok között az ellentétek enyhültek, amit Darányi minisz­terelnök higgadt politikájának tu­lajdonit. Megjegyzi, hogy törvény­hozási és kormányintézkedések történtek, amelyek enyhítették a nyomasztó terheket. Ezen az utón kellene haladnia a kormánynak. Érintette a kormányzói jogkör kiterjesztéséről alkotott, majd az országgyűlés jövő programmján szereplő két közjogi törvényt is­mertette, — a felsőház jogköré­nek szabályozása és a titkos vá­lasztójogról szőlő törvényjavasla­tokat ismertette a hallgatósággal. A titkos választójog bevezetésével nagy fontosságot tulajdonit a lajstromos rendszernek, mert igy számottevő kisebbségek is man­dátumhoz juthatnak. Erélyesen védekeznük kel! a választási visszaélések ellen. Cse­lekvőképtelen képviselők tömege csak szálláscsinátói a diktatúrá­nak. Az abszolutizmus végzetes elkeseredést szül az egyik olda­lon és veszedelmes bürokraíiz- . must eredményez a másik oldalon. Beszámolt az Interparlamentáris Unió párisi tanácskozásáról. Ezek a konferenciák — mondotta —• nagyon alkalmasak és garanciát nyújtanak arra, hogy az egyes nemzetek között fennálló ellenié teket békés utón elsimítsuk. A Dunamedencében a magyarság kérdését európai kérdéssé kell tenni és ezen a nívón, mint európai kérdést kell továbbvinni. Majd a borkérdéssel és értékesí­tési lehetőségekkel foglalkozott. Szerinte meg kellene akadályozni, hogy az alföldi homokos terüle­teken, ahol mezőgazdasági ter­mények is megteremnek, szőlőt telephsenek a gazdák. A borér­tékesítés alapvető feltétele, hogy a zalai bortermő vidéket a kor­mány megkülönböztesse az Alföld könnyen művelhető és bőven termő vidékétől. Röviden foglalkozott még a jánosházai bekötő útnak a bala­toni útba való bekapcsolásával is. Beszédét azzal fejezte be, hogy nem a háború, hanem a béke felelősségének kérdése a fontos. Ma már egy olyan nemzedék nő fel, amely a háború után látott napvilágot és ezt a fiatal gene­rációt nem lehet egy tartós bé­kének élvezésétől megfosztani. A nagyhatású beszámolót zúgó tapssal és szűnni nem akaró él- jenezéssel fogadta a hallgatóság. Utána még Tarányi Ferenc dr. és Darás Sándor dr. mondottak figyelmet keltő beszédet. Ezután a párt tagjai, — élükön Esterházy gróffal — autón Badacsonytomajra utaztak, ahol a képviselő szintén beszámolót mondott. Szolnok környékén nagy­szabású hadgyakorlatok kezdődtek. Szolnok, szeptember 13. Va­sárnap este a Tisza partján el­dördült az első puskalövés és ezzel megkezdődtek a honvédség nagyarányú hadgyakorlatai a vá­ros környékén. Áz első lövést ezernyi puska és gépfegyer ro­pogása, ágyuk dörgése követte. A hadgyakorlaton a „kékek* és „pirosak" mérkőznek. Az éjszaka az utászok rövid idő alatt pom­pás hidat vertek a Tiszán. A hadgyakorlatokon magas- rangú osztrák, oiasz és német vezérkari (isitek vannak jeien. Olt vannak a külföldi katonai attasék, Rőder és Kánya minisz­terek, József főherceg, s várják a kormányzót is. A közigazgatási bizott­ságban széhakorült a chinin-akció, a mura keresztúri közraktárak és a rozsvetőmag ügye. Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága ma délelőtt vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett tartotta havi rendes ülését, ame­lyen a bizottság tisztviselő tagjai beszámoltak a vezetésük alatt álló hivatalok augusztusi műkö­déséről. Az alispán jelentését Brand Sándor dr. főjegyző terjesztette elő s ahoz Farkas Tibor dr. szólott. A malária leküzdése köz­érdek s ennek ellenére sem in­dult még meg a chinin- akció. Úgy tudja, hogy a késést bizo­nyos érdekeltségek okozzák. Fel­világosítást kér a főorvostól. Kontra László dr. tisztifő­orvos válaszában bejelentette, hogy a letenyei malária kutató intézet már megkezdte működését, ami a megyének egy fillérjébe sem kerül. A chinin-akció beve* zetését a gyógyszerészek egyesü­lete akadályozza. Az áthidalás azonban megtörténik, mert a letenyei intézet a jövő évtől am­bulanciát vezet be, amelynek révén az arra szorulók közvetlen juthatnak chininhez. Az állategészségügyi viszonyok jelentés szerint augusztusban rosz- szabbodtak, aminek oka a meleg­ben és a sok csapadékban rejlik. A közegészségügyi állapotokat illetően azt jelentette a főorvos, hogy emelkedett a maláriameg­betegedések száma. Egyébként az állapotok kielégítők. Az árvaszék ügymenetéről Szele József dr. h. elnök, a fogházak állapotáról Simon Mihály dr. kir. ügyész tett jelen­tést. V á r k o n y Rezső min. taná­csos, pénzügyigazgató jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents