Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-29 / 195. szám
XX. évfolyam 195. szám. 8 fSISés® 1937. augusztus 29, Vasárnap. Felelős szerkesztő: Hérbőly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. _Teleíonszám 128. wmmmmmmHMmmamaammammammsaBM POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengd, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nemzeti himnuszunk taglalata. Harminchárom éves volt Kölcsey, amikor egy temetői hangulatú, februári r.apcn megalkotja a nemzet imáját, az 1823. esztendőben. A Himnusz megírásának ihletét olvasmányai sugallták. A nyomolt téli napok és hosszú esték során a magyar történelem lapjain izzott a költő lelke, aki egészen társtalan volt és visszavonult ; hónapokon át eem hagyta el háza udvarát. Bacsányi János köitői episztolát irt évekkel előbb Virág Benedekhez, miután ennek lendületes történelmi munkáját olvasta a nemzet hősi múltjának szenvedéseiről. Bacsányi verses levele pedig meglepően sok olyan képet és eszmét foglal magában, amelyek a Himnuszban magasabb alakítással lépnek ismét elénk. A részletez elemzést és bizonyítást mellőzve, bizton hihetjük, hogy történelmi és irodaimi stúdiumai között ép e két zalai Írónak géniusza is ott lebegett Kölcsey körül, amikor Íróasztalára hajolt, hogy elsőül elzengje a magyarság imáját az Istenséghez. Maga a himnikus tartalom a költeménynek első és utolsó vers szakát alkotja s páratlan szép keretül szolgál, mig a középső és nagyobb rész történelmünk vázlatos áttekintése. De ezekben a szakokban sem szakad meg az imádság jellege, mert a költő eszmefuttatását az Istenhez intézi, aki érdemünk vagy bűneink szerint osztotta el a víg esztendőket, valamint a tengernyi kínokat. Önálló, történelmi képpé a török és a te8ívérháborus idők rajzának három versszaka alakul ki, amelyek már nem pusztán egy tnegvillaná8sal mutatják meg a kort, hanem részletesebb történelmi tableaut nyújtanak. £ három önnálló8uló versszakban feledni látszik az imádkozó költő az Isten jelenlétét, hogy a végső sorokban annál fokozottabb és melegebb hévvel, a „De profundis* zsoltár hangján kiáltsa: Szánd meg, Isten a magyart! Ezernyolcszázhuszonháromban irta Kölcsey a hiúságok hiúságáról panaszló sirámát is, a salamoni énekből Indulva ki. Valószínű, hogy Dávid énekkönyve is olvasmányai között volt ezen télben és innét a zsoltározó szín és jelleg, amely Himnuszunkat is körüllengi ; innen az a szigorúan kere8zttilvitt ószövetségi gondolat, hogy a választott nemzet erényeit és vétkeit az Ur hűen kiséri áldásaival, vagy 8ujtoló karjával; innen a puszta esdeklés, amely a jövőre ki nem tekintve kizárólag a muH szemléletébe merül, teljes j ellenlé’kép Vörösmarty más jellegű himnuszával, amely a jövő idők számára tsdi le a hegyes magalaitás erényeit. A biblia szelleme és ihletése ezzd már nem első, hanem másodszori alkalommal termékenyített irodalmunkban. A 16. század reformátor papjaira gondoljunk, Batizi Farkas András, Szkárosi Horváth András, Károli Gáspár, Magyari István Írásaira vagy a nyomukban felhangzó katolikus elíenvádra. Gondoljunk a jeremiádok költészetére ugyanezen században s lehetetlen nem látnunk ugyanezen példakép éB hatás visszatérését nem- zen himnuszunkban. Ami pedig a gondolatok és képek megjelenítését illeti, ebben egyrészt az ossnantzmus, a bárdi költészet borongó s a távolban Bécs, augusztus 28. Horthy Miklós kormányzó és felesége Ischlbe érkeztek és az Erzsébet gyógyszállóban szálltak meg, ahol ausztriai látogatásuk során Vili, Edward, Károly román király és más előkelőségek is laktak. Schuschnigg kancellár névjegyéA mohácsi csata 411. évfordulója alkalmából vasárnap Mohácson nagy ünnepségek lesznek. A néhai Király józsef-féle alapítványi mise után a fogadalmi templom előtti téren helyezik el az árkádsorban az egyes törvényhatóságok emlékoszlopaiban az törvényhatóságok alapítóleveleit. Zala vármegye alispánjának kép viseletében Szeiiánszky Nándor árvaszéki elnök vesz részt az ünnepségen és ő helyezi el Zala vármegye alapítólevelét, amelynek szövege a következő : Mi, Zala vármegye Közönsége és alulírott Alispán Ura adjuk tud fára mindenkinek, akit illet, hogy megemlékezvén azokról az eseményekről, amelyek Mohács mezején 1526. évben augusztus havának 29. napján történtek és nem feledkezve e! a trianoni békeszerrődés által reánk és nemzetünkre zudult nagy csapásokról, a magyar nemzet minden szenvedésének és súlyos megpróbáltatásainak kiinduló pontját képező mohácsi csata emlékére építés alatt álló fogadalmi temp'om és csata em* sejtelmesen elmosódó ssemléletmcdját ismerjük fel, igy elsősorban a (örök és testvárháboruk ec<e>elésében, ahol Bacsányi egyikmásik képére ismerhetünk. Tudjuk, hogy ép ő volt az, aki a Magyar Muzeum cimü folyóiratban elsőül fordította a legnagyobb kelta bárd dalait. Másrészt a je^épes, ünnepi és összefoglaló szavak és stilisztikai módozatok használata jellemzi a stílus*, ami pedig a klasszikus irány sajátja. így Himnuszunkban nincs egyetlen mondat, amely valamely valóság vonásait hűen, realisztikusan jelölné meg; ezzel a ííííussai Kölcsey nagy szerzeménye, elhagyva minden föidi nehezéket, az Isten és Lélek tiszta és szellemi világában repdes az emelkedett ima szárnyain. Dr. Bucsis Gyula. vei ellátva virágcsokrot küldött a kormányzó feleségének. A kormányzói pár vasárnap átrándul Salzburgba és megtekinti az ünnepi játékokat, majd visszatérnek Ischlbe és ott még néhány napot töltenek. lékét megörökítő árkádsor jelen oszlopa fölé vármegyénk címerét ezennel elhelyezzük s melléje jelenleg ellenséges megszállás alatt álló Varasd, Beíovár, Kőrös tesf- vérváimegyák címereinek elhelyezését elrendeljük, hogy örök időkön át hirdesse az ezeréves Magyarország felbonthatatlan egységét az elszakított vármegyéknek és benne élő minden népünknek, mint Atyánkfiáinak hozzánk és Magyarországhoz való tartozását s legyen örök jele ama megdönthetetlen hitünknek, hogy ügy, mint Mohács mezejének súlyos megpróbáltatásai után, most is feltámad Hazánk s a jelenleg rabigában szenvedő testvéreink velünk egyesülnek. Miről jelen levelünket ezennel kibocsátjuk és Zalaegerszegen, vármegyénk székvárosában aláírva, nagyobb pecsétünkkel ellátva Mohács mezején 1937. évi augusztus hó 29-én a mohácsi vész 411. évfordulóján itt elhelyezzük. Bődy Zoltán Zala vármegye alispánja. Az éhség hadserege. Két éve nem volt már aratás Francia-Marokkoban, férfiak, asz- szonvok és gyermekek százezreit az éhhalá! fenyegeti. Páriából érkező hírek szerint az 1932 ben nagynehezen helyreállított beke ismét veszélyben van. Az Atlasz; hegységet kétségbeesett éhező embertömegek lepték el, amelyek észak felé haladnak. Fegyveres erővel támadják meg azokat a benszülötteket is, akiknek területén volt aratás s eközben leírhatatlan tragédiák játszódnak le napról-napra a hőségtől és szárazságtól elpusztitott vidéken. Marakes környékén már jelentkeztek az éhségtifusz első jelei, az Atlasz hegységhez vezető utakat haldoklók és halottak foglalják el. Most tért vissza ellenőrző útjáról, amelyet az éhségtől elpusztitott vidéken tett még Jerome Steeg, Francia-Marokko volt főkorinányzója. Szerinte körülbelül 600 ezer embert fenyeget járvány, elsősorban a tuaregek törzsét. A tuaregek a berberekhez tartóió nomád törzs, amelynek férfiai lithamot, a karakterisztikus fehérkendőí viselik arcuk alsó felén. Ezárt nevezik a tuaregeket arab nyelven „kel Tagilmusnak“, a fátyol népének. A francia kormány körülbelül 100 millió frankot bocsátott Francia-Marokko rendelkezésére, hogy a szárazságtól és az aratás elmaradásától súlyosan érintett benszülött törzsek megmeneküljenek az éhhaláltól. Ennek ellenére Dél-Ma- rokkoban a katasztrófa feitartóz- hataílan. Az eddig éhhalálfa! elpusztullak számat több, mint 20 ezerre becsülik, ezek között igen sok az asszony és a gyermek, akik gyöngék voltak és nem csatlakozhattak az északra vonuló karavánokhoz. Ezek aztán ott maradtak az elpusztitott, aszálysujtotta falukban és senki sem törődött velük. Most orvosi bizottság utazott a kormány megbízásából a katasztrófától sújtott vidékekre, hogy megakadályozza az elgyöngült és kétségbeesett fertőzött emberek továbbhaladását, akik aztán behurcolnák az észak- marokkoi tuaregek közé is a tífuszt. Ezenkívül a betegségektől nem sújtott vidékek törzsei is kétségbeesetten védekeznek az éhségnek ezen hadserege eilen, amely létükben veszélyezteti őket. Máris többször vezetett a harc véres összecsapásokhoz, mert a taugerek nem tudnak mást csinálni, minthogy a bőségben levő országrészek felé vonulnak. A francia kormány most nyilvános gyűjtést is rendelt el, hogy a fenyegetett embertömegeknek lehetőség szerint hamarosan segítséget nyújtson. Miután ebben az évben közepes termést várnak, A kormányzói pár ausztriai útja. Zala vármegye alapítólevele a mohácsi emlékmttben.
