Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-20 / 188. szám
1§37. augusztus 20. Zalamegyei Újság mRss?’ '«»‘ÄSKtscr-Tasaw r*«rys.\- swím Fejezetek egy Szent István korabeli község történetéből. Csácsbozsok község történőié. („A Zalavári Apátság története“ című, Flissy Tamás zalavári perjel tollából, a Szent István-Társulat által 1902-ben kiadott munka nyomán). Sokak kérésére közreadja a csdcsbozsoki bencés plébános. A zalavári apátságot Szent István királyink alapította 1019. évben. A királyi álapiíóievéiben felsorolt 61 község és puszta közt szerepel Csács község is, melynek neve az egykori okiratban Ciaz, Ctias, Ctiaas, Chiaz alakban fordul elő. /* szent király 1024-ben újabb 23 községet adományozott az apátságnak, köztük az akkor Bo> zuknak neveze t Bozsokot. Szent István után több, mini hat évtizeden át az apátságról, illetve annak községeiről egykoiú tudósítások hiányoznak. Szent László király a horvát- országi hadjáratból való visszaté résében 1091. december 20 án meglátogaita a zalavári monostort, amely alkalommal István apát és szerzetestársai a király elölt panaszt emeltek, hogy népeiket különféle adógyüjiők nyo- nyorgalják s kérték, hogy a sújtottakon segítsen. Ennek nyomán Szent László az apátságot területi mentességgel ruházta fel, vagyis elrendelte, hogy az apát ság népei a megyei és egyéb bírák hatalma s az adógyüjiők alól mentek legyenek. 1335 ben János apái és kon ventje kérésére Károly király törvényes határjárást és hafárje ek állítását rendeli el s annak foga natositásával a somogyvári kon- ventet bízza meg. Ez a hátát járás 1335. május 23 ik és következő napjain meg is történt. Csács (Chas) határában az első határjel a Zala folyónál volt, ott, ahol a Váücka (Waiuchka) vize bele- szakad. A hatá*j árás innen déli irányban, majd keletre, azután északnak, kelet-délnek szőüők közt folytatódott s bifejezleíeií ismét a Váücka felé eső részen, melynek északi oldalán a csécsi uradalom, a déli részén pedig öivesfalva (Wlucsfalva) feküdt a mai Botfa és Csatár közt. I. Ferenc apát Zsigmond királyhoz panasszal fordult, hogy némely gondatlan elődei a csácsi birtokon négy malmot, réteket, dézsmákat világiaknak hübérbe adlak s ezáltal azokat az apátságtól elvonták és elidegeniíették. A király 1419 november 5 én meghagyta a kapornaki konvent- nek, hogy Ferenc epálot a csécsi birtokba helyezze vhsza, ami Csányi Balázs királyi ember jelenlétében meg is történt. Küríösy János zalavári várnagy 1532. augusztus 8 án jelen i Ná dasy Tamás nádornak, hogy Csi.cs községet a török lovasság fel égette. E puszluiás következtében hosszú időbe került, mig Csács újból felépült. Kanizsay László kamatai tiszt 1653 ban a kama rához intézett levélben megemlíti, hogy Csácsnak mindössze 16 háza van. A török hódoltság megszűnése ulán Radonay Mályás | apát 1697 ben a háboius idők ! miatt elpusztu t Cséceba több zalaegerszegi polgárt te'epi’ett. Mikor Magyarország a török igr alól felszabadult, a hazái romok borították. A püspökségeket és a szerzetes apátságokat templomaikkal lerombolta az ellenség. III. Károly király az ország heiy- reáliitása érdekében a püspökségeket és apátságokat a törökök zaklatásaitól ment és ezért nyu godfan fejlődő, gyarapodó külföldieknek adományozta, hogy szók anyagi erejükkel a helyreállítás nagy munkájában részívegyenek. Így Zalavári 1715 ben a göt weigi (Alsó usztria) bencésekre ruházta. Ez az u. n gölíweigi kapcsolat 1715- tő! 1872-ig lariott. Ekkor Zalavár újból független apátság lett, kéíőbb azu án a pannonit i mi főapátsággal egyesül!. A göítveigi apátság az elpusz lull C 'ács benépesítése végett 1722-ben Ausztriából németajkú telepeseket hozott be. Mikor a csácsi bLtokot a göít- weigíek átvetlek, óit régi, félig romokban levő templomot találtak. Ebben az időben Csácson 12 ház volt. Plébánosa nincs, jó- szágkormányzatra a güitweigi apát egy német papol alkalmaz, aki azonban íeikészeilel nem fog lalkozik. A lakosság nagyobb része német lévén, a leikészi lecn , dőket a za'avári spá ság német ( bencései felváltva végzik. A magyar lakosság rérzáre a zalaeger szegi plébánia egy papja tart i$- (entteztele'ekei. A község német telepesei ha ; marosan beleolvadt k a magyar- I ságba. Még a német nevek is , részben eltűntek, részben pedig : a magyar kiejtéshez simultak. Így | például Pfarrer ból Pan len, Schneider hőt Szabó, Graffból j G^óf, Faschingból Farsang, Géb- ! hard bói G bárt, Ebedből F.bedü, ! Warzerból Bojczer stb. A temp omoí 174! ben kőbol- tozaita! látták ei; addig misézni nem lehetett benne; a szentmisét a jószág-adminisztrátor lakásán szolgáltatták. 1746-ban Sárkány Gábor zalaegerszegi esperes-plébános, mini püspöki vizsgáló, a csácsi javításokról úgy nyilatkozik, hogy „a templomot valamennyire, de elégtelenül tatarozták.“ A zalamegyei bízót ság ped g jelentést küld a helytartótanácsnak, hogy a csácsi templom, amely sokáig tető nélkül voll, boltozatot kapóit, de a falakai vakolatlanul, meszeieíienüi hagyták; a torony puszíulóban, harang nincs; egynek beszerzésére a liivek összeadtak 33 forintot, de hogy hová leit a pénz, nem tudni. Azonban az uradalom a javítási munkákat folytatta. A megye ugyancsak 1746-ban jelentette a helytartótanácsnak, hogy a csácsi torony megújításához az anyag már együit van, két harangot is szereztek. 1768-ban a megye a helytastó- ! tanácsnak ily jelentést küld : „A kívül-belül jókarban lévő csácsi templom szilárd anyagból készült, Vrn téglából épült tornya két haranggal, egy oltára a kis Jézussal, o dalt szobrokkal ékesítve*. Az 1778 iki visiía szerint a templom akkor már Szent Sebestén tiszteletére volt szentelve; a harangok közül egyik kél , a másik egymázsás ; orgona nincs, de szószékkel és keresztkutlal el van látva. kt 1816 iki visiía szerint a templomnak van kórusa orgonával ; két oíiára : egyik Szent Sebestyén, a másik Szent Benedek tiszteletére. A templomot a pannonhalmi főapátság teljesen megújittalta, azt 1895. szeptember 22-én Rozmanith Richárd zalavári apát megáldotta, amely alkalommal Balaton József apát, zalaegerszegi esperes-plébános mondott szentbeszédet. Adandó magyar bencések Csácson 1792 töl működnek. Az anyakönyvek vezetése 1749 cél kezdődik. A mostani lelkészlakot egy 1768. július 24-én kelt megyei jelentés már mint kész épületet emliii és azt uradalmi kúriának nevezi. A csácsi szőlőhegyen sik téren, fákkal árnyékolt helyen van Urunk S2Ínváítozása tiszteletére széniéit kápolna toronnyal és egy haranggal, előtte kőkereszttel. Régibb múltjáról adatok nincsenek, a népbagyomány azt tartja, hogy régi időkben ott remeték laktak s a kápolna közeiében temetkeztek. ÉvenKint a színváltozást lövető vasárnapon van búcsúja. Az 1886. január 12 én megjelent királyi egyesitőlevél értelmében a zalavári apátság egyesült a pannonhalmi főapátsággal. A götíweigi kapcsolatot megelőző időkből a csácsi iskolára vonatkozóan adalék nincsenek. Valószínű, hogy 1749 ben a lelkészet elrendelésével együttesen kezdődött a rendes iskolai tanítás is. Kezdetben az iskola és tanító- lak két Uíüiön, egymáshoz közel álló zeuppos épületből állott, 1816-ban már egy födél alatt varnak. Eg a ház sövényből készült. A mostani iskolaépület 1861-ben létesült. 1912-ben egy másik iskolaépületet is emeltek a régivel szemben. A község u cájáb3n kápolnácska van a Boldogságom Szűz szobrával. Ennek a kis kápolnának a homlokzatába illesztett márvány- táblán arany betűkkel ragyogó harminckilenc név örök időkön át hirdeti, hogy az egykori osztrák-német telepesek utódai sziv- vel-lélekkel magyarrá válva, a
