Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-06-06 / 125. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. június 6. U^aim I Budapest sem nyújt többet az úri ruházkodásban, mint TÓTH SZABÓ ZALAEGERSZEG. A modern nyelvek gyakorlati elsajátítását kell a középiskolákban szorgalmazni. mányi szemlén, amelyet az aka­démia gazdaságában, szőlészeté ben és növénytermelési kísérleti telepén tartanak. Az érdeklődés távoli vidékekről is nagy. A za­laegerszegi kisgazdák máris le­foglaltak egy autóbuszt. Azok, akik a keszthelyi gyűlésen é3 szemlén részi akarnak venni, je­lentsék be a szándékukat junius 10-ig a Gazdasági Egyesületnél, hogy a jelentkezők száma szerint autóbuszról vagy kedvezményes áru vasúti jegyről gondoskodhas* sék az egyesület. A„Szépségkirálynő‘‘ előadása. A Szociális Missziótársulat za­laegerszegi szervezete Jézus Szent Szivének ünnepe alkalmából pén­teken este a Kulturház színpadján előadatta Biaskó Máriának 3 fel- vonásos darabját, a Szépségki- ráíynőt. A tanulságos darab egy olyan fiatal nőnek életét mutatja be, akit szépsége miatt körülrajonga- nak, szépségkirálynőnek is meg­választanak s aki épen ezért nem is törődik mással, csak önmagá­val, aki csak tetszeni akar s aki­nek mindene a társaság. Férj- hezmeneiele után sem változik meg, aminek azután az lesz a következménye, hogy közte ás férje között egyre hidegül a vi­szony s már odáig fajulnak a dolgok, hogy ott akarja hagyni a férjét. Egy régi iskolatársnőie és saját kisleánya azonban visszaté­rítik a jó útra. Az asszony kezd leikével foglalkozni, istenes életet él s a nagy változás örömére ün­nepélyt rendez, amelyen régi is­kolatársnői és volt tanárnőjük is megjelenik. Itt ünnepük a meg­térte! és a tanárnő átnyújtja neki, mint a lelki szépségkirály­nőnek a Jézus Szent Szive érmet. Jó szereposztásban és kitűnő előadásban került bemutatásra a darab. A címszerepet Göbel Kató alakította kifogástalanul. Termé­szetes játékával nagy hatást ért el. Babi, kisleánya szerepében a kis csöppnyi Rábelhoffer Magdi csudálatra méltót produkált. Elég hosäzu szerepét annyi kedvesség­gel, bátorsággal és ügyességgel játszotta meg, hogy könnyeket fa­kasztott a nézők szemében és többször nyiltszini tapsot kapott. Sári, a jó útra téritő barátnő sze­repében Sebestyén Gézáné reme­keit. Kis fia, Gyuri, alakításával Kovács Baby ért el nagy sikert. Bájos játékát megérdemelt taps kisérte. Galambos Ilona pompá­san személyesítette Edit tanár nénit. A táncot, amit kiváló ér­zékkel áilitoit össze Sebestyén Gézáné, nagyon ügyesen lehették Illés Hona, Bácskai Blanka, Mo- zaolics Piri és Dombi Nuss. Adám Zsuzsi, Háry Annus, Nagy Mária, Hollós! Bözsi, Kiss Irén és Farkas Teri is nagyszerűen il­leszkedtek a?, együttesbe. A betanulás és rendezés is hi­bátlan volt és így az előadás tel­jesen kielégítette várakozásunkat, amiért csak elismeréssel adózunk a Szociális Missziótársulat veze­tőségének és a lelkes buzgalmu szereplőknek. Az énekszámok mély áhítatot kelteitek. A kitűnő előadás nagyobb ér­deklődést érdemelt volna. A meg­jelent intelligens közönség azon­ban nagyszerűen szórakozott és lelkesen ünnepelte a szereplőket. Hóman Bálint kultuszminiszter körrendeleté szerint a jövő tanév­től kezdődően minden középiskola I.—III. osztályáig gimnáziumnak tekintendő és ezért az I—III. osztály tanulói a jövő tanévben gimnáziumi tanulmányi értesítőt és bizonyítványt kapnak. Az ed­digi reáliskolák IV. osztályában a most érvényben lévő tanterv szerint történt a tanítás, ugyan­csak érvénybeu maradt az idei reáliskolai tanterv a reáliskolák V—-VIII. osztályaiban és a mo­dern nyelvek tanításán felül az eddigi gimnáziumok, reálgimná­ziumok, leánygimnáziumok és leányliceumok IV—VIII. osztályai­ban is. A finn szabadságharc nagy győzője, Mannerheim tábornagy, most, junius negyedikén töltötte be élete hetvenedik évét. Ebből az alkalomból vessünk egy pil - lantást működésére. 1918. január hó egyik utolsó napján, a világháború utolsó döntő fordulata idején, a világ­sajtó azt a hirt közölte szerte a világon, hogy Finnországban for­radalom töri ki. Az orosz bolse­visták által támogatva, akiknek csapataik akkor még egész Finn­országot megülték, a szocialista munkások fellázadtak a Svin- hufvud-kormány ellen. Svinhufvud kormánya volt tudvalévőén az, amely Finnnország függetlenségét kikiáltotta. Ugyanakkor hire járt annak is, hogy az Észak Finnor­szágban megalakult polgári csa­patok a törvényes kormány mellé állottak és Mannerheim tábornok vezetése alatt lefegyverezték az arra felé tartózkodó orosz kato­nai megszállókat. A fehér és vö­A modern nyelvek tanításában a fősulyt minden osztályban a nyelvek gyakorlati elsajátítására kell vetni. Ezért az irodalmi és az irodalomtörténeti anyag csök­kentésével elsősorban a beszéd- gyakorlatokat kell szorgalmazni. A miniszter felhívja az illetékes tanügyi hatóságokat, utasítsák az iskolaigazgatókat, hogy a tanítás eredményessége érdekében az I., illetőleg a II. osztályban lehetőleg ugyanarra a tanárra bízzák a magyar és a latin nyelv, a II. osztályban pedig a földrajz és a természetrajz tanítását. rös hadsereg szemben állott egy­mással és véres csatákat vívott. Ki volt ez a tábornok, akinek sikerült feltartóztatni a vörös áramlatot, amelynek nyomása alatt Oroszország szinte lehenge­relni látszott a országot? Man­nerheim Gusztáv báró ragyogó pályát futott be az orosz hadse­reg tisztjeként. A világháború alatt derekasan harcolt, amig a bolse- viki forradalom kitörése után visszatért hazájába, hogy felajánl­ja szolgálatait a törvényes kor­mánynak az épen megkezdődő függetlenségi küzdelemben. A teendő, amit rábíztak, a leg­nehezebbek egyike volt, ami va­laha is egy tábornok vállaira ne­hezedett. Amikor a parlament 1917 decem­ber hatodikán kikiáltotta a füg­getlenségét, a kormány, a „sze­nátus“ nem rendelkezett egy ma­roknyi katonával sem, amivel a függetlenségi nyilatkozatnak tá­maszt nyújthatott volna. A polgári civilgárdák, amelyek­nek keletkezése magán kezdemé­nyezésből sarjadt ki, legnagyobb résiben fegyver nélkül állottak. Csak 1918 január közepe táján adta meg a parlament a teljes felhatalmazást a kormánynak, hogy a polgári őrségeket rendes tömörületekbe szervezze. A pa­rancsnokságukat Mannerheim tá­bornokra bízták. De a föld alól nem lehet hadsereget előteremte­ni és a szervező tevékenység még a kezdetén volt, amikor kitört a forradalom. A fehérek és vörösök között megkezdődő küzdelemben, a törvényes rend és a proletár­diktatúra harcában, a vörös csa­patokat az orosz hadsereg támo­gatta, amig a polgári őrségnek csak egy-két ezer puskája és né­hány gépfegyvere volt. Mannerheim tábornoknak né­hány hét alatt tényleg sikerült hadsereget teremteni onnan, ahol nem volt semmi. Mannerheim azt akarta, politi­kai természetű okok és nemzeti büszkeség miatt, hogy az ország a nemzet erejével űzze ki az oro­szokat és fojtsa el a vörös láza­dást. De a kormánynak nem volt fegyvere és mindenáron szükség volt rájuk. A világháború még tartott s külföldről kellett szerez­ni. Sikerült Németországból kap­ni jelentős mennyiségű hadianya­got. És azoknak a hajóknak a fedélzetén, amelyek ezeket az anyagokat meghozták februárban Vaasa városába, egy más rako­mány is volt a fiatal hadsereg számára: azoknak a finn vadá­szoknak a zászlóalja, akik Né­metországban nyerték katonai kiképzésüket. Mannerheim elégtétellel fogad­ta a vadászok zászlóalját. Azon­nal megbízta a katonailag kép­zett embereket az újoncok okta­tásával és az új ezredek harcba- vezetésével. A finn-orosz vörösök ereje nem volt azért egyáltalában megveten­dő ebben az időben. Miután Tamperét elvesztették, volt még közel 65.000 emberük, amikor Mannerheimnek, azokat a néme­teket is beleszámítva, akiket a német kormány a finn kormány kérésére küldött Finnországba, alig 50.000 harcosa volt. Még egész sor véres harcot kellett vívni, mig a győzelmet sikerült magához ragadnia. Végül, ami­kor az Ino nevű erőd, amely az orosz határon feküdt, május 15- én az ott levő orosz garnizonnal együtt megadta magát, szabad volt Finnország. Május 16. Mannerheim meg­tartotta a győzelmes bevonulását Helsinkibe, őrjöngve ünneplő tö­meg öröme közepett. Mindenki tudta, mivel tartozik neki az or­szág. A Fehér Finnország győ­zelme mindenek előtt a paraszti lakosságnak köszönhető, amelyet a hazaszeretet hevített és amely minden körülmények között meg­szokta a törvényes rendet és a személyes szabadságot; ezeknek a parasztoknak, akik a bolseviz- musban a halálnál is rosszabbat láttak. De Mannerheim volt az, aki a népet közös cselekvésre egybeszoritotta. A küzdelem sze­rencsés eredménye legnagyobb részben az 6 érdeme. De Mannerheimre még más nagy teendők vártak. December 12 én Finnország kormányzójává választották. Hét hónapig volt Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása Bánfai látszerész és fényképész szaküzletében Zalaegerszeg, Arany Bárány épület Telefon ; 178. Hetvenéves a finn függetlenségi harc hőse.

Next

/
Thumbnails
Contents