Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-10 / 7. szám
4. Zalamegyei Újság 1937. január 10 gróf erkölcsi és anyagi támogatását élvezi, a József császártól behozott országos közoktatásügyi rendszerbe tartozik. Indulás. Végre elhagytam Keszthelyt egy ember kíséretében, aki arra vállalkozott, hogy lovaival Csáktornyáig elvisz. A gróf olyan kedves volt, hogy megcsinálta az útitervet és éjjeli szállásul egyik birtokát, Szent-Miklóst jelölte ki. Csáktornyára majd a rákövetkező éjjel érkezünk. A Balatont erősen balkéz felől hagyva, egy ideig kevésbé érdé kés vidéken és két vagy három falun mentünk keresztül, majd nemsokára az erdőhöz értünk és ott egy szép erdei útra. Csakhamar a zalaparti nádasok között jártunk. A kiskonáromi vendéglőben. A folyót torkolatához közel a gróf Zichy tulajdonát képező Hidvég falu mellett léptük át. Az elénk táruló vidék szépségét hatalmas erdőségek fokozták. Tizenkét órakor Kiskomáromba érkeztünk. A faluban elfogadható vendéglőt találtunk. A szokásos berendezésű épület: a földszint fölött a szobák, mindegyikbe külön ajtón lehet bemenni az udvar felől nyitott tornácról; a szobák padlózva vannak, mennyezetük gerendás. Körülbelül egy shillingért itt megebédeltem és két órakor tovább indultunk. A vidék sokkal jobban kezdett tetszeni, mint az ország bármely eddig látott része. Néha a mi angol rétségeinket idézte emlékezetembe, máskor gazdag szántóföldek sorakoztak rajta. A talaj homokos agyag. Az útat dombok és völgyek élénkítették és amikor egy tölgyfairtáson mentünk keresztül, a táj szépségéből semmi sem hiányzott. A szemhatárt sehol sem zárták el magas hegyek, mégis eléggé változatos volt ahhoz, hogy a tájkép teljes legyen. A szentmiklósi vacsora. Szent-Miklós kisfalu. A parasztkunyhók szabálytalanul vannak a gyümölcsösök között elszórva az emelkedő terepen. A szemközt levő magaslaton a Festetics uradalomhoz tartozó tisztilak és gazdasági épületek állanak. Amikor a keszthelyi tiszti hivataltól hozott levelet átadtam, a legszívesebben fogadtak. A főintéző vezetésével még napszállat előtt bejártam a gazdaságot. Nagyon is beláttam, hogy Szent- Miklós azon birtokok közé tartozik, amelyeknek gazdáját legjobban lehet irigyelni az országban. A birtok állománya körülbelül 2.000 hold szántóföld, 1.500 hold rét és nagy szőlők. Az egész birtokot 7.000 hold erdő veszi körül. Kilenc óra tájt a két intézővel asztalhoz ültem. Egyiknek fele sége, egy tűzről pattant alacsony asszonyka, pompás vacsorát készített. A tálalást levessel kezdték és a magyar vendégszeretet legszigorúbb szabályai szerint folytatták. Kiderült, hogy midkét vendéglátó gazdám a Georgicon- ban tanult. Egyikük meg éppen legelsőnek iratkozott be az intézetbe. így élőpéldában láttam az intézet célszerűségét. Mialatt társalogtunk vacsora után, egy könyvet vettek elő, amelybe a vendégek bele szokták Írni nevüket valamilyen jelige, vers vagy egyéb emléksorok kíséretében és felkértek, hogy én is írjam be a magamét. A cigányok pedig . . . Másnap reggel még egy sétát tettünk a gazdaságban, megnéztük a téglaégetőt és a nemesitett birkákat. Azután megtekintettük a hatalmas pincét, a cseresznyefakertet, ahol a fülemilék még egyre énekeltek. A cseresznyetermés nagyszerűnek Ígérkezett. Szives házigazdám azután maga is befogatott, hogy egy darabig elkísérjen. Előbb azonban váltig marasztalt, sőt ci gányzenét is Ígért estére. A birtokon u. i. négy cigánycsalád lakik. A helyet szolgálataikért kapiák : levelet hordanak s egyéb soronkivüli munkát végeznek. Vége. A dió balatoni őshonossága. Dornyay Béla dr. a Balatoni Kurírban cikket irt a dió balatoni őshonosságáról. Többek között ezeket Írja: Újabb botanikusaink, köztük a nagyérdemű Gáyer Gyula, Ra- paics Rajmuud, Boros Ádám él mások már részletesen kimutatták a gesztenye magyar őshonosságát. Ezek után természetesen a Balatonvidék gesztenyéseit is őshonosaknak kell tartanunk, amit többek közt a számos Geszt, Gesztes, Gesztenyés, Geszthely (Keszthely) helynevünk is igazol. Ezeken kívül e sorok írójának sikerüli elsőnek kimutatnia az erdei fenyő (Pinus silvestris) bakonyi, majd balatonvidéki őshonosságát is. Sürgős nagytakarítás a padlásokon. Nemrégiben életbelépett az új tüzrendészeti törvény, amely többek között arról is intézkedik, hogy a lakóházak padlásán mi« lyen holmikat szabad elhelyezni. Az új törvény előírj3, hogy a padlásokon csak a következő tárgyak tarthatók : Bútorok, bútordarabok, éghetetlen vagy nehezen gyuladó tárgyak, üres ládák, kosarak. Papír és szővetnemü csakis keményfaládákban, vagy szorosan fűlött, iángbiztos csomagolásban helyezhető a padlásra és oly mennyiségben, hogy adott esetben a padlásról való eltávolításuk a legrövidebb idő alatt megtörténhessék. A rendelet előírja azt is, hogy tüzelőanyagok, takarmánynemü, ásványolaj, benzin, kátrány nem helyezhető el a padláson. Szalma, nád, szálastakarmány, kalászostermény, szárított fü, gyógyfű, kender, len, gyapot, rongy, gyalu- forgács és papíráru csakis abban az esetben tartható a padláson, ha a raktározás céljait szolgáló helyet a padlás többi részétől és a szomszédos házaktól tűzfal választja el. Intézkedik a rendelet arról is, hogy a megengedett holmikat hogyan kell elhelyezni a padláson. 1 méter 60 centiméternél magasabbra nem lehet felrakni a holmikat, rendbe hell hozni a padlásfeljárókat is, hogy a padlás könnyen hozzáférhető legyen. A rendelet felhívja a háztulajdonosokat és utasítja őket, hogy a padlásokat sürgősen, de legkésőbb márciusig hozassák rendbe. Hatósági rendeletre tehát nagy takaritást keli végezni a padlásokon, át kell rámolni a holmikat a rendeletnek megfelelően. Márciustól fogva a natóság munkája eggyel megszaporodik : ellenőrizni fogják a padláshelyí- ségekeí. A padosok végigeilenőr- zése meglehetős súlyos munkát ró a hatóságokra. Tavasztól kezdve a padlásokat a tűzoltóság és a kerületi kéményseprőmesterek ellenőrzik. Valamennyi padlást megvizsgálnak és ahol azt tapasztalják, hogy a nagytakarítást nem végezték el, kihágási felje’entésí tesznek az iheiö házmlajdonos ellen. Hí a kihágás! itélei után sem hajtják végre a rendelkezéseket, akkor a hatóság a mulasztó háztulajdonos költségére kitaka- rittaija a padlást. — Erőteljes, kövér egyéneknek, köszvényeseknek és aranyérben szenvedőknek reggelenként 1 — 1 pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Orvosok ajánlják. Újabban pedig Sziiády Zoltán a diófa magyarországi őshonosságát mutatta ki és pedig több bizonyíték mellett, nem utolsó sorban az ősrégi származású magyar helynevek alapján. 1935-ben „Adatok diófánk ősi elterjedéséhez“ címmel apró közleményt irt a Botanikai Közleményekbe (32 : 193 — 195), melyben számos magyarországi helynévadaíot sorol fel a dió magyar őshenosságához, többek között ezeket írván : „Pesty kéziratos helynévgyüjteményében a baranyamegyei Viszió-nak „Diás“ mellékneve van. Szerinte „Diás“ nevet vette a diá-tól vagy diótól, meiy fa itt könnyen te- nyész.“ A kataszteri térképen Diás-alja helynév is van, s igy az is nyilvánvaló, hogy Gyenes- diás neve Gyenesdiós-t jelent. Ez tehát az első helynevünk, amely a dió ősi gyakoriságát a Balaton mellékére is igazolja. A legnagyobb elismeréssel vagyok Sziiády munkássága és a dió őshonosságát bizonyító eljárása iránt, de abban mégis téved Sziiády, hogy Gyenesdiás vagy diós! neve az „első“ helynevünk, amely a dió ősi gyakoriságát a Balaton mellékére is igazolná! Először is régen tudott ^dolog, hogy a Keszthely melletti Diái neve növényi eredetű és pedig közelebbről a dióval (Juglans) függ össze! Ezt már Jankó János nagy balatoni munkájában 1902-ben kimutatta, írván róla a 14. oldalán ezeket: „Diás 1508 ban emlittctik, mint possessio (Csánki III. 46) s a név kétségtelenül a növényzetre vonatkozik.“ I Az én kedves és ősi fészkemről , Diásról ezelőtt tiz évvel írott cikkemben pedig azt hangsúlyoztam Jankó azon fentebb is idézett adatával kapcsolatban, miszerint a Diás név „kétségtelenül a növényzetre vonatkozik“, — hogy a Diás név „tehát egy igen fontos természeti jelenségnek, egy nagyérdekü közgazda- sági ténykörülménynek hosszú évszázados kifejezője is, mert Hölgyek, Urak I Itt a báli idény. Felhívom figyelmüket ízléses bálicikkdmee. Strass gombok és csatok, csipkék, virágok, harisnyák, kesztyűk, ingek, nyakkendők stb. Szolid árak, megbízható jó áru! Horváth Jenő divaiáruháza (Plébánia épület,) I Ha a farsangon jól akar mulatni, báliruhát a Korzó Divatáruházban kell venni. | Taftok, latinok, simák, mintásak és mindennemű báli újdonságok olcsó árban, I — .. -----= nagy választékban kaphatók. .....—— — ! Ko rzó Divatáru ház (Arany Bárány épület). i-niiiiwrítfsmitiraríTrT-'fírrf■, ■' ■ ■ ,r •; i i • ^ rvihiri ríii<w.^rrfT<wivaii^in^«toi«sv>miiTnnmiMannniMasMSii«SMiisaMivi»»i^i^^sa»aMMSSM
