Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-10 / 7. szám
1937. jannár 10. Zalamegyei Újság 3. mán beszállilolták a zalaegerszegi kórházba. Közben a teskándi és zalaegerszegi tűzoltók a tűz megfékezésén fáradoztak, ami ugyancsak nehéz, feladat volt a viharos szél miatt. Szere cse, hogy Borbélyék portája a falun kivül fekszik, mert igy más gazdák nem voltak veszélye/.tetve. Megmenekült Bor bélyék lakóháza is, mivel a pajtától északra fekszik és a szél abban az irányban nem hordta a zsarátnokot. A tűzoltók a teskándi patakra kapcsolták a motort és igy oltották el reggel fél 4 órára a tüzet. A hamu alatt még kora délelőtt is zsarátnok lappangott, azért a teskándi tűzoltók őrséget tartottak. Az elpusztult állatokon kivül elégett a pajta és istáló, két ói, két szekér, 500 kereszt szalma, i 15 szekér széna. A két kimentett szarvasmarha is olyan súlyos sé rüléseket szenvedett, hogy aligha pengő, amelyből biztosítás révén mintegy 2 ezer pengő megtérül. A Borbély családokat súlyos helyzetbe hozta a tűz, mert amúgy is adósságokkal kellett küzdeniük. A fűz keletkezésének okát már az éjszaka igyekezett megállapítani a teskándi körjegyző, majd a csendőrség is megindította a nyomozást, de eddig nem sikerült kinyomozni. Mivel a Borbély családok korán lefeküdtek és a tűz éjfél körül keletkezett, igy gondatlanságról aligha lehet szó. Valószínűbb, hogy valamelyik haragosuk gyújtotta föl a pajtát. A zalaegerszegi tűzoltóság ügyeletese már 12 ó'a előtt észrevette, hogy Teskánd irányában tűz V’n, de sem a toronyból, sem a zalaegerszegi téglagyárakhoz kiküldött autóról nem tudták megállapítani a íüz pontos helyét. Esért csak a segiiségkárés után vonulhattak ki. maradnak meg. A kár 5—6 ezer 120 év múltjából. Mit látott Bright Zalában ? V. rész. Milyen a gróf? A vendégszerető gróf vacsorája és érdekes társalgása csakhamar elűzte a veszélyes helyzet emlékét. Őszintén meg kell vallani, hogy ezeket az étkezéseket vendégszeretet és bőség jellemezte, minden szükségtelen és fárasztó külsőség nélkül. A gróf mellett mindig, étkezésnél és kocsisétáin egyaránt, két fegyvertelen huszárnak öltözött inas állott. Rajtuk kivül rendesen három vagy négy, nem egyenruhás inas szolgált fel az asztalnál. A társalgás mindig tanulságos, kedélyes és házigazdám széles látókörére jellemző volt. Mielőtt elváltunk vacsora után, egy újabb kirándulást tűzött ki részemre másnapra. Ezen alkalommal házi orvosának, a nagymüveltségü és nem kevesebb mint tizenegy nyelvet ismerő dr. Gerrardnak vezetésére bízott. Ez volt Héviz ? ! A környékbeli melegfürdőt néztük meg, amely két mérföld- nyire, a Háviz-patak forrásánál fekszik. Mint fürdőhelyet alig érdemes említeni. A gróf nyilván csak az alsóbb nép éteg számára rendezte be. A parasztok nyáron eljönnek és a helyszínen orvost kapnak, aki a vérvétel vagy kö- pölyözés annyira kedvelt orvoslásmódjával kezeli őket. Az egyetlen hajlék egy nyomorúságos ház, ami nyáron korcsma és vajmi szerény kényelmet biztosit. De a meleg forrás figyelemre méltó azon forró kénes vizmeny- nyiségénél fogva, amelyet egy mélyen fekvő mocsaras síkság közepén kilök, ahol tó alakjában nem sokkal kisebb, mint két holdnyi területet elborít. A levezető csatorna vize pedig két vagy három malmot hajt útjábau. Hőfokát illetőleg nem tudok pontosan beszélni, de nagyon meleg, még a csatornában is. A viz erősen kénes gázt lehel és szine kékesbe játszik. A Nimphea alba teljes virágjában állott és egy pontyfaj tömegesen úszkált a tóban. Szemmel láthatóan örült a meleg víznek. Hogyan kel a teknősbéka? Este újabb érdekes dolgot mutattak : a szárazföldi teknősbékák keltető és nevelő telepét. Á Testudo orbicularis a leggyakrabban előforduló faj a Balatonban és mellékfolyójában, a Zalában. Magyarország más részében szintén nagy számban élnek teknősbékák, különösen Füzesgyarmat határában és a Tisza lápjaiban. ízletes csemege lévén, fogják és alkalmas helyen tartják. A keszthelyi telep körülbelül 1 kis holdnyi területen fekszik. Árkok és tavak vannak rajta, amelyekben az állatok legelnek • és csúsznak-másznak. A csigaíelep. Az egyik sarokban két láb magas kerítéssel egy kis terület el van különítve csigatelepnek. A csiga itt is, Németországban is keresett élelmicikk. A kerítés tetejét hüvelyknyi, közbe-közbe félhüvelyknyi szegekkel verték ki. Azt nem mondták nekem, hogy a szegeken át az állatok soha sem próbáltak kiszökni. Ezt a csigát Bécsben nagyon keresik. Ott rendesen zsákszám van kirakva a piacon bab, lencse és szarvasgomba közötti Az erdő. Másnap reggel hat órakor a négylovas vadászkocsi újra előállt. A főerdész feljött értem és elindultunk az erdőbe a vaddisz- nókonda és néhány más látnivaló megtekintésére. Végigmentünk egy völgyön, amely a tüzelőfának szánt erdörészt elválasztja épületfának és egyéb célra- alkalmas szálas erdőtől. Az előbbi harminckét részre van felosztva, évenkint egy-egy rész kerül vágásra, amellett vigyáznak arra, hogy utánpótlásul elegendő fiatalost hagyjanak. A másik erdőrész százötven részre van felosztva, szintén évenkint történő vágásra. A meghagyott fiatal fáknak igy bőséges idejük van a teljes meg- érésre. Amit kisszekercével lehet vágni. Az erdő egész kiterjedése, azt hiszem, 36.000 hold. Olyan vidéken, ahol sok az épületfa, az erdőt nem lehet rendszeresen vágni. Itt azonban a keresletnek megfelelően történik vágás. A parasztoknak joguk van tüzelőanyaghoz. Azért minden paraszt injtcukXMAitá TUNGSRAM (ílhbt' a téli hónapokban hetenkint két kis szekérrel vihet s azt kisszekercével ő vágja, nyáron azonban csak olyan fát vihet, amelyet szekerce nélkül letörhet. De senki sem vihet fát a keszthelyi jószágfelügyelőség írásbeli engedélye nélkül. Az erdőmester, aki az erdőben lakik, olyankor emberével kijelölteti a részt, ahol a fát vághatják. Jönnek a szarvasok. Az erdőnek egy sűrű részén kellett átmennünk, mielőtt megérkeztünk az erdőmester lakásához, amely a leggyönyörűbb helyen fekszik. Egy magaslaton van egy kis erdő szélén. Szarvasok sétálnak körülötte, mert a kis erdő semmi más, mint meg- ritkitott hegyoldal a rengeteg közepén. A nagy erdő minden oldalról körülveszi az erdőmester tanyáját és beboritja a szomszédos hegyek oldalait és csúcsait. A hegycsúcsokat Rezi és Tátika várai díszítik, amelyek történelmi emlékeket ébresztenek a magyar lélekben. Egy órai út után megláttuk a vaddisznó kondát. Itt felvettük az erdőmestert és mélyen behatoltunk az erdőbe, mig körülbelül egy órai út után megláttuk a vaddisznókondát, amint a fák között legelt. Meg kell vallani, hogy ezek az állatok valami keveset veszítettek természetes vadságukból, mert megszokták, hogy etetésre éjjelenkint egy helyre járnak és malacaik ott felügyelet alatt maradnak. Azonkívül két ember állandóan velük van, akármerre kóborolnak az erdőben. De ha idegen közeledik, megugranak. Alakjukban, színükben, sőt életmódjukban teljesen megtartották a vaddisznó jellegét, amelytől közvetetlenül és minden keresztezés nélkül származnak. Azt mondják, hogy húsuknak teljesen megvan az a különleges ize, mint az egészen vadon élőkének. Az igazi vadsertés most már nagyon ritka az országban. Csak a legjáratlanabb erdőkben és a Kárpátok szakadékaiban található. Lépten-nyomon a legjobb felvilágosítást kaptam mindenre nézve, ami iránt csak érdeklődtem és bizony sok napot töltöttem Keszthelyen. Őszinte fájdalmat éreztem, amikor útitervem arra kényszeritett, hogy elhagyjam azt a helyet és páratlanul kedves földesúrát. A végleges búcsúzás előtt azonban röviden a városról is megemlékezem, Milyen volt Keszthely ? A 4.000 lakost számláló Keszthelyen nincs társadalmi élet. A hely egyike azon kis városoknak, amelyeket úgy ismernek, mint az uralkodó főúr székhelyét, aki előtt mindenki fejet hajt és akinek mosolya megaranyozza az emberi létet. Csak az egy ke reskedelem van a zsidók kezén. Néhány kiskereskedő ellátja a várost a mindennapi élet szükségleteivel. A lakosság egyébként vagy a grófi tisztekből és munkásokból áll, vagy bizonyos tekintetben a város iskoláival és vallásos intézményeivel van ösz- szefüggésben. Itten egy katolikus latin iskola és egy elemi iskola is van. Mindkettő, jóllehet a BALI FRAKKING mellény, gall ér, npkk^ndi, LEGSZEBB KIVITELBEN Pk h miiRA cégnél, Zalaegerszeg, Telefon 170 szám.
