Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-03-21 / 65. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. március 21. Miniszteri kiküldött tekin­tette meg a szentadorjáni és inkei fúrásokat. plébánia mögötti telket a szóm* szédos négy épülettel és telekkel együtt, amelyekért összesen 63 ezer pengőt kérnek a tulajdonosok. Az Aggápolda-alapítványi épületet és a Rutich-házat, bár az uiébbit a tulajdonos nem hajlandó eladni. A pénzügy jelenlegi épületét át­alakítással és kibővítéssel, E meg­oldás esetén a város igényli a Petőfi-utcai telket és az épületért 50 ezer pengőt kíván. Ha a mi­niszter egyik megoldást sem ta­lálja megfelelőnek, akkor a város a telekvételre felajánl 30 ezer pengőt és szabadkezet biztosit a kincstárnak az épület elhelyezé­sére. Javasolja még a bizottság, hogy a közgyűlés szavazzon kö­szönetét az épités körül kifejteit tevékenységükért a főispánnak, a képviselőnek és Várkony pénz- ügyigazgaíónak. Élénk vita indult meg a javaslat feleit s ab­ban vitéz Tamísy István dr. pol­gármester, Czobor Mátyás, Ben- c-e Imre dr., Lang Nándor, Wol- lak János dr., Szaiay László, Ján Ferenc, Riszt Sándor, Dombay János vettek részt, akik főleg az elhelyezés kérdésével foglalkoztak. A polgármester összefoglalta a vita anyagál, majd a közgyűlés csekély módosítással elfogadta a bizottság és a polgármester ja­vaslatát. Szilágyi Mihály főszámvevő előadásában foglalkoztak a bel­ügyminiszternek azzal a leiratával, amelyben a várost a m. kir. or­vos illetményéhez évi 2 ezer pengő hozzájárulásra kötelezi. Elhatároz­ták, hogy a minisztertől a hozzá járulás elengedését, vagy mérsék iésát kérik. Az életmentés követ­keztében szerencsétlenül járt Né­meth Károly hivatásos tűzoltónak 100 pengő segélyt szavaztak meg. A gyűlés végén Wollák János dr. indítványára a közgyűlés kö­szönetét szavazott a polgármes­ternek azért a kitartó munkáért, amelyet a pénzügyi palota épí­tése ügyében már eddig is kifej­tett. ZALAEGERSZEG! KÖLCSÖNK Ö NY YTÁR Lord Rothermere-u 5. Újdonságok. Berendné: Vippári a csavargó asszony. Dénes: Ő és ők. Nyirő: Havasok könyve. Pearson: Az opálszemti asz- szony. Komor: A varásió. Macaulay: A két Daisy. Norris: Szépasszony lánya. Illetékes helyen a legnagyobb figyelemmel kísérik a lispei, il­letve, most már szentadorjáni kutatások továbbfolytatását. Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter képviseletében csütörtökön meg­jelent a helyszínen Tassonyi Ernő miniszteri tanácsos, valamint Fa ludy Béla bányafőtanácsos, akik a kutatás jelenlegi helyzetéről és elért eredményeiről részletesen tájékoztatták magukat. A minisz­teri kiküldöttet Papp Simon dr. főgeológus, bányafőtanácsos, a kutatási és tárási munkák veze tője és irányilója kalaurolta végig. Fénteken délelőtt kimentek Inke Haba Antal dr. nagykanizsai kerületi szülész-főorvos, akinek ellenőrzési körébe tartoznak Zala, Veszprém és Fejér vármegyék, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Vesz­prém, Pápa és Székesfehérvár vá­rosok, most terjesztette föl a bel­ügyminiszterhez jelentéséi kerü­letének 1936. évi szülési ered­ményeiről. A jelentés törvényha'óságonkmt csoportosítva közli a szülészeti viszonyokra jellemző adatokat. Ismerteti az elmuR esztendő fo­lyamán történt fejlődést és hala­dást s rámutat azokra a szükség­letekre, amelyeknek kielégítse elengedhetetlen feltétele annak, hogy nemcsak Dunántúl három vármegyéjének, hanem az egész országnak szülészeti színvonala emelkedjék. Rámutat arra, hogy szülészeti maradiságnak oka nem mindig a bábák tudatlansága, hanem egyrés?ben, hogy a beleg hozzátartozói ejgyszerüen megta­gadják az orvoskihiváef. A bábaviszonyok az egész országban a legrosszab­bak Zala megyében, mert vidékére az ottani fúrások meg­tekintésére. Tassonyi miniszteri tanácsos a látottakról részletes jelentést tesz Bornemisza minisz­ternek. Elekkel kapcsolatosan említjük meg, hogy az iparügyi miniszté­rium kölcsönbe átengedte Kapos­várnak egyik fűi óberendezését és azzal most a város belső terüle­tén meleg víz után kutatnak. A magas hőfokú vizet elsősorban köz- és magánépületek fűtésére s csak másodsorban kívánják azt egy modern új strandfürdő, vagy uszoda céljaira felhasználni. még mindig 57 II. rendű és 2 cédulás háta van nyilvántartásban és van 6 olyan kisközség, ahol bába egyáltalában nincs. Megállapítja a jelentés, hogy a kerületnek egyik megyéjében sem érik el a születési átlagot, A szü­letések száma évrői-évre 1 szá­zalékkal csökken s ha továbbra is igy stílyed Dunániúl legnépe­sebb három vármegyéjének szü­lés-száma, akkor csakhamar elsűlyed nem­zetünk más népek miliiói között. Szól a jelentés a tiltott műté­tek üldözéséről is, Beszámol a műit év őszén megtartott bába- vizsgákrói, amely alkalommal 678 bába vizsgázóit le s ezek közül 251, mert az értelmi vizs gán nem feleltek meg, a nagy- kanizsai szülő intézetben nyerik továbbképzéseket. Soha nem látott mennyiség­ben és színválasztékban férfi szövetek TÓTH SZABÓNÁL. Remény és szerencse az emberi haladás legerősebb rigója. Köztudomású, hogy a m. kir. osztály sors játék feltétlen bizalom­nak örvend, mert állami felügye­let és ellenőrzés alatt áll és szo­ciális jelentősége, valamint a si­kere páratlan a maga nemében. Sokat beszélnek azokról a nye­reményekről, amelyeket az utolsó húzások alkalmával a szerencsés nyerőknek kifi retteve és hogy az óriási főnyereményeket, a 70.000 >-pengőt, a 100.000 pengőt, a 300.000 pengőt, a 40O.COO pengőt az uiolsó években majdnem min­dig szegény emberek nyerték és lettek ezáltal egyszerre gazdagok. Érdekes, hogy minden sors­jegytulajdonos úgy beszél a ha­talmas nyereményekről, mintha már a zsebében volna, egy kis 'remény mindenkiben föléled. A pénztárcában, vagy fiókban meg­őrzött sorsjegy rádium módjára sugározza ki a szebb jövő és boldogság fényét. Különösen azok részére jelent a sorsjegy sokat, akik reggeltől estig dolgoznak és munkájukkal épen csak annyit tudnak megkeresni, hogy abból a legszükségesebbre teljék. Az osztálysorsjegyek nyújtják a a mai világban a legnagyobb re­ményt a szerencsére és senki sem tagadhatja, hogy bizony a reménység az emberi haladás leg­erősebb rugója. Hát nem szeren­csétől és reménytől függ életünk legtöbb eesménye? Egy kiváló iró Írja, hogy az osztály sorjáték intézménye a leg­becsületesebb valamennyi speku­láció között, annélkül, hogy ve­szélyt rejtene magában. És igazat is mond, mert az osztálysorsjá­ték esélyei egyformák minden résztvevőre, hiszen minden egyes sorsjegynek egyenlő az ára és egyenlő nyerési esélye. És amikor ellenvetésül azt hozták fel, hogy mindezek ellenére sokan csalód­nak az osztálysorsjátkban is, azt adta válaszul, hogy a csalódás csak azokat érheti, akik a re­ménységet a bizonyossággal té­vesztik össze. Ha osztály sorsjegyet vásárolunk, szenvedély nélkül játszunk — mindig csak a viszonyainkhoz képest befektetett csekély összeg­gel —, a játék érdekel bennünket. Ha a húzás napján, amikor eset­leg csak mások szerencséjéről értesülünk, nyugodt egykedvűség­gel állapítjuk meg: a szerencse vak és véletlen, útjai és szeszélyei kiszámíthatatlanok. Mindenesetre azonban mi sem áll útjában, hogy egy nap a szerencse ne kopogtasson a mi ajtónkon is. Akinek tehát nincs sorsjegye, ne tétovázzon, hanem biztositzon magának egy sorsjegyet a április 10-én kezdődő új sorsjátékra bár­melyik főárusitónál. Legtökéletesebb látást biztosit a Zeiss punktal üveg! Kapható s bánfai opíiRa és fotó Pécs, szaküzletében. Zalaegerszeg. Zala megyében vannak a legrosszabb bába-viszonyok. Dunántúl három megyéjében évrS8»évre csökken a születések száma. Városszerte arról 6eszélneR, Rogy a óivaíRáz Ra Sálai a Aranybárány épület

Next

/
Thumbnails
Contents