Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-02-21 / 42. szám

6. Zalamegyei Újság 1937. február 21. ASSZ6NY6K ROVATA. Rovatvezető: dr. Dévainé, Erdős Böske. Divafposia, Barátnők. Drapp átmeneti ka­bátjukhoz szép lesz a halvány­zöld gyapjú zsorzsett ruha, csak nagyon vitázzanak a szin kivá­lasztásánál. Fehér piké bubigal­lér! tegyenek rá és barna övét. Barna accessoirekkel viseljék. A kalap lehet zöld és barna is meg­fordított dísszel. Üdvözlet. Tisztviselőnő. Irodába tavasz­ra fekete fshér, vagy sötétkék fe­hér pepita könnyű szövetet, eset­leg szövetszerü selymet, delént ajánlok, amit mosni is lehet. A pepita mindig divatos és mindig fiatalos, angolos viselet. Egy­szerűen csináltassa meg, két el­álló zseb a sima szoknyán, szé­les sötétkék, illetve fekete lakköv, kicsi, puffos ujj, fehér bubigallér esetleg batisztból, aminek széleit, vagy kihimezni, vagy egy kis egy centis fodorral díszítheti. Lapos- sarkú fekete, illetve kék cipőt vi­seljen hozzá. Elegáns lesz és soha nem fogja megunni. Üd­vözlet. Tériké. Örülnék, ha ittlétekor felkeresne és megbeszélhetnénk, hogy mire lesz szükfége. írja fel pomosan a garderobját és esetleg mintákat is hozzon magáyal. Elő­zőleg hívjon fe! telefonon, hogy inhon legyek. Üdvözlet. Boldog ara. Menyasszonyi ruhájára a fehér romain nagyon szép lesz és sokáig viselheti majd mindig másszinürs festve. Olyan pártát ajánlok, amilyen a mostani kalapdivat. Magas tető, két szegletü c»uccsai és erről ömöl­jék le az uszályom fátyol. Polgári kötésnél fekete sima angol selyem ruhát ajánlok, amit majd tud vi­selni egész szezonban. Semmi­esetre sent hosszú ruhában jelen jék meg. Üdvözlet. Farkasné. Szobacica jelmez nem elcsépelt, ha szépen oldja meg. Vegyen fekete satint, ebből egész rövid húzott szoknyát csi­náltasson és a blus háta egész mélyen legyen, négszöglelesen dekoliálva. «Fehér satin bóbitái és kötényt vegyen még. Fekete, vagy tesíszinü harisnyája és magas- sarkú cipője legyen. Üdvözlet. Kérjük olvasóinkat, leveleiket mindig rovatvezetőnk címére, Budapest, Teréz krt. 44 küldjék. ZALAEGERSZEGI KÖLGSÖNKÖNYVTÁR Lord Rothermero-u 5. Újdonságok. Traven: A taliga. Kós: Varjunemzetség. Passuth: Eurazia. Pitigrilli: Szőke végzet. Zsigray: Csillagos ég. Curwood: Kazán fia. Garduer: Az alvajáró húgá­nak esete. Gazdaság. Rovatvezető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Korai termények termesztése. Január hónap nem kedvezett a melegágyi kultúrának, mert ke­vés napos időben volt részünk. A melegágyainkban, vagy üveg házainkban elvetett kerti termé­nyek a nap hiánya miatt rosszul fejlődtek, felnyúltak. Tapasztalat, hogy sokszor a többizben egy másután, későbben vetett mag­vakból fejlődött palánta szebb, erősebb, fejlettebb palántát adott, mint a korábban vetett, amelynél fejlődési folytonosságában a nap­sugár hiánya a fejlődésben nyu­galmi állapotot idézett elő, ami későbben a napos időben meg­induló fejlődési folyamatban a már megkorcsosodott, megcsö- kött palánta életelevensége nem tért vissza, hanem végleg előre gedett, ebből már gyors fejlődés nem volt várható és későn ho­zott termést. Aki még nem hozta volna rendbe melegágyait, az haladék- nélkül tegye ezt, mert minden napért nagy kár, a piacon való megjelenés napokkal, esetleg 1 — 2 héttel eltolódhatik e késések miatt, ami nagy veszteség szá­munkra. Főbb vonásokban melegágya­ink készítésénél a következőkre ügyeljünk : Fekvését mindig északi széltől védett, déli napos helyen vá lasztjuk. Gödör iránya kelet-nyu­gati, mélysége pedig attól függ, hogy mikor kezdjük a melegágyi kultúrát. A tél elején, derekán, vagy végén készített melegágy mélysége 80—60—40—30—20 cm, aszerint, hogy mennyire va­gyunk még bent a télben, mily hosszú ideig kell a melegágy melegítő hatásának kitartania. Minél jobban kimegyünk a tél­ből, annál sekélyebb gödröket készítünk. Ott, ahol esetleg a talajvíz hamar, már a második ásónyomásnál feljön, vagy ahol nagyon sok trágya áll rendelke­zésre, ott a föld színén készitjük el a melegágyainkat. Természe­tesen itt vastagabb trágyaréteget kell alkalmaznunk. Melegágyi trágyának legjobb a friss lótrá­gya szarvasmarhati ágyával ke • verten, vagy tehéntrágya helyett falombot is szoktunk alkalmazni. A trágyát 1 m es nagyságú ku­pacokba rakjuk, hogy hamarabb begyúladjanak. Ha nem akarnak begyúladni, vagy elkéstünk a melegágy készitésével, meleg vízzel öntjük le, vagy a hal­mokba rakott trágya közé mele­gített téglát teszünk, forróvizzel leöntjük, akkor a leghidegebb trágya is begyúlad, csak vigyázni kell arra, hogy a tégla ne legyen izzó állapotban, mert akkor eset­leg a szalmás részét a trágyának és ai őszies ayernnekruhá­_____________ ae&fti c* telkek. Higiénikus „T £ T R áruk. Gye rmekkocsik» sportkocsik a legszebb kiwitefban ismét hs»phatőh Forduljon honánk bizalom­mal, mert kizárólag a leg« ________jobb árukat tartjuk. Vi dékre árjegyzéket és mintákat készséggel küldünk. ♦ ♦ ♦ felgyújthatja. Ezt használjuk ab­ban az esetben is, ha a már melegágyba rakott trágyánk nem gyúladt volna be rendesen. A begyúladt trágyát rétegezve a gödörbe rakjuk és jól letapos­suk. Ezt a rétegezést egész a gödör felső széléig folytatjuk. Ezután ráhelyezzük a rámát és a ráma aljába trágyát szórunk, de ezt ne tapossuk le. Most feltesz- szük az ablakokat és váruuk vele 2—3 napot, hogy a trágya is­mét begyúladjon, kigőzölögje magát és esetleges trágyaüllepe • dettség végbe menjen. Két nap után levesszük az ablakokat és jól kiszellőztetjük az ágyakat. Most a már készen tartott, jól megrostált komposztfölddel, avagy erdeifölddel 10 15 cm. vastag­ságban megtérítjük a trágya te­tejét és az ablakokat ismét fel­tesszük. 2—3 napot ismét vá­runk igy letakarva, amig a még fejlődő mérges gázok mind elő­törnek, a gyommagvak kikelnek. 2—3 nap után felnyitjuk az ágyakat, a gyomokat kigyomlál­juk, a földet átforgatjuk, hogy a még bentszorult mérges gázok elillanhassanak. Ezután a simító deszkával elsimítjuk a földet, melegágydeszkáit felrakjuk trá­gyával és megkezdődhetik a mag­vetés. Ha 30 fok melegen felül van a hőmérséklet, akkor szel­lőztetünk, mig 20 — 25 fok nem lesz. A melegágyi ab'ak a föld- - tői 10 cm-nél távolabb ne le­gyen, nehogy a palánta a vilá­gosság felé törekedve megnyúl­jon, hanem amint a palánta nö, úgy emeljük utána az egész melegágyainkat. Természetesen, ebben az esetben célszerű a me­legágynak 50 cm-es lábakat ké­szíteni. Ezzel elérjük, hogy ala­csony, erős palántákat nevelünk, mellek jobban fejlődnek é; ha­marabb hoznak termést. Melegágyaink nagyságai kü­lönbözőek. Ha nem készítettünk volna még melegágyakat, akkor csak az egyetemes melegágyi mérettel készítsünk kereteket. Mérete: 500x155 cm. Ez ké­szüljön lehetőleg vörösfenyőből. A használatos deszka legyen erős, vastag. A deszkát egysze­rűen összeszegeljük. Nem aján­latos csapra összeereszteni, mert a hézagokon a víz beszivárog és a csapok időelőtt elkorhadnaK. Kereteket használat e ött ajánla­tos tartósság céljából 50 °/o*os rézgálic oldatba, vagy firnisz vas- gálic oldatba beáztatni. Nem szabad használni kátrányt, kar- bóleumot, mert a kigőzölgése közvetlenül éri a palántákat és azokat elpuszt tja. A keret négy sarkára 8 cm erős sarokvasakat alkalmazunk. A keret alsó ré­szére minden ablaknál 2—2 drb, 14 cm hosszú lécet, vagy vé­kony hosszú deszkát a keret ol­dalára szegezünk, úgy, hogy 4 cm-nyíre magasabb legyen, mint a melegágyi deszka széle, hogy felemeléskor az ablak le ne csússzék. A keretet úgy helyez zük el, hogy az kissé délnek lejtsen. A melegágyi keretre min­den ablak találkozásánál, vagyis 125 cm távolságban vékony lé­ceket szegezünk, hogy egyrészt az ablakot tartsa, másrészt az ablakközöket zárja, tömitse el a h deg behatása elől. A melegágyi keretek tartósan összeszegezve, vagy szétszedhetőnek készülnek. Az ablakkeret szintén fenyőből készüljön, ne legyen nagyon vastag, hogy minél kevesebb ár-

Next

/
Thumbnails
Contents