Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-02-21 / 42. szám

1937. február 21. Zalamegyei Újság 7. nyékot vessen a növényekre. Legyen jó tartósan megvasalva, rámafogók legyenek rajta, ame­lyeknél fogva az ablakot felemel­jük. Az üveg fehér, hibátlan le­gyen. Az üveget szegekkel a rá­mához rögzítjük, ablaktapasszal, gittel nem célszerű megerősíteni, mert egy év múlva lehull. Az ablakrámák alsó részét 3 cm szélességben 1 cm mélyen be­vágjuk, hogy a viz könnyebben lefolyhasson. Az ablakkeret egy séges mérete 125x155 cm. Legjobb üvegméret 28x32 cm. Hogy télen a hideget palán­táinktól távol tartsuk, nem elég melegágyainkat üvegablakkal le­fedni, hanem még valami rossz hővezető anyaggal is le kell ta^ karni. Legjobban bevált és hasz­nált anyag a szalma, nád és a deszka Szalmatakarót úgy ké sz tsünk, hogy 3 takaró egy me­legágyat, azaz 4 ablakot teljesen befedjen. A takarók szélessége 15—20 cm-rel nagyobb legyen, mint a keret szélessége. A desz­katakarónak legjobb a 2 cm. vastagságú, széles és a keret szélességénél valamivel hosszabb­ra szabott deszka. Nádtakaróból egy keretre 2 takarót számítunk. Ha nagyon hideg van, akkor a takarók tetejére egy réteg friss lótrágyát rakunk. Melegágy szel lőztetéshez egy 30—40 cm. bevá- gásos, fogakkal ellátott lécdara­bot használunk. Takarók szárítá­sára néhány karónak a földbeve- résével és azokra lécet erősítve, gondoskodunk. Melegágyban a mag vetése tör­ténhetik kevés homokkal összeke­verve, vagy tisztán. Nagyon sűrű­re nem szabad vetni, mert sok növény fejlődve felnyúlik, vékony palántát kapunk. A mag elvetése után kevés homokos komposzttal, erdei földdel beszórjuk, hogy ne maradjon egyetlen magunk se befödetien. Ezután a simító deszkával gyengéden lenyomkod­juk a földet. Majd az ablakokat feltesszük, szalmatakaróval leta* karjuk, hogy nyirkosán marad­jon a föld és lesötétitve hagyjuk, mig a magvak ki nem csirádnak. Csírázáskor azonnal le kell venni a szalmatakarót, mert különben palántáink a világosság hiánya következtében egyszerre felnyúl­nak és hasznavehetetlen palán­tákat nyerünk. A melegágy gon­dozása azután szellőztetésből és ha száradna a földje, langyos vízzel való öntözésből áll. Leg­nehezebb a melegágynál, hogy mikor és hogyan szellőztessünk. Itt mutatkozik az ügyesség és hozzáértés. Figyelni kell a nap- járást, légáramlatot és ezekhez kell alkalmaznunk a szellőztetést is. Először szellőztetni csak a déli órában és akkor is rövid időre, kicsi nyílás mellett szabad. Majd fokozatosan szoktatjuk pa­lántáinkat minél több levegőhöz. Öntözni lehetőleg csak fagymen­tes déli órákban szabad. Szel­lőztetésnél a szellőztetőfának a használatával érjük el azt, hogy ablakainkat a kívánt magasságba tudjuk feltámasztani. Szellőztetés­nél az ablakokat a célnak meg­felelően, hol egyoldalra támaszt­juk fel, hol váltakozva, az egyi­ket északnak, a másikat délnek, aszerint, hogy gyors szellőzte­tésre szőrűbe a melegágy, vagy levegőre. Óvjuk palántáinkat a a nap sugaraitól is, azért erős napsütéses, kora-tavaszi déli órák­ban és akkor is rövid időre, kicsi nyilás mellett szabad. Majd fokozatosan szoktatjuk palántáin­kat minél több levegőhöz. Öntöz­ni lehetőleg csak fagymentes déli órákban szabad. Szellőztetésnél a szellőztetőfának a használatával érjük el azt, hogy ablakainkat a kívánt magasságba tudjuk feltá­masztani. Szellőztetésnél az abla­kokat a célnak megfelelően, hol egyoldalra támasztjuk fel, hol vál • takozva, az egyiket északnak a másikat délnek, aszerint, hogy gyors szellőztetésére szorul, e a melegágy, vagy levegőre. Óvjuk palántáinkat a nap sugaraitól is, azért erős napsütéses koratavaszí déli órákban árnyékoljuk be me legágyainkat szalma-takaróval, vagy sűrűn egymás mellé rakott léc, ág, botdarabokkal. Későbben már éjszakára is feltámasztva tartjuk ablakainkat, ha nem kell tartanunk az éjjeli fagyoktól. Majd közvetlen a palánta kiül- j tetőse előtt 2 héttel teljesen le- j vesszük az ablakokat, hogy most j már végleg hozzászoktassuk pa~ | lántáinkat a szabadföldbe való í kiültetéshez. Kovács Gyula id. gyakornok. Négyszobás upéház gazdasági épületekkel, gyümöl­csössel, hétezer öles belsőségen elad® Alsónemesapátiban, ál lomással szemben. Tulajdonos: Süléné Haják Mária, Nyíregyháza, Vármegyeháza. 1981193 7 sz. ES&dó 16 le. hold in gént» ián, amely áll szántó, rét, erdő, lakóházzal, gazdasági épületekkel együtt. A szántó vetve, teher­mentes, ára 12 ez^r peagő. Vá­laszbélyeg. Cím : Szabó Kálmán, Kávás, Zalsszéntgyőrgy. 1978. : 2201 sz. >. k. 1937. Hirdetmény. Zalaegerszeg város telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közé: 1. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e § ok­nak az 1889: XXXVIII. t.-ciuk 5. és 6. § aiban és az 1891 : XVI. t.-cikk 15. § a) pontjában fog­lalt kiegészítéseit is — valamint ai 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a, es az 1891 : XVI. t.-cikk 15 § b) pontja alapján eszközölt bejegy­zések érvénytelenségét kimutathat­ják, e végből iörlési keresetüket, azok pedig, akik valamely ieher- téíel álviie'ének az 1886 : XXIX. t cikk 22. § a, illetve az 1889 : XXXVIII. t. cikk 15. § a alapján való mellőzését megtámadni kí­vánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1937 évi pugusztus hó 31 napjáig bezáróan a telekkönyvi hatósághoz nyújt­sák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő el­telte után inditotí törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jo­got szerzett, hátrányára nem szol­gálhat ; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX, t.-cikk 16. és 18. §«dnak eseteiben — ideértve az utébbi § nak az 1889 : XXXVIIL t.-cikk 5, és 6. § aiban foglalt kiegészítéseit — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegy­zése ellenében ellentmondással élni kivannak, írásbeli ellentmon­dásukat hat hónap alatt, vagyit 1937 évi augusztus hó 31 nap­jáig bezáróan a telekkönyvi ható­sághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmon­dásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3, hogy mindazok, akik az 1. 2. pontban körülírt eseteken kí­vül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bár­mily irányban sértve vélik — ide értve azokat is, akik a tulajdon­jog arányának az 1889: XXXViII. t. cikk 16. § a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják —, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telek­könyvi hatásághoz hat hónap alatt, vagyis 1937 évi augusztus hó 31 napjáig bezáróan nyújtsák be mert ezen meg nem hosszabbít ható záros határidő eltelte után a be?étek tartalmát csak a tör­vény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jo­gainak sérelme nélkül támadhat­ják meg. Egyúttal figyeímeztelsek azok a felek, akik a belétek szerkesz­tésére kiküldőit bizottságnak ere­deti okiratokat adlak át, hogy amennyiben azokhoz egyszers­mind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket póilóan benyújtanak, az eredetieket a te­lekkönyvi halóságánál átvehetik. A zalaegerszegi kir. járásbíró­ság. mint telekkönyvi hatóság 1937 február hó 4. Hedry Miklós sk. kir. járásbi- rósági elnök. A kiadmány hiteléül Oszlányi telekkönyvvezelő. Hirdetmény az 1886: XXIX. t. c. 58 és az Utasítás 163.§ hoz. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 1676/1937. Tárgy: Gáti Lajos zalaeger­szegi lakos kérelme szeszfőzdéje kibővítésével kapcsolatos telep- engedélyért. Hirdetmény. Az 1884:XVII. t. c. 24. §-a értelmében közhírré teszem, hogy Gáti Lajos zalaegerszegi lakós Gr. Apponyi utca 13. sz. alatt közvetlen tüzelésű üstökkel fel­szerelt szeszfőzdéjét nagyobbitani óhajtja, s igy szeszfőzde telepet akar felállítani. Akik e vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak emelni, kötelesek azokat a fent idézett törvényszakasz értelmé­ben szóval vagy Írásban folyó évi március hó 6. napján déli 12 óráig nálam előadni, külön­ben az üzlettelepet, ha csak köz­tekintetek nem szolgálnak aka­dályul, engedélyeznem kell. A telepnek a rajta felállítandó épületeknek s belső felszerelé­süknek pontos rajzát, körülmé­nyes leírását az érdekeltek a városi irattárban (Városháza, II. em. 7 a.) a hivatalos órák alatt a fentirt határidőig betekinthetik. Zalaegerszeg, 1937. február 17. Polgármester. Felelős kiadó : GÄÄL ístvám Kiadja: a „Zrínyi“ Nyomdaipar és Könyvkereskedés R.T Zalaegerszeg.

Next

/
Thumbnails
Contents