Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-21 / 165. szám
XIX, évfolyam 165 szám. Ara 8 fillér 1936. julius 21. Kedd. ZÍIJWE6YH ÚJSÁG Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.* —-------- Telefonszám 128, PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Tizenkilenc esztendő. Czobor Mátyás polgármester 37 évi közszolgálat és 19 évi polgármesterség után szombaton beadta nyugdíjazási kérvényét és ezzel egész korszak zárul le a megyeszékhely történetében. Majdnem kétévíizedes városkormányzása nyomasztóan súlyos időkben kezdődött és ugyancsak nehéz gazdasági válság közepette fejeződött be. Polgármestersége kezdetén izgalmak ülték meg a várost a Bárány-ügy nyomán és a 82 százalékos pótadó formájában izgalmak kisérik buesuzását is. De ha valaki csak ezeket a kezdeti és befejező tényeket szemlélné Czobor Mátyás polgár- mesterségének elbírálásánál: nagyon igazságtalanul ítélne. Az elfogulatlan szemlélő előtt Czobor Mátyás polgármesterségének igazi tartalma és értelme az a tizegy- néhány esztendő, amelyek városkormányzásának kezdő és befejező évei közé esnek. Zalaegerszeg városa, amely a történelem folyamán, főleg pedig a török időkben eléggé fontos hely volt, a békeidő Magyarországában jelentéktelenségbe sülvedt. A hajdani boldog országnak any- nyi volt a nagy értéke, hogy a mosolygós Göcsejvidék és benne Zalaegerszeg városa vajmi keveset számított országos szempontból. Sőt a helyi tényezők is belenyugodtak saját városuk jelentéktelenségébe és egy—két bátor kezdeményezést leszámítva a megyeszékhely lassan belesülyedt a sárba-porba, s vele az elfele- désbe. Zalaegerszeg városa ebben az álmos, elmaradott formájában rögződött bele sokaknak emlékezetébe évtizedek során. Elég felemlíteni azt a kis esetet, ami néhány évvel ezelőtt egyik Erdélyből ideszármazott tisztviselővel történt meg. Egerszegre nevezték ki az ország túlsó végéből. Csak annyit tudott Egerszegről, hogy van, pedig azt is szerette volna tudni, milyen az a hely, ahova kerül. Rátalált egy székelyre, akiről kisült, hogy a háború alatt Zalaegerszegen szolgált és tőle kért véleményt. A vélemény igen tömör és lesújtó volt: sáros és poros fészek. Persze, amikor a tisztviselő idekerült, véleménye egészen más lett a virágos, rendezett városról s ma igen kedveli Göcsejvidék székhelyét. Ez a véleményváltozás légyen a helyes kiinduló pont, ha Czobor Mátyás polgármesteri működését biráljuk, Czobor Mátyás valóban sáros, poros fészket vett át, telve adóssággal, de telve alkotó vággyal is. Első lépése nem sikerült: nagyobb adósság ugyan nem maradt, de ráment a Bárány és még egy-két épület, mert az akkori képviselőtestülettel együtt talán túl becsületesen értelmezte az adósságot és értekkel akart visszafizetni abban az időben, amikor sokan mások csak papírral fizették meg a vállalt kötelezettségeket. A további alkotó munka azonban a városfejlődés szempontjából szerencsésen folyt. Kissé talán drágán, de Czobor Mátyás enyhítette a háború okozta retie* neíes lakásínséget a városi bérház és a kislakások épiíésável; egyben megindította a magánosok lakásépítést tevékenységét azzal, hogy egész sereg házhelyet tett hozzáférhetővé. Az első építkezéseket követte a többi: a modern vágóhíd, a tűzoltólaktanya, az új elemi iskola, a Stefánia ház s az egyéb kisebb nagyobb építkezések. És a megyei, állami tényezők jóakarata mellett Czobor Mátyás kimeríthetetlen lendülete hívta éleire a nagyobbrészt állami, vagy más közpénzből létesült intézményeket, épületeket: a rendőrségi palotát, az állomásépületet, a vasutasházakaí, a kulturális intézményeket, a laktanyát, a szanatóriumot, az OTI-szákhá- zat, a postapalotát. És Czobor Mátyás kérő szavának bizonyára abban is volt része, hogy a vármegye alispánja a megyeszékhelynek nagy jóindulattal annyi jó utat biztosítóit. A virágos Zalaegerszeg pedig tisztán a búcsúzó polgármester érdeme. Ezt a sokat támadott jelszót nem szabad kisebbíteni. A történelmi nevezetességek hijján levő Zalaegerszeget az építkezéseken kívül a huszkiio- méíer hosszú gyep» és virágszegély, a Rózsaliget, a Jankovich- liget tették városiassá; ezek lei» lés barátságossá, otthonossá, az idegenek előtt kedveltíé. Czobor Mátyásnak része van abban is, hogy a terjedelmében kétszeresére növekedett és megszépült városba élet is költözött. Czobor Mátyás hajtóereje volt a társadalmi és kulturális mozgalmaknak, felkarolója a magyar dalnak és muzsikának, népszerű pártfogója a gyermekeknek, szociális érzékkel telített támogatója a szegényeknek és munkásoknak. Sokat harcolt ezért a városért és barátokat szerzett neki. Nem lehet elvitatni tőle, hogy egész polgármesteri működésében az idealizmus és a jóhiszeműség vezérelje. Amint alkotásai, érdemei, úgy hibái is ebbőí fakadtak. Túltengett benne az alkotás, a városfejlesztés vágya 8 annyira a kívánatos célra szegezte szemét, hogy az eszközök elégtelenségének aránylag kevés jelentőséget tulajdonított, Későn vette észre, hogy az idők változása az alkotásokban megállást parancsol és igy bizony a város adósságai felemelkedtek, az adóterhek megnövekedtek. Külön balszerencse, hogy épen olyan tények miatt (az ad- minisztrác'ó megduzzasztása, villanyügy), amelyek elmaradhattak volna. De a hibákra is lehet mentő körülményeket találni. A terhekkel járó városfejlesztés nagy része nem volt hiábavaló. Nemcsak a város, de az egész ország beleesett a túlzott fejlesztés hibájába, mert hiszen a háború óta mindenfelé nagy építő munka folyt. És ki láthatta előre a nagy világválságot. Ha ez nincs, Zalaegerszeg is nagyobb bajok nélkül elbírta volna az alkotások terhét. Az adminisztráció növelése is olyan ragály volt, amely felülről terjedt. És speciálisan a villanyügyben mentsége lehet a polgár- mesternek, hogy magasállásu hatósági személy sarkallta erre a szerencsétlen lépésre. Az elmondottak után a 19 év mérlege Czobor Mátyás javára billen. Valijuk meg őszintén : Zalaegerszeg városának nagy szüksége volt azokra az alkotásokra, .melyek Czobor Mátyás lendülete íiööiül aligha valósultak volna meg. De azt is őszintén meg kell mondanunk, hogy ez a mindjobban szegényedő kisváros nem bírta tovább az alkotásokat és azok terhét. És ez a magyarázata, hogy Czobor Mátyás polgármester támadások közepette és bizonyára kissé keserű szájízzel hagyja el a polgármesteri széket. Az emberi természetből folyik, hogy a mindennapi kenyérért küzdő városi polgár a jelenben mutatkozó és zsebét érintő kisebb hibát látja meg és átmenetileg elhomályosulnak előtte azok a nagyobb értékek, melyeket 19 év polgármestersége termelt ki. A városi polgár az erős, lélegzetállitó tempó után pihenést kíván. Az uj polgármesterre az a nehéz feladat vár, hogy ezt a kívánságot teljesítse. Szürkének, takarékosnak, alkotásoktól mentesnek kel! lennie. A zalaegerszegi polgár majd ezt a szürke városi életet is meg fogja unni a jobb idők bekövetkeztével és akkor fogja majd méltányolni évek távlatából Czobor Mátyás polgár- mesterségének érlékeit igazán. Legyen ez a tudat megnyugvás Czobor Mátyás számára, akinek alkotásaiba az egerszegi. polgár az idők sanyarusaga miatt belefáradt, de akit ennek a városnak többsége mindig és most is becsül. Véres harcok közepette tért Hédit a spanyol jobboldali forradalom» 24 óra alatt háram spanfol kormány. — H k&raiássy saját gyomé lm ét jelenti» London, julius 20. A spanyolországi helyzetről ellentmondó és zavaros hírek érkeznek, de még az ellentmondó hírekből is ki lehet hámozni, hogy a helyzet igen súlyos és a baloldali kormány elten nagyarányú jobboldali katonai felkelés robbant ki. A felkelésben először csak a marokkói gyarmati csapatok vettek részt, amelyeknek egy része áthajózott az anyaországba, majd a felkelőkhöz csatlakozott számos spanyol országrész katonasága, főleg a déli tartományoké. A kormány tagadja, hogy nagyobbarányu felkelés történt volna, de ennek ellentmond, hogy Spanyolországnak alig van telefonösszeköttetése, másrészt az a körülmény, hogy 24 óra alatt három kormánya is volt Spanyolországnak. Vasárnap virradóra az eddigi baloldali kormány lemondott és Barrio, a cortez elnöke alakított mérsékeltebb kormányt. Ez a kormány csak vasárnap délig tudta tartani magát és akkor lemondott. Az újabb, harmadik kormányt Giral haditengerészeti miniszter alakította meg ugyancsak mérsékeltebb elemek bevonásával. Ez a kormány sem ura a helyzetnek, sőt állítólag el is meneküli. Magánjelentések szerint ugyanis Spanyolországban teljes a felfordulás és a jobboldali felkelő csapatok előretörnek. A londoni Reuter ás a párisi Havas irodák jelentése szerint spanyol Marokkó teljesen a forradalmár csapatok kezébe került. A csapatokat Franco tábornok vezeti, aki állítólag elfogatta Mo- raio tábornokot, a marokkói haderők legfőbb parancsnokát. A felkelők kezén van több spanyol sziget is. A marokkói csapatok torpedórombolókíól kisért csapat- szállító hajókon átkeltek az anyaországba és Cadizban, valamint más kikötőkben sikerült partra szállniok. Itt több szárazföldi ezred csatlakozott a zéndülőkhöz, akik Sevilla felé vonultak, hogy azután Madrid ellen forduljanak. A jobboldali felkelés híre lázba hozta az országot és az ország minden részében jobboldali felkelések történtek, melyeket a kormány nagyobb csapattestekkel igyekszik letörni. Nagyarányú felkelés tört ki Barcelonában,
