Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-13 / 209. szám
4. ZJamecfyei Újság *936. szeptember 13. a népet naggyá tenni és tanítani keli. Ismertette a népművelési törvényeket és szervezeteket. Részletesen beszélt a népművelés munkájáról, feladatáról, a munka* tervkészítésről, ügyvitelről, nép* könyvtárak jelentőségéről, s ezeknek számát és forgalmát összehasonlította a külfölddel. Foglalkozott a magyar népművelési könyvsorozattal és foglalkozott a diapositiv, film, gramofon, rádió népművelési jelentőségével. A nagy tetszéssel fogadott előadások után délután megtekintették a hallgatók Stolp Ödön igazgató vezetésével az akadémiát és gazdaságát, majd Kukuljevic József dr. diapozitives előadás kapcsán bemutatta „Az állatvilág szerepe a szemek életében“ c. népművelést szolgáló munkáját. A titokzatos Balatoni Halászati Rt. A Pesti Tőzsde Írja : A hivatalos lap egyik legutóbbi számában közli a Balatoni Halászati rt., hogy szeptember 19-én délben tartja rendes évi közgyűlését. A tárgysorozaton a mérlegszámla elfogadása, az igazgatóság három évre való megválasztása stb. szerepel, azonban csodálatosképen a Balatoni Halászati rt. nem pub- líkája mérlegét. Pedig a közvélemény joggal lehet kiváncsi arra, hogy ez a hatalmas nyerészkedő társaság, amely monopóliumot élvez, 1935/36-ben milyen újabb nyereséget ért el. A balatoni nyaralók állandó panasza, hogy alig látni halat a balatonkörnyéki kisebb penziókban és vendéglőkben, de ha van is hal, úgy az megfizethetetlen drága. A környék paraszt lakossága nem tud halászni, igy Tihany és egész sereg kisebb község elsorvad, elszegényedik. Mindezek olyan kérdések, amelyekre joggal várhat választ a közvélemény, mert ngazán közérdekű, hogy a hires balatoni süllőnek és fogasnak az ára olcsó legyen, hogy azt könnyen meg lehessen szerezni és hogy az el- árusitás se legyen monopólium. Mert az is lehetetlen, hogy Budapesten egy cég utján lehessen beszerezni a balatoni halfajtákat. A fogyasztók és a környékbeli lakosság érdeke megkívánja, hogy megszűnjék a társaság halászati monopóliuma a Balatonon. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNK Ö NY YT AR Lord Rethermere-u 4. Újdonságok. Niz8in8zkij P. R.: Nizsinszkij. Andai: Szininövendékek. Lewis: A sélyom útja. Vantel : Ki ad többet értem. Qoodwin : Ragadozó madarak. Gregory : Vad virágok. Holt: Halálgolyók. Irta: I. K. II. A régiek világa. Regensburg minden köve századokra néz vissza és tud beszélni is a régiekről, mert itt minden megmaradt a régi helyén és ősi alakban. A templomok alapja még román, de lassan átmegy a csucsivbe és soknak a belsejét már a barokk-kor sok cifrasága díszíti. Egyik másik megmaradt eredeti tisztaságában, igy Szt. Jakab-templom a legtisztább román. Ezek a templomok elmondják a német nép majd kétezeréves történetéh Mindenütt templomok szegélyezik ezt az utat. Most jön egy pogány irányzat, amely ezt az ezeréves múltat ki akarja törölni a nép történetéből és pogány vallást hirdet. Mikor látja az ember ezeket a régi, kőbe vésett felkiáltó jeleket, elmosolyodik : egy ember, egy emberöltő akar annyi századot meg semmisíteni. A Szt. Emmerm templomában van a kilencedik századból Arnulf császárnak és gyermek Lajosnak a sírköve, itt van Német Lajos feleségének a síremléke. A város dómja a bajor gótika remeke. Szt. Péter tiszteletére szentelték fel. 1275-ben kezdték építeni és csak 1869-ben fejezték be tornyait, amelyek 101 méternyire emelkednek az ég felé. A kölni dóm nagyobb, hatalmasabb, megkapóbb, de itt a középkor finomságát látni, amely nem dolgozott a szemre, a legkisebb legeldugottabb kis gyámkövet is nagy lelki finomsággal dolgozta ki. Minden kis szobor itt más és más, tobzódik a formák szépsége, meglátszik nem egy ember munkája. A városból származik a törökverő Don Juans de Austria. A városháza V. Károly császárról beszél, itt tartotta birodalmi gyű léseit. Innen kormányozta országát, amelyben a nap soha sem nyugodott le. A városháza pincéjében van egy, nekünk teljesen szokatlan világ: a börtön. Börtönök most is vannak, de ezek egészen másak. Fenn fényes termek, alattuk kinzókamrák húzódnak meg. Régen a könnyeknek a helye, most idegenforgalmi csalétek. Vagy egy márka belépődíj mellett leereszkedik az idegen ebbe a világba. Szemünkbe tűnik a kaloda asz- szonyok számára. Egy ellipszis alakú alkotmány három nyílással. Az első nagyobb a nyaknak, két kisebb a kéznek. A férfiaké nagyobb alkotmány. Két egymásra helyezhető gerenda kőben két nyílással a lábak számára, fenn két karperec, a két kezet láncolták ide. Itt aztán ebben a kényelmes helyzetben 'nyugodhatott a vádlott. Vagy ott van a nyújtó, az illető kezét hátrakütötték, csigán felhúzták kezénél fogva, miközben a lábára súlyokat akasztottak, vagy a spanyol deszkának nevezett alkotmány, élesre fent deszkára ültették a bűnöst lovagló ülésben és lábára akasztott sulyokkal lovagolt, mig nem vallott; vagy a spanyol ágy: deszka- lepra fektették, lábát lekötötték, kezénél és vállánál fogva húzták, miközben dereka alatt szöges hengert forgattak; egy teknő tele szögekkel és itt ringatták az embert; ott áll a vasmenyasszoy, kívülről takaros és szép, de kinyitható vasalkotmány, amelynek belső felén szögek állanak, igy simogatta a belézárt vádlottat. A kamra oldalán rács áll, amely mögött van a vallató bírák asztala, itt jegyezték fel a vádlott vallomását. Ha nem vallott, vitték a sötét zárkába, ez ablak nélküli kőbörtön, melynek a közepéből vasrácsos ajtó vezet le a sötét zugba, most tele hamuval, mely a vezető elégő papirjábóljjkeletke- zik, amint ledobja a zugba, hogy megvilágítsa a sötétséget pár pillanatig előttünk. Némely helyen hozzájárul az izzasztókamra. A vádlottat kályha mellé kötötték és addig fütötték a kályhát, amig nem vallott. Ugyancsak előfordul az alacsony kamra, amelyben az illetőnek ülnie kellett, ami csak meggörnyedve volt lehetséges. Talán furcsa a mai fülnek mindez, de abban a korban egész más volt a bíráskodás menete. Ma tárgyi bizonyítékok alapján ítélnek, nem szükséges, hogy az illető bűnös azt bevallja ; akkor pedig csak azt lehetett elitélni, aki bevallotta bűnét. Hogy ezt elérhessék, erre volt szükség a kínzásra. Ez az eljárási mód a naturalisztikus németeknél egy kissé erősebb formában lép előtérbe. Abban az időben mindenütt igy voltak berendezve. Mintha egy új kapu, vagy ablak nyílnék fel az ember előtt, amelyen át ez a csendesnek jellemzett nép egy más oldalról mutatkoznék be. Valami nagy kráternek tűnik fel, melyet befed a vastag lávatömeg, amely az előbbi kitöréskor rakódott a kráter nyilására. Ennek a népnek a tettei erőben nyilvánulnak meg, sokszor nem simulékony formában. Itt a kinzóeszközök, vagy művészetében, a festmények, a szobrok formái között hányszor tűnt szemünkbe a halálnak naturalisztikus ábrázolása, mint táncolja haláltáncát, mint les a sírokon prédájára élesre fent kaszájával, vagy mint győztes harcos megpihen a koporsók felett, vagy az órákon minden percben megsuhintja kaszáját. Első pillanatban mindez ránknézve szokatlan. Ez a nép nem csak nyugodt tud lenni, sokszor kitör, mint a kráter mélyéből a láva, csak gondolok a parasztlázadásra, vagy a háború utáni polgárháborúk harcára. Egy kis Ízelítőt láttunk a belső tüzböl az egyik állomáson. Németországban most nyáron a gyermekeket nemzeti táborba viszik nyaralni. Sok szülő kisérte ki gyermekét. Nem engedték őket a vonathoz, mint a méhraj zúgott, morgott, kiabált a tömeg. Egy kicsi tűz a nagyból. Walhalla. Regensburg városát ketté szeli a Duna, elfolyik a város ősrégi hídja alatt, melyet a középkorban mint csodát emlegették, meg is érdemli még ma is bámulatunkat, a háromszázöt méter hosszú hid. Tizenhat hosszú Ívben lábolja át a Dunát. A hid lábánál ültünk fel a hajóra, alacsony partok kőMODERN LAKBEREMDEZES otthonos Ízléses és nem drága, kedvező feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban tzsa Kérjen árajánlatot I Utazás Németországban.
