Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-09-13 / 209. szám
1936 szeptember 13. Zaiamegyei Újság ó. a ügyvédből katolikus 44, református 3, evangélikus 5, izraelita 58, egyéb 1. A 27 ügyvédjelöltből katolikus 17, református 2, evangélikus 4, izraelita 4. A 213 lelkészből katolikus 170, református 24, evangélikus 9, izraelita 10. A 791 tanító és tanítónőből katolikus 724, református 26, evangélikus 25, izraelita 8, egyéb 6. A 145 tanár közül katolikus 130, református 5, evangélikus 7, izraelita 3. A 153 orvos közül katolikus 87, református 11, ev. 6, izr. 47, egyéb 2. A 60 gyógyszerész és gyógyszerészsegéd közül katolikus 41, református 6, evangélikus 3, izraelita 10. A 37 állatorvos közül katolikus 23, református és evangélikus 2—2, izraelita 10. A 15 magánmérnök közül katolikus 8, református és evangélikus 2—2, izraelita 3. Hahóton három napig nem oltották el a tüzet. A leomló fal harmadnapon maga alá temetett három embert. Hahót községben kedden búcsú volt s a búcsú éjjelén kigyuladt és leégett Dervarics János gazdának 30 m hosszú pajtája a benne felhalmozott nagymennyiségű gazdasági eszközökkel együtt. Mint a jelentésekből ki tűnik, a tűz pénteken reggel még mindig égett s akkor fogtak a füstös falak lebontásához. 8 — 10 ember segédkezett ott, amikor az egyik falrész leomlott s maga alá temette Horváth István 42 éves hahóti földművest, Pörzse Antal 60 éves községi bognárt és Dómján László 12 éves kisfiút. A robajra összefutott nép a szerencsétlenek kiásásához fogott s mire a nagykanizsai mentők kiértek, már ki is szabadították őket. Mindhármat haldokolva szállították a nagykanizsai kórházba. A tűz okául gyújtogatást emlegetnek s ezt a föltevést megerősíti az a körülmény, hogy Hahóton búcsú napján hat év óta mindig van tüzeset. Képzett tüzoltótisztje sincs a községnek és igy a kezdetleges tűzoltó fölszereléssel alig lehet eredményes munkát végezni. Gondatlanság is közrejátszott a szerencsétlenségnél, ami előidézte azt, hogy az égő házat otthagyták és a tűz két napig égett, holott szél is volt, ami még inkább fokozta a veszélyt. A sebesültek bekötözésénél de- rekas munkát végzett Somorján Lajos dr. orvos és a község plébánosa, akiknek köszönhető, hogy a három szerencsétlen ember még életben van. A szerencsétlenség okának kiderítésére széleskörű vizsgálat indult meg. Az iskolánkivUSi népművelési továbbképző tanfolyam második napja. Pénteken a tárgysorozat megkezdése előtt Zala vármegye alispánjának képviseletében megje- jent Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, aki tolmácsolta a vármegye üdvözletét és hangsúlyozta, hogy a vármegye mindenkoron megértéssel szolgálta az isko- lánkivüli népművelés ügyét és a továbbiakban is a legnagyobb odaadással támogatni‘fogja. Kö^ szünetet mond a jelenlevő Medve István dr. kir. tanfelügyelőnak, Huszár Pál dr. főszolgabírónak, Lillik Béla népművelési titkárnak és az előadóknak fáradozásaikért. S t o 1 p Ödön akad. igazgató a magyarországi búzatermelés jelentősége cimen tartott előadásában Széchenyi szavait idézte és felállította azt a tételt, hogy Magyarország él-e vagy bukik, az a búza kérdése, amely hasonló a kinai rizskérdéshez. Ha van jó termés, van piac, akkor boldogul a nép. Foglalkozott a búza jelen tőségével világviszonylatban és főleg a világháború alatti buzaál- tapotokkal. Amelyik nemzetnek volt búzakészlete, az boldogult, mert kenyeret tudott adni. A háború utáni autarchiát mi is megárezzük, mert kevesebb a búzaexportunk. Beszélt a túltermelés kihatásairól, amelynek következményeképpen felgyújtották a búzát és a tengerbe dobták. Kimutatta, hogy Olaszország azért veszi át búzánkat — bár ott is termelnek búzát — mert a macca- ronit és a spagettit csak magyar búzából lehet előállítani. A buza- vizsgálatok és buzaféleségek ismertetésével fejezte be előadását. P a t a k y Mária dr. titkárnő az iskolánkivüli női népművelés rendkívül fontos problémájáról és annak eszközeiről szólott. Kimutatta, hogy a nőre milyen fontos szerep és feladat vár a nőnevelésben, foglalkozott a nő ama feladatával, hogy a lelket kell táplálni és fejleszteni. Részletesen foglalkozott a nők Éva és Mária typusával. És azzal, hogy a nő a férfit két irányban befolyásolhatja. Az asszonyképzésnél kiemelte a valiás szerepét, a gazdálkodni tudást, takarékoskodást, kézimunkaügyet, gyermekfoglalkoztatást stb. Torma Gizi tanítónő a nők nevében hatalmas piros szegfű- csokrot nyújtott át az előadónak. megőrzi arcbőröm üde, bársonyos és tiszta szépségét . . . mondja JEAN HARLOW LUX TOILET SOAP HOLLYWOOD SZÉPSÉG SZAPPANÁ KAPHATÓ MINDENÜTT. * ÁRA 40 FILLÉR Fára József dr. vármegyei fő- levéltáros a néprajz szerepe a népművelésben cimen tárgyalta, mi a célja a néprajzi gyűjtésnek, mit szolgál az. Példákkal mutatott rá, hogy nem ismerjük azokat a nagy kincseket, amelyek a földben vannak. Ezeknek kutatását nem tanítja senki. Néprajzi kincsemk nap-nap után pusztulnak. A néprajzi kutatás tárgyi és szellemi. Tárgyi a lakóház udvar stb. ismertetése; szellemi a népmese, monda, népdal, szokás, babona. Kétféle letelepülés van: szórványos és zárt. Ezekből a jellegzetes falutelepiíési rendszerekből tudunk következtetni a lakókra. A házépítési típusokat ismertette, a keleti magyart (Erdélyben), a déli magyart, (bos- nyák tipus), füstös ház, palóc és középmagyar házat, s megmagyarázta, miből fejlődtek ezek ki. Ismertette a berendezési módokat, a telkek részeit, a kapukat, a bútorzat részeit, különböző tüzelési rendszereket, a világítási eszközöket. Külön foglalkozott a ruházat fontos kérdésével és kiemelte, hogy csak egyedül a magyar nemzetnek van népies ruházata, mert ezt a nép maga termeli, maga készíti. Felemlítette, hogy a fehér szin az őshazából hozott szin, egyszersmind a gyász jele. Az ősi viselet nem volt színes, mert kenderből és lenből készült az anyag, később vegyült bele a szín. Rámutatott a népviselet közgazdasági jelentőségére is. A téli foglalkoztatásról, a népművészeti és háziiparról is beszéli. Előadása másik részében a szellemi néprajzról szólót!, amelyhez a nyelv, hit, szokás, babona, legenda, ének, zene és irodalom tartozik. Mindezek már sokat vesztettek és azért ezeket meg kell menteni, fel kell újítani. Felemlített egy pár a magyar középkorból eredő népdalt és szokást. Végűi foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan hasznosítsuk mindezt e népnev*!és szolgálatában. Fejleszteni kell a magyar motívumot az egész vonaion minden tekintetben. Hangoztatta a pásztorfaragások nagy értékét. Szükségesnek farija a szellemi termékek összegyűjtését, ünnepélyek rendezésénél a községi kincsből való anyagfelhasználást. Móra János gimn. tanár előadásában mintegy csevegéssze- rüen ismertette Gárdonyi Gézát. Költeményeiből alakiíolta ki a falu a népművelés képét. Rámutatott, hogy az egyes vidékek költeményeiből mint lehet következtetni a nép lelkületére. Borbély József kuüuszmi - niszteri főszámtanácsos a népművelés ügyvitele és gazdálkodási rendje cimen tarlóit előadásában . rávilágított a népművelés történetére, fejlődésére és sajnálattal említette, hogy avval a régebbi időben nem törődtek, pedig a népművelés nemzeti kötelesség. Falu és város közt nem szabad szakadékot létesíteni. Kossuth és Széchenyi úttörők voltak a népművelés terén, ők hirdették, hogy mert ilyen alkalma nem lesz. Crepdesine kabát minden szinben 17.50 Megérkeztek az őszi női és férfi szövetek. A legdivatosabb, legszebb szinben és legolcsóbb árban. cffiorzó Wivafáru/iáz.
