Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-08-23 / 192. szám
4. „ Zu'ameryei Újság »936. augusztus 23 Szorgalmazni kell a szentgotthárd - zalaegerszeg—keszthelyi autóut kiépítését A szeptemberi megyegyfilé* kérjen megfelelő támogatást a kormánytól. Zalaegerszeg idegenforgalmát az idei nyáron nagyon fellendítette az a körülmény, hogy a grác—balatoni autóforgalmat ezen a vidéken bonyolítják le. Nap-nap mellett haladnak át a városon idegen autók, autóbuszok, ame lyeknek utasai rüvidebb hosszabb pihenőt tartanak itt és közben természetesen egy kis pénzt is hagynak a városban. Sajnos, ez a forgalom szeptember 8-ával megszűnik, a jövő évben pedig már más útvonalon bonyolódik le. Az idei forgalmat csak annak köszönhettük, hogy Szentgotthárd és Körmend között útépítési munkálatok vannak most folyamatban s azok a jövő nyárra befejeződnek. így tehát a jövőben már elkerülik az Ausztriából jövő autók Zalaegerszeget. A nagy föllendülést visszaesés követi és mi majd csak szomorúan emlékezünk vissza 1936 nyarára, ha közben nem történik valami. Ennek a „valaminek“ valóra- váltása érdekében teljes erőnkkel sikra kell most szállanunk. Biztosítanunk kell a nagy arányokban megindult idegenforgalmat azzal, hogy hamarosan kiépítjük Zalaegerszegen át azt az utat, amely Szentgotthárd tói Keszthelyre vezet s amelynek egy részén, Nagykapornak és Kisbucsu között a földmunkálatokat már meg is kezdték. A kijelölések, fölmérések már korábban megtörténtek a tervezett útvonalon. A vármegye meg is teszi ennek az útvonalnak kiépítése érdekében azt, amit tehet. Arra azonban nem képes, hogy az útvonalat saját erejéből kiépíthesse. Az állam hathatós segítségére van szükség, hogy a szépen elgondolt terv minélelőbb kivitelre kerülhessen. A városon átutazó idegenek elragadtatással szólanak a vidék szépségeiről; Zalaegerszeget is úgy emlegetik, mint amelyet érdemes megtekinteni: valóban nagy kár lenne tehát ezt az utat most elhagyni és a forgalomból Zalaegerszeget kikapcsolni. Előttünk áll a példa. Meggyőződhettünk afelől, hogy a Zalaegerszegen át ve zetö útnak kiépítése nagyon is szükséges és, hogy az erre fordított összeg nem lenne hiába kidobott pénz. Nem csak Zalaegerszegnek, hanem az egész vármegyének és magának az országnak is érdeke, hogy ez az ut minél előbb rendelkezésére álljon a külföldi vendégeknek, akik Szentgotthárdon át akarnak a Balatonhoz jutni. Jó lenne, ha a szeptemberi megyegyülés napirendjére ezt a kérdést is Száznegyvenezer katasztrális holdnyi határa van a gazdag Hódmezővásárhelynek, de Békés megye déli részéből, Csanád megye határos részeiből is jönnek a betegek a 400 ágyas Erzsébet közkórházba, amely a Nagyalföld egyik páratlan értékű közegészségügyi intézménye. Szentkirályi Zsigmond dr. főorvos, egyetemi magántanár tizenöt esztendeje van Hódmezővásárhelyt. Ez alatt az idő alatt rendszeres tanulmányokat végzett az Alföld népének hi- giénája, táplálkozása terén és igen elszomorító tapasztalatokra jutott. De nemcsak ő, hartem egész sereg más lelkes kutató^ is. A több, mint egy évtizedes kutató munka végső következménye az volt, hogy fel kell tárni az alföldi nép előtt a saját hibáit. így jött létre a hódmezővásárhelyi népegészségügyi kiállítás. Ez a kiállítás nem más, mint nagy- nagy képeskönyv, amelynek a lapjait az alföldi nép egyszerű fiai forgathatják, mert a tanulságos mese, amelyet a képeslapokra írásban és képben ráírtak, rajzoltak, nekik szól. Kezdődik a házépítéssel és végződik a koporsóval. Az, ami a kettő között van, ami a kettő között rosszul van, azt igyekszik ez a kiállítás megszüntetni. Például igy: Miért apró a tanyai ház ablaka? Építkezés ? A kiállítás bevallja, hogy a magyar tanyák szemre tetszetőse^ csinosak, azonban egyre több dolgot adnak az orvosnak és a temetkezési vállalkozókfölvennék és a közgyűlés, mint a vármegye közönségének törvényes képvi selete, lépéseket tenne aziránt, hogy a szentgotthárd—zalaegerszeg- keszthelyi autóut megépüljön. A nyár folyamán szerzett tapasztalatok alapján számíthatunk arra, hogy a vármegye közgyűlése egyhangú lelkesedéssel száll sikra a tervezett útvonalnak mielőbbi kiépítése mellett és a kormány sem zárkózik el olyan támogatástól, amely a tervek valóraváltását biztosíthatja. Lenne ez útvonalnak is olyan forgalma, mint annak, amely más irányban áll kiépülés alatt, sőt még nagyobb is, mert ez az ut sokkal szebb vidéken vezet keresztül, mint amaz. nak. Miért? Mert a parányi ablakon sem napfény, sem levegő nem fér a szobába. Mert a trágyadomb az udvaron van, a kút meg a lejtős udvar legmélyebb pontján, ahova minden tisztáta- lanság összefolyik. Évszázados rossz szokásokkal kell megbirkóznia a modern egészségvédelemnek. így kezdődik a harc az Alföld kellős közepén, Hódmez- zővásárhelyt, az alföldi nép egészségéért, egészséges egészségszemléletéért kiállítással. A meggyőző erejű szám- és rajzillusztrációk szerves tömege látható és olvasható a vásárhelyi egészségkönyv lapjairól s most megkísérlem elmondani a mesét: Ház. A török és az osztrák úgy vetette ki a ház utáni adót, hogy megszámolta, hány és mekkora ablak van a házon, hány és mekkora bejárat van rajta. Ezért szűk, egyablakos házikókat építettek, egy bejárattal a konyháha nyílóval, úgyhogy az egy bejáratból lehetett azután felkeresni a ház jobb- és baloldali részét. Hol van már az ablak és ajtó utáni adóztatás? Mégis az újonnan épülő fehérfalu tanyaházak is egyablakosak és egybejárato- sak. Most a takarékosság vezeti az építtetőt, nem vágyik más építkezés után, mert azt hiszi, drágább. Bemutatja a kiállítás a rossz, helytelen tanyaudvart, egészségtelen tanyaépületet, hogy tévedéséből kigyógyithassák, hogy ugyanazért a pénzért nagy és kellemes, derűs tanyaépületeket lehet létesíteni. Modellel bizonyítják be, mindezt oly szép modellel, hogy aki azt körülcsodálja, menten hívja a kőművest és alkuba kezd vele. A gémeskut halála. A vásárhelyi kiállítás a festői szép gémeskut halálát is jelenti, mert harcol a nyitott, tehát köny- nyen fertőzhető és fertőző kút ellen. Az ásott tanyakut fölé bó- décskát javasol, amibe forgókar huzza föl a vödröt. Be is mutatja az elmés szerkezetet, ami a felhúzott vödrött nyakonkapja, a belső vályucskába kiönti a vizet, hogy azután a bódé kifolyócsövén csurrarjon ki. Gondja van még a félreeső helyre is, ugyancsak ravasz szerkezetet, kifogástalan alkalmatosságot teremt a tanya világában. Mire a szép mesebeli tanyát megcsodáljuk, megszeretjük, már lapoz is a vásárhelyi egészségkönyv. Bemutatja, hogy jóizüeket, nagyokat falunk, de egyoldalúan tápláljuk, sziveröltetően felhizlaljuk a testet és méregdrágán. Pedig sokkal olcsóbban elő lehet állítani az izletesebb, választékosabb ennivalót is. Be is bizonyítja mindjárt, hogy az alföldi magyar táplálkozása helytelen, mert például nem issza a tejet, eszi a gyümölcsöt, a főzelékfélét. Ahogyan az egészségesség fokozódik, úgy kerül szemünk elé az igazság, hogy a 70 kg. súlyú ember kiadós és napi 2800 kalóriát jelentő táplálkozáshoz mindössze 75 fillérnyi élelmiszerre van szüksége és ebben az élelmiszer változatban benne van a hús, tej, kenyér, liszt, tojás, főzelék, gyümölcs és cukor. Télen is ehetünk friss főzeléket, mert egy liter zöldborsó télen sem kerül többe 72 fillérnél, ha megtanuljuk, hogyan kell eltenni télire ... Itt van még a rengeteg gyümölcskonzerv is. Mind újdonság a tanyavilág előtt, mind az egészséget szolgálja. Képek a rossz táplálkozásról, a tömegbetegségek pusztításairól. Persze könnyen rámondja erre a tanya népe: „de hiszen nincs is jobb a kenyérnél, szalonnánál“... Nincs jobb a mostani „egyoldalú“ magyaros élelemnél. Ha ezt mondja, akkor eléteszik az iskolavizsgálatok eredményét és igazolják, hogy jó élelmen tartott 861 hódmezővásárhelyi iskolai növendéket évröl-évre megvizsgáltak és megállapították, hogy a szülők által hitt makkegészség igy fest valójában: Tüdőgümőkó- koros volt 14 8 százalék; angolAz alföldi magyarok‘élete az Egészség Mesekönyvében. Modern kiállítás mutatja meg Hódmezővásárhelyen, milyen legyen a tanya, az udvar, a táplálék, az élet. Tankönyv előjegyzéseket már most elfogadunk „ZRÍNYI“ könyvkereskedés rt. T.iefon. i28. Z a I a c g e T S Z 6 b>
