Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-08-23 / 192. szám

1936. augusztus 23. Zilamegyei Újság kóros volt 4 2 százalék; 19*2 szá­zaléknál zavar volt a látással; 92 százaléknál a hallással; 89‘4 szá­zaléknál pedig baj volt az agya- racskákkal. Annyi rossz fogat, amennyi a vásáhelyi iskolásgye­rekek között van, még alig láttak... De igy van ez másutt is. Azért indul most a harc a fogakért az iskolaíogászat utján. Bebizonyítja a mesés képes­könyv, hogy amiből a legtöbb van, azt nem használja, élvezi a tanya népe. Tejet például nem fogyaszt. Ezért kell neki bebizo­nyítani, hogy egy liter tejben több tápérték van, mint félkiló húsban. így vezetik rá azután a különböző vitaminokra és egy­szer csak odaérünk, hogy a ta­nyai magyar, — ha fejcsóválva ^is, — de megkívánja az új élel­met. Most következnek azután a ra­gadós betegségek. Például a bir­kabetegség. Orvosilag nem az a neve, fonalgombának hívják, de igy érthetőbb. Birkabetegséget csak birkán gondol az ember, még a gazda se vet rá ügyet, ha a birka szőre itt-ott megkopik, kihull. Arra sem nagyon ügyel, ha az ő kezén, vagy valamely családtagjáén vö­rös foltok jelentkeznek. Hány em­bert sirattak el már, mert nem vették észre, hogy a birka szőre- hullásában is veszedelem leselke­dik az emberre. Vagy itt van a lépfene, a sertésorbánc, a takony­kór. Szarvasmarhának, lónak a betegsége, de elég a légycsipés, a karcolás és már megvan a csúnya, halálos nyavalya. Legfőbb parancsunk a tisztaság és elővi­gyázatosság ! Döbbenetes erővel ható viaszmodellek, ragadós be­tegségek szörnyűségeit leplezetle­nül feltáró viasztestrészek, vala­mennyi Szentkirályi dr. főorvos gondos munkája, nyitják ki a tanyai magyarok szemét a vásár­helyi egészség-képeskönyv további lapjain! Még valami: A kiállítás nem egyhetes, egyhónapos, nem ! A kiállítás addig marad nyitva, amig » minden környéki magyar meg nem nézi és ez Szilveszter nap­jáig biztosan meg fog történni. Polgármester úr! Kérje el az anyagot Szentkirályi dr. úrtól, csak elhozatni kell, ideadja, pénzbe sem kerül! Nyáry László. Verspályázat. Intézeti kelengye akciónkkal kapcsolatban verspályázatot hir­detünk tanulók részére. A legjobb pályázatok között 3 jutalmat osztunk ki. Jutalmak: 1. Sötétkék chewiott iskolai >. ruhára. .2. Csikós iskolai ruhaanyag. 3. Cserkészing. A versnek vonatkozásban kell lennie cégünkkel, az intézeti ke­lengye-akciót szemléltető mozgó kirakatban látható cikkekkel, te­hát csak azok pályázhatnak esély- lyel, akik mozgó kirakatunkat látták. Pályázati határidő folyó évi szeptember 6. A pályázatok a mozgó kirakat­ban külön e célra elhelyezett le­vélszekrénybe dobandók be. Schütz Áruház. Német tudós növénytani kutatásai Keszthelyen. „Keszthely Barátai“ társaságá­nak érdekes vendége volt a múlt héten. Dr Stein berlini természet- tudós átrándult ide Tapolcáról, ahol a Szentgyörgyhegyen néhány ritka és másu't nem található növényfajt gyűjtött gazdag herbá­riuma kiegészítésére. Ott hallotta, hogy a keszthelyi Városligetben néhány olyan nevezetes fanem diszlik, amilyent csak elvétve, ritka helyen lehet látni. Félnap­hosszat kereste ezeket itt, de csak az egyik fajt tudta a mi hatal­mas fákkal gazdag ősi ligetünk­ben felfedezni; még pedig a he­likoni emlék közelében a főfasor­ban. Erről az igazán szép és fel ■ tűnő fáról Lendl tanár régebben egyszer-kétszer ismertető tárcale­veleket irt a helybeli újságokban; ezért is tudták ezt a nevezetes fát a német kutatónak itt meg­mutatni. Ez egy terebélyes hib­ridfa; a fekete és fehér nyárfa keveréke; alul sőtétszinü, fölül fe- hérkérgü törzse vastag ágaival szemnek feltűnően mutatkozik. A többi ritkafajta fát azonban hiába kereste a mi német tudós barátunk; senki sem tudta őt nyomravezetni. Végül azt a taná­csot adták neki, hogy látogassa meg professzorunkat, Lendl Adolf dr.-t, aki bizonyára szívesen út­baigazítja majd. Ennek során megismerhette azután néhány ér­dekességünket, amit bizony fel kellene tüntetni a szép Városli­getben, nem pedig szem elől el­dugni. Erről folyt a beszélgetés „Keszt­hely Barátai“ társaságában, ahol a japán kerti fenyőről tanulságos megjegyzéseket hallottunk. Latin neve Ginkgo biloba; hozzá ha­sonló, vagy rokon faja egyáltalá­ban nincsen sehol a világon. Fá­jának belső szerkezete szerint a tűlevelűek közé tartozik, bár szé­les levelei vannak, nem pedig keskeny tűk, mint a mi fenyőink­nek. Kétszáz éve hozták Európá ba első példányait Japánból; ere­deti hazája déli Kína. Nálunk egyenes erezetű leveleit ősszel elveti, mint a mi lombos fáink és tavaszkor újból növeszti levél - díszét a télen kopasz ágain ; tá­volkeleti hazájában ellenben nem váltja fel egyszeriben az évszáza­dok során sajátságosán kiálakult levélzetét. Egy régi kinai legenda szerint már évezredek óta tenyész­tik ott mesterségesen ezt a vadon | sehol sem termő mutatós fát, kü- lönösen szent helyeken, templo- I mok közelében, temetőkben. — Egy német természetvizsgáló, Bunge Alfred, 1842-ben ismerte meg és irta le ezt a csodálatos fát Peking közelében, ahol az egyik élő óriás törzsnek 13 mé­ter kerülete volt; ő akkor 2000 évesnek tartotta ezt a fát; azon­ban kiderült, hogy ez egy kettő­zött fatörzs volt. Úgy a kínaiak, mint a japánok ügyeskezü mes­terek a fák alakításában. Az ujj­nyi vékony fiatal csemetefák tör­zseit végig felhasitják, össze csa- i várják, összekötözik, hogy hosz­MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, ked­vező feltételekkel is kapható i KOPSTEIN bútoráruházban m I Képjelt árajánlatot I F og iyot és egyéb vadat legmagasabb napi áron vesz Fiesch Salamon és Fia, Sárvár. — Telefon: 10. szánt összeforrjanak s ekkor mint százados fák rendkívül vastagok esznek. (A keszthelyi községi elemi iskola udvarán szintén áll egy ilyen össiecsavart törzsű, de másfajta hatalmas fa, amely ugyan­csak Japánból került hozzánk; neve: Sophora japonica. Erről is irt már egyszer Lendl dr. ismer­tető cikket a Balatoni Kurír ha­sábjain. Szerk.) A keszthelyi Városligetben két Ginkgo fa áll rejtett helyen ; senki sem tud róluk. Körülbelül har­minc évesek ; ép egészségesek, középmagasak. Még egy nagyon diszes japán fát ültettek el itt több példányban; a legszebb példányt Forgách Béla gróf udvarában láthatjuk, tavaszkor dúsan virág­zik ; kék tölcsérvirágai vannak. Japán csodafa, vagyis Paulownia mirabilis a neve. Csodálkozva hallgatta minde­zeket a német vendég. Másutt büszkélkednének az ilyen ritka diszes fákkal; pedig volna még több említésre méltó fanemünk, úgy a Városligetben, mint egyes házak kertjeiben. Mindezek alig­hanem a hercegi kertészet közve­títésével kerültek régebben a „Balaton kis fővárosába.“ Az előadottak során madi Kovács Ferenc ny. tábornok fel­vetette a gondolatot, hogy Keszthely város vezetőit fel kel­lene kérni, a Városliget neveze­tességeit és jellemzően szép fáit jelöltessék meg zománcos táblák­kal, mert ez az érdeklődéskeltő újítás kétségtelenül kedvesen érintené a magyar és külföldi vendégeket. R. ZALAEG ER3ZEGI KÖLCSÖNK Ö N Y YT AR Lord Rothormoro-u 4. Újdonságok. Bus Fekete László: Mérges puszta. Kästner: Az eltűnt miniatűr. Howard : A pokol zsoldosai. Gerder: A házmester macs­kájának esete. Durham: A gyöngytfl. Winch : A szerelem nem ha­zudik. Bulla Elma világfilmje: „Szerelemmel vádollak“. Rendezte: Bolváry Géza. Irta; Vaszary János. Zene: Eisemana Mihály. A férfi főszerepekben: Gustav Fröhlich és Halmai Tibor. Bemutatja az Edison mozi szombaton 7 és 9, vasárnap 3S 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3-kor a helyár 20—70 f.

Next

/
Thumbnails
Contents