Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-24 / 168. szám

2. Zaiamegyei Újság 1936. julms 24, Wolff Károly ma hajnalban Csopakon hirtelen meghalt. A magyar közéletnek, különö sen pedig a fővárosi keresztény politikának igen súlyos gyásza van. Ma hajnalban 3 órakor a zaiamegyei Csopakon meghalt Wolff Károly országgyűlési kép­viselő, a főudvarnagyi bíróság nyug. elnöke. Halálát szivszél- hüdés okozta. Wolff Károly a háboruutáni keresztény politikának egyik leg­kimagaslóbb vezéregyénisége volt. Fanatikus harcosa volt annak, hogy a katolikus keresztény gon­dolatok érvényesüljenek az ország vezetésében, s ezt az elgondolá­sát a fővárosban meg is valósí­totta. A kommun bukása után teljes energiával fogott bele az addig liberális, szabadkőműves kormányzás alatt álló főváros át­szervezésébe. Megalakította a fő­városi keresztény községi pártot és ennek segítségével ki is har­colta a keresztény fővárost. Pártja a főváros legnagyobb pártja lett és szavát hallatta Budapest éle­tének minden vonatkozásában. Nem csak a főváros közgyűlésébe, de a hivatali szobákba is bevo­nult a keresztény politika, mert a tisztviselői kar is átcserélődött. A főpolgármesteri széktől a kisebb állásokig keresztény és nemzeti gondolkozásu emberek kerüllek a főváros tisztségeibe az elmúlt másfél évtized alatt. A keresztény párttal és a keresztény tisztviselői karral Wolff Károly hatalmas al­kotó munkát indított meg. Rend­be hozta a főváros pénzügyeit, s ma Budapest egyike azoknak a fővárosoknak, amelyek anyagilag a legerősebbek A szociális és kulturális intézmények egész sora létesült a keresztény politika uralma alatt. Elgondolásaihoz hí­ven Wolff Károly teremtette meg jórészt a fővárosi templomépitke- zéseket. Nagy része volt abban, hogy fejlődött a főváros ipara, kereskedelme, s megszépült az egész város. A fővárosin kívül az országos politikában is vezető szerepet játszott. Mint kiváló szónok a parlamentben sokszor tett hitet a jobboldali, keresztény politika mellett. Megnyilatkozásai gyakran adtak irányt az országos politika vezetésének is. A legutóbbi idő­ben kiterjesztette figyelmét a vi­déki városokra és szervezete a vidéki városok keresztény, nem­zeti közéletét. Fővárosi politikájá­nak hatása is megmutatkozott, mert ez a politika ösztönözte a vidéki városok nemzeti érzelmű lakosságát arra, hogy saját por­tájukon is keresztény, nemzeti kormányzást teremtsenek. Utoljára épen Győrött döntötte meg Wolff Károly politikájának kiáramlása a liberális városkormányzást. Wolff Károly halála igen nagy vesztesége a nemzeti újjáébredés mozgalmának. Nehéz lesz pótolni azt a fanatikus hitet, határtalan harci és munkakészséget, meg nem alkuvó meggyőződést, amit Wolff Károly testesített meg a magyar közéletben. Wolff Károly halála. Szerkesztőségünk ma délelőtt telefonon beszélt a csopaki fő­jegyzővel, aki elmondotta, hogy Wolff Károly julius 17-én érkezett Csopakra üdülés céljából fivéré­vel, Wolff Dezsővel. Teljes pihe­nésre és nyugalomra vágyott, azért jött a csendes zalai fürdőbe és á nyugalmat meg is találta az előkelő penzióban. Csopakon igen jól érezte magát, még tegnap is nagyon jó kedvű volt, Csopakra tegnap érkezett meg a hire, hogy a kormányzó Wolff Károlyt kirá­lyi titkos tanácsosává nevezte ki s ezért sokan keresték fel jókí­vánságokkal köztük a főjegyző. Wolff Károly az üdvözléseket ba­rátságosan köszönte meg. Este fivérével ugyancsak jó hangulatban vacsorázott, majd rendes időben lefeküdt. Ma hajnali 3 órakor váratlanul anginás roham támad iá meg. Azonnal odahívták hozzá a fürdőtelepen nyaraló Matusek dr. orvost és Balatonfüredről Löessl Lajos dr. orvost, .de mindketten már csak a bekövetkezelt halált, állapították meg. Az elhunyt fia, ifj. Wolff Károly dr. fővárosi igazgalófőorvos a tragikus hírre ma délelőtt Cso­pakra érkezett. Közben a főváros polgármestere intézkedett Wolff Károly temetéséről. Úgy határo­zott, hogy az elhunyt politikust a főváros saját halottjának te­kinti. Holttestét Budapestre szál­lítják és ott temetik el szombaton délután 5 órakor. Az engesztelő szentmiseáldozatot hétfőn reggel mutatják be lelkiüdvéért a ka­pucinusok templomában. Wolff Károly halála Csopakon és az egész országban mély rész­vétet keltett. Wolff Károly pályája. Németprónai Wolff Károly |874-ben született Érsekújvárod katolikus családból. Egyetemi tanulmányait Pozsony­ban, Budapesten, Lipcsében, Hal­léban és Berlinben végezte. 1896- ban a budapesti tudományegye­temen nyert abszoluloriumot. Ugyanekkor a trencséni törvény­székhez ment joggyakornoknak, majd amikor a jog- és államtudo­mányi államvizsgát kitüntetéssel letette, jegyzővé nevezték ki a trencsénmegyei Nagybitlsére. Innen egy év múlva berendelték az igaz­ságügyminisztérium törvényelőké­szítő osztályába, ahol résztvett a polgári törvénykönyv tervezet kö­telmijogi fejezeteinek szerkeszté­sében. 1901 ben a bécsi főmarsalii hivatalnál, amikor ott magyar bí­rói előadói állást szerveztek, ez állásra őt hozták elsősorban ja­vaslatba. E beosztással i. oszt. udvari fogalmazóvá nevezte ki a király. 1904-ben udvari főtitkárrá léptették elő, miután a magyar előadói ügykört teljesen megszer­vezte. 1906 ban a külügyminisz­térium osztálytanácsosa lett, ahol Aehrenthai oldalán átvette a mi­niszter kabinetirodájában a ma­gyar közjogi természetű ügyek intézését. Ebben a minőségben vett részt a magyar főudvarnagyi bíróság megszervezésében Tőry Gusztáv igazságügyi államtitkár oldalán. A magyar főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvényjavas­latot 1909 ben letárgyalták, a ki­rály szentesítette s még ugyan­abban az évben felállították e szervet. Néhai Ferenc József kí­vánságára Wolff Károlyt nevezték ki e bíróság első elnökévé. Ezt az állást nyugalombavonulásáig megtartotta. Budapesten eleinte csak társadalmi ügyekkel foglal­kozott s a Budai Katolikus Kör­ben s a Rákócziánum nevű kato­likus főgimnáziumban és interná- tus-egyesületben vitt vezető sze­repet s a keresztény világnézet alapján igyekezett tömöríteni a budai keresztény társadalmat. A kommunizmus bukása után nagy erővel hozzálátott a főváros ke­reszténytársadalmának megszerve­A Balatoni Egyesületek Szövet­sége Balatonalmádiban gyűlést tartott vitéz József Ferenc dr. fő­herceg elnökletével. A megjelen­teket először Tormay Béla, a Postatakarékpénztár vezérigazga­tója üdvözölte, majd Veszprém megye nevében Kenessey Zoltán főjegyző köszöntötte a főherceget és a gyűlést. József Ferenc főherceg mondott ezután nagyszabású megnyitó be­szédet. Utalt arra, hogy a szövet­ség első balatoni gyűlése hely­színi szemle s céljuk az, hogy meggyőzzenek minden érdekeltet, hogy a Balaton érdekében min­dent el akarnak követni. Az ide­genforgalom révén megkezdett re­víziós, kulturális munka a legha­tékonyabb, mert igy tanulnak benünket megismerni az idegenek. Az idén a balatoni szezon gyen­gén indult. Sokan mentek Olasz­országba, mert ott olcsó és ké­nyelmes nyaralásban van részük. A Balatonnál a könnyű és olcsó ideutazást és a kényelmes itt tar­tózkodást még nem pldották meg teljesen. Éhez szükséges, hogy jó szállodák, jó egészségügyi beren­dezések, jó élelmezési lehetősé­gek legyenek. A Balaton egyes helyein nem lehet kellő mennyi­ségben gyümölcsöt kapni. HütŐ- házak kellenének és konzervgyár a Balaton vidékére, hogy a friss gyümölcsöt itt dolgozzák fel. A gyümölcskultúrát a Balaton mel­lett meg lehet csinálni, mert a vidék talaja és kiimája elsőrangú erre a célra. Az árakkal vigyázni zéséhez s megteremtette az Egye- sült Keresztény Ligát, amelynek ügyvezető elnöke lett. Közben az országos bírói és ügyészi egyesü­let elnökévé választották meg, majd a fővárosi törvényhatósági bizottságban mandátumot nyert. A fővárosi keresztény községi párt elnökévé választották. A keresz­tény társadalmi mozgalmak egyik úttörője és legexponáltabb har­cosa. Számos társadalmi és kari­tatív egyesületnek diszelnőke, el - nőké, választmányi és igazgatósági tagja volt. 1907 ben a Lipót-rend lovagja lett s tulajdonosa a Szász Kóburg Góthai hercegség csilla­gos középkeresztjének. A Károlyi­uralom alatt a főudvarnagyi bíró­ság állami zárlati bírósággá ala­kult át s rábízták az ÖBSzes kirá­lyi javak kezelését és felszámolá­sát. Wolff, aki ekkor is a hivatala élén maradt, a fogadalmat Károly király felhatalmazására tette le az egész udvari személyzettel együtt. A proletárdiktatúra alatt tanúsí­tott passzív rezisztenciával sike* rült az egész koronavagyont s a király magánvagyonát, köztük 39 métermázsa súlyú ezüst evökész- letet, teljes egészében megmenteni. A második nemzetgyűlésbe a Bu­dapest 1. választókerület küldötte be. Wolff |Károly tagja volt a nemzetgyűlés után következő ösz- szes országgyűléseknek, mindig Budapest mandátumával s a ke* resztény politikában haláláig ve­zető szerepet játszott. Utóda a képviselőházban Toperczer Ákosné lesz. kell. Nem szabad azokat lerom­bolni, mert az adózók rovására menne, de túlzottan emelni sem. Úgy kell kialakítani az árakat, hogy azok versenyképesek legye­nek a külfölddel. Nem szabad a viszonosság miatt a külföldi nya­ralást teljesen megszüntetni, nem szabad büntetni azt, aki külföldön nyaral, de okosan, szépen el kell osztani a nyaralókat úgy, hogy a balatoni fürdők is megteljenek. Ha az iskolai szünidőt meghosz- szabbitanák, többen jönnének a Balaton mellé. A törvényhatóságnak — mon­dotta a főherceg — különösen figyelmébe ajánlom a Balatont. A Balatont nem lehet úgy ke­zelni, mint a vármegyének többi részét, mert máskép el fogjuk határozni és ki fogjuk harcolni, hogy itt egy balatoni megye lesz, külön kormányzattal. De remé­lem, hogy erre nem kerül sor. Nem lehet a megyének ezt a ré­szét úgy adminisztrálni, mint a többit. Külön balatoni osztályt kell létesíteni és azt egészen kü­lön közigazgatási formába beál­lítani. A főherceg tetszéssel fogadott beszéde után Iklödy-Szabó János méltatta a yacht-sport jelentősé­gét, majd a közlekedési és út­ügyi problémákkal foglalkozott. A MÁV sok kedvezményt ad a Balaton érdekében, de még töb­bet kell adnia. Annál inkább, mert az előző évek jó konjuktu- rája építkezésekbe vitte bele a balatoni érdekeltségeket és ezek­Jé szemüveg, jó fényképezőgép, BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletébent Pécs, Zalaegerszeg. Ismét felvetődött a Balaton vármegye gondolata. A Balatoni Egyesületek Szövetségének gyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents