Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-24 / 168. szám

1936 f Julius 24, Zalamegyei Újság 3. nek költségei csak akkor térültek vissza, ha a Balaton idegenfor­galmát fellendítjük. Ki kell mon­dani, hogy mindenki, aki az ország határának bármely részé- rőt a Balatonhoz utazik, bármely időben 50 szá­zalékos vasúti kedvez« ményben részesüljön. Ha pedig legalább 2 hátig marad a Balaton mellett, 75 százalékos visszautazási kedvezményben ré szesüljön. Egy nagy várost lehet ne csinálni a Bala'on melleit, megfelelő közigazgatással. József Ferenc főherceg bejelen lette, hogy az előterjesztett indít­ványokat elfogadják. Tövissy Ernő dr., a szövetség alelnöke bejelentette, hogy az idén a balatoni reménytüzeket augusztus 15 én rendezik meg. Sebestyén Gyula dr. a balatoni irodalmi élet fellendítéséről szólt. Sürgette az útépítések fokozását is. Sümegi Vilmos a külföldi fürdőzések ellen beszélt. A gyűlést társasebéd követte. Liszt szerelmei. (Harmadik közlemény.) „Liszt életében sok a szerelmi vonatkozás, mégis a müvében és életében egyaránt uralkodó pa­rancs : törekedni az ideál felé I“ Pourtalés. Liszt szerelmeiről sokan és sokat írtak. Tény ez, hogy életé­lének. művészeiének egyik legha­talmasabb mozgató ereje volt. De minő ferde és hamis megvi­lágításban tűnik elénk egyes írók munkájából ! Hogy Lisztet e te­kintetben meg tudjuk érleni, egy pillantást kell vetnünk romantikus világnézetére. Minden nagy szellemnek, de különösen minden nagy művész­nek az élete tragikus. Százszo­rosán érzik az örök emberi sors súlyát. Saját koruk felelt állanak roppant magasságban, a meg nem értéstől és félreértéstől kö rülvéve egyedül. Ők odaadják mindenüket s viszonzásul nem kapnak semmit. A szellemnek és anyagnak bennük lejátszódó örök küzdelme ; a végtelenség érzete, amely véges müveikben teljesen bele nem foglalható ; a beléjük oiloft örök vágy feljebb és feljebb szállni az örökké elérhetetlen Ideá­lok felé — iegíöbbször küzdelmes külső életük mellett — állandó lelki harcok forrásaivá válnak. Mármost a művész vagy szem­benéz a Sorssal, s bár vérző szívvel, de erős hittel s rendület­len erkölcsi alapokon állva vál­lalja az élet elkerülhetetlen terhét és a művészetet, mint a Végle- lenség felé vezető utat tekinti (klasszikus művész); vagy meg­futamodik az élet elöl s ingadozó hite helyett a művészetben keres megnyugvást és a „szerelem megváltó hatalmában“ (romanti­kus művész). Az előbbi típus fő képviselője a zenében Beethoven, az utóbbié Liszt és Wagner. Liszt a végtelenségre vágyó művész leikével a tökéletes szép­séget, a tökéletes boldogságot kereste már itt a földön a szere­lemben. „De mivel egy lény még­sem az egész világ, mi pedig mégis a teljes boldogságot ke­ressük benne, ezért a szerelem mindig halálos tánc marad a pillanatnyi tökéletes illúzió és a mindenből kiábrándujtíág között“ (Molnár A ), S ez volt a szerelem Lisztnek is. Minden szép nőben vég^eles szenvedéllyel kereste az maga Beatrice*jét, amelyet soha­sem találhatóit meg, hisz maga is akt mondia : „Danlek alkotják meg a Beatiicekaí s az igaziak meghalnak tizennyolc éves koruk­ban“. Habár ő maga az igazi boldogságot nem is érhette el s csalódásra csalódás következeit; művészete a szerelmi ihletett ség perceinek köszönhet oiy remek­műveket, amelyek csak ily nagy művésznek s ily nagy szar el ráes­nek egyesüléséből születhettek, mint aminő Liszt volt. Ne gondoljuk azonban, hogy ő olyan életet éli, mint azt némely — a tömegizlésnek megfelelően felhigi ott — regényben, vagy Lisztben csalódott, irigy é3 felié- kény nők memoirejaiban olvassuk. Hosszú életében voliaképen csak három cs Ilag, három igazi és mély szerelem világított utjain: j Saint Oicq Carolyne grófnő, Mme D’ Agouít grófnő és Sayn Witt­genstein Carolyre hercegnéi. Mindenki ismeri Tíziannak a Borghese villában levő r^mek festményét az „égi és a földi szerelem“ ről. Nos Saint Cricq Carolyne grófnő Liszt életében az égi szerelem. E's5 párisi tartóz­kodása alk imával tanítványa volt és a rendkívül müveit, bájos és lelkes leány époly rajongója let! tanárának, mint az néki. Édes anyja támogatta a fiatalokat, de hirtelen halála után a gróf, X. Károly büszke minisztere, kiadta az útját a „kis muzsikusnak» s leányát D’ Artlgan grófhoz kény­szerűébe nőül. Képzelhetjük a csapást, amely evvel Lisztet érte. Nemcsak első és legideálisabb szerelme omlott össze, de büsz­keségében is vérig volt sértve. Ö, aki annyira tudta és érezte saját nagyságát. De Carolyne hó­fehér lelke, mint valami hajnali harmatos rózsának gyengéd iliala, végig kiséri egész életét, mint ahogyan az is egész életéi neki á?dozza. Valóban „Erzsébetje“ lelt annak teljes wagneri értelmében (Tannhäuser) Hosszú évek múlva Pauban találkoznak, Liszt a hangversenyén csak néki muzsiká’, mint valamikor régen s Carolyne megvallja, hogy martiromságban éli életét s csak őt szereli. A művész egyik leggyönyörűbb da­lával búcsúzik tőle : „Ich möchte hingehn wie das Abendroth“. Végrendeletében is megemlékezik róla, midőn pedig őrangyala 30 évvel később meghal, ezt Írja: „Isten áldásának legtisztább meg­nyilatkozása volt ő ezen a földön“. Saint Cricq grófnőtől való vá­lása után, midőn a seb már kissé behegedt, Liszt kutat tovább. S ekkor jelentkezik a „földi szerelem“ egy gyönyörű szőke, alabáslrom arcú, irodalmilag magas képzett­ségű arisztokrata hölgy: D’AgouIt grófnő személyében. Liszt meg­szökteti Párisból és Genfben, majd Olaszországban élnek együtt. A 'grófnő három gyermekkel ajándékozza meg; akik kőiül Blandine Emile Ollivier későbbi francia miniszterelnöknek, Cosima pedig először Hans Guido von Bülov bárónak a nagynevű zon­goristának és dirigensnek, majd Wagner Richardnak felesége lett. Dániel fia ifjúkorában meghalt. MODERN LAKBERENDEZES otthonos ízléses és nem drága, ked­vező fettételekkel is kapható KOPSTEIN butorárúházban Kérjen árajánlatot I Ez a szerelem azonban amilyen nagy és végzetes volt, olyan ha­mar ki is hült. Liszt még hang­versenyző művész korában meg­ismerkedik Oroszországban har­madik ideáljává!, akinek „oly só­várogva szerettem volna a „fele­ség“ édes nevét adni“-mint Írja, Sayn Wittgenstein hercegnével, Jeanne-Elisabeth-Carolyne íwa- nowskával. Ez a nő hatot!, nagy irodalmi és zenei műveltsége lévén, leg­erősebben Liszt művészetére s egyesítette magában az „égi és földi“ szereimet. Liszt feleségűi akarta venni s a hercegné kérte a pápától első házasságának ér- vényteleniiését. Az ügy nehezen haiadt előre s az egyszer már megadott engedélyt a pápa az esküvő előtti napon visszavonta, újabb vizsgálatot rendelve ei. Erre a hercegnő nem volt haj­landó. Később ura meghalt; ek­kor azonban már mindketten többre becsülték a csendes, me­leg barátságot a lángoló szere­lemnél s maga Liszt már a papi pálya felé fordult. Liszt sok apróbb-nagyobb ka­landon ment ét. Azonban, hogy ezek nem voltak komoly dolgok s hogy neki alapjában véve egé­szen más elvei voltak s más cé­lok felé tört, mint aminőket egye­sek életébe beíemagyaráznak, errenézve idézzünk pár sort vég­rendeletéből, melyet java férfi­korában irt: „Ha még egy ideig a földön maradhatok, fogadom, arra fogok törekedni, hogy jobb ember legyek, csökkenésem, jóvá- tegyem hibáimat, magasabbfoku erkölcsű egyensúlyra tegyek , szert és mindent elkövessek, hogy pél­dás hírem maradjon hátra“. — Úgy gondoljuk, Liszt beváltotta fogadalmát! Vida Sándor. A befejező közleményt Liszt halálának 50. éves évfordulóján, julius 31-én hozzuk. (Szérk.) Tartós ondolélás tökéletes szépségét teljes garanciával végzem VERASZTÓ hölgyfodrász. Hirdetmény. A Pölöskei Volt Úrbéres Köz­birtokosság korcsmáját, mellék­épületeivel (bolt helyiség) 1936. augusztus 15-én délután 3 órakor nyilvános árverésen bérbe adja. A korcsma és melléképületei­nek elővételi jogát a Közbirtokos* ság fentartja magának. Feltételek a KözbirtokQsság el­nöke és gondnokánál megtudha­tók. Pőlöske, 1936. julius 22. Közbirtokosság! elnök. Órát és ékszert csak difiinél vegyen. WargaJEajoá] órás és ékszerész

Next

/
Thumbnails
Contents