Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-24 / 168. szám
1936 f Julius 24, Zalamegyei Újság 3. nek költségei csak akkor térültek vissza, ha a Balaton idegenforgalmát fellendítjük. Ki kell mondani, hogy mindenki, aki az ország határának bármely részé- rőt a Balatonhoz utazik, bármely időben 50 százalékos vasúti kedvez« ményben részesüljön. Ha pedig legalább 2 hátig marad a Balaton mellett, 75 százalékos visszautazási kedvezményben ré szesüljön. Egy nagy várost lehet ne csinálni a Bala'on melleit, megfelelő közigazgatással. József Ferenc főherceg bejelen lette, hogy az előterjesztett indítványokat elfogadják. Tövissy Ernő dr., a szövetség alelnöke bejelentette, hogy az idén a balatoni reménytüzeket augusztus 15 én rendezik meg. Sebestyén Gyula dr. a balatoni irodalmi élet fellendítéséről szólt. Sürgette az útépítések fokozását is. Sümegi Vilmos a külföldi fürdőzések ellen beszélt. A gyűlést társasebéd követte. Liszt szerelmei. (Harmadik közlemény.) „Liszt életében sok a szerelmi vonatkozás, mégis a müvében és életében egyaránt uralkodó parancs : törekedni az ideál felé I“ Pourtalés. Liszt szerelmeiről sokan és sokat írtak. Tény ez, hogy életélének. művészeiének egyik leghatalmasabb mozgató ereje volt. De minő ferde és hamis megvilágításban tűnik elénk egyes írók munkájából ! Hogy Lisztet e tekintetben meg tudjuk érleni, egy pillantást kell vetnünk romantikus világnézetére. Minden nagy szellemnek, de különösen minden nagy művésznek az élete tragikus. Százszorosán érzik az örök emberi sors súlyát. Saját koruk felelt állanak roppant magasságban, a meg nem értéstől és félreértéstől kö rülvéve egyedül. Ők odaadják mindenüket s viszonzásul nem kapnak semmit. A szellemnek és anyagnak bennük lejátszódó örök küzdelme ; a végtelenség érzete, amely véges müveikben teljesen bele nem foglalható ; a beléjük oiloft örök vágy feljebb és feljebb szállni az örökké elérhetetlen Ideálok felé — iegíöbbször küzdelmes külső életük mellett — állandó lelki harcok forrásaivá válnak. Mármost a művész vagy szembenéz a Sorssal, s bár vérző szívvel, de erős hittel s rendületlen erkölcsi alapokon állva vállalja az élet elkerülhetetlen terhét és a művészetet, mint a Végle- lenség felé vezető utat tekinti (klasszikus művész); vagy megfutamodik az élet elöl s ingadozó hite helyett a művészetben keres megnyugvást és a „szerelem megváltó hatalmában“ (romantikus művész). Az előbbi típus fő képviselője a zenében Beethoven, az utóbbié Liszt és Wagner. Liszt a végtelenségre vágyó művész leikével a tökéletes szépséget, a tökéletes boldogságot kereste már itt a földön a szerelemben. „De mivel egy lény mégsem az egész világ, mi pedig mégis a teljes boldogságot keressük benne, ezért a szerelem mindig halálos tánc marad a pillanatnyi tökéletes illúzió és a mindenből kiábrándujtíág között“ (Molnár A ), S ez volt a szerelem Lisztnek is. Minden szép nőben vég^eles szenvedéllyel kereste az maga Beatrice*jét, amelyet sohasem találhatóit meg, hisz maga is akt mondia : „Danlek alkotják meg a Beatiicekaí s az igaziak meghalnak tizennyolc éves korukban“. Habár ő maga az igazi boldogságot nem is érhette el s csalódásra csalódás következeit; művészete a szerelmi ihletett ség perceinek köszönhet oiy remekműveket, amelyek csak ily nagy művésznek s ily nagy szar el ráesnek egyesüléséből születhettek, mint aminő Liszt volt. Ne gondoljuk azonban, hogy ő olyan életet éli, mint azt némely — a tömegizlésnek megfelelően felhigi ott — regényben, vagy Lisztben csalódott, irigy é3 felié- kény nők memoirejaiban olvassuk. Hosszú életében voliaképen csak három cs Ilag, három igazi és mély szerelem világított utjain: j Saint Oicq Carolyne grófnő, Mme D’ Agouít grófnő és Sayn Wittgenstein Carolyre hercegnéi. Mindenki ismeri Tíziannak a Borghese villában levő r^mek festményét az „égi és a földi szerelem“ ről. Nos Saint Cricq Carolyne grófnő Liszt életében az égi szerelem. E's5 párisi tartózkodása alk imával tanítványa volt és a rendkívül müveit, bájos és lelkes leány époly rajongója let! tanárának, mint az néki. Édes anyja támogatta a fiatalokat, de hirtelen halála után a gróf, X. Károly büszke minisztere, kiadta az útját a „kis muzsikusnak» s leányát D’ Artlgan grófhoz kényszerűébe nőül. Képzelhetjük a csapást, amely evvel Lisztet érte. Nemcsak első és legideálisabb szerelme omlott össze, de büszkeségében is vérig volt sértve. Ö, aki annyira tudta és érezte saját nagyságát. De Carolyne hófehér lelke, mint valami hajnali harmatos rózsának gyengéd iliala, végig kiséri egész életét, mint ahogyan az is egész életéi neki á?dozza. Valóban „Erzsébetje“ lelt annak teljes wagneri értelmében (Tannhäuser) Hosszú évek múlva Pauban találkoznak, Liszt a hangversenyén csak néki muzsiká’, mint valamikor régen s Carolyne megvallja, hogy martiromságban éli életét s csak őt szereli. A művész egyik leggyönyörűbb dalával búcsúzik tőle : „Ich möchte hingehn wie das Abendroth“. Végrendeletében is megemlékezik róla, midőn pedig őrangyala 30 évvel később meghal, ezt Írja: „Isten áldásának legtisztább megnyilatkozása volt ő ezen a földön“. Saint Cricq grófnőtől való válása után, midőn a seb már kissé behegedt, Liszt kutat tovább. S ekkor jelentkezik a „földi szerelem“ egy gyönyörű szőke, alabáslrom arcú, irodalmilag magas képzettségű arisztokrata hölgy: D’AgouIt grófnő személyében. Liszt megszökteti Párisból és Genfben, majd Olaszországban élnek együtt. A 'grófnő három gyermekkel ajándékozza meg; akik kőiül Blandine Emile Ollivier későbbi francia miniszterelnöknek, Cosima pedig először Hans Guido von Bülov bárónak a nagynevű zongoristának és dirigensnek, majd Wagner Richardnak felesége lett. Dániel fia ifjúkorában meghalt. MODERN LAKBERENDEZES otthonos ízléses és nem drága, kedvező fettételekkel is kapható KOPSTEIN butorárúházban Kérjen árajánlatot I Ez a szerelem azonban amilyen nagy és végzetes volt, olyan hamar ki is hült. Liszt még hangversenyző művész korában megismerkedik Oroszországban harmadik ideáljává!, akinek „oly sóvárogva szerettem volna a „feleség“ édes nevét adni“-mint Írja, Sayn Wittgenstein hercegnével, Jeanne-Elisabeth-Carolyne íwa- nowskával. Ez a nő hatot!, nagy irodalmi és zenei műveltsége lévén, legerősebben Liszt művészetére s egyesítette magában az „égi és földi“ szereimet. Liszt feleségűi akarta venni s a hercegné kérte a pápától első házasságának ér- vényteleniiését. Az ügy nehezen haiadt előre s az egyszer már megadott engedélyt a pápa az esküvő előtti napon visszavonta, újabb vizsgálatot rendelve ei. Erre a hercegnő nem volt hajlandó. Később ura meghalt; ekkor azonban már mindketten többre becsülték a csendes, meleg barátságot a lángoló szerelemnél s maga Liszt már a papi pálya felé fordult. Liszt sok apróbb-nagyobb kalandon ment ét. Azonban, hogy ezek nem voltak komoly dolgok s hogy neki alapjában véve egészen más elvei voltak s más célok felé tört, mint aminőket egyesek életébe beíemagyaráznak, errenézve idézzünk pár sort végrendeletéből, melyet java férfikorában irt: „Ha még egy ideig a földön maradhatok, fogadom, arra fogok törekedni, hogy jobb ember legyek, csökkenésem, jóvá- tegyem hibáimat, magasabbfoku erkölcsű egyensúlyra tegyek , szert és mindent elkövessek, hogy példás hírem maradjon hátra“. — Úgy gondoljuk, Liszt beváltotta fogadalmát! Vida Sándor. A befejező közleményt Liszt halálának 50. éves évfordulóján, julius 31-én hozzuk. (Szérk.) Tartós ondolélás tökéletes szépségét teljes garanciával végzem VERASZTÓ hölgyfodrász. Hirdetmény. A Pölöskei Volt Úrbéres Közbirtokosság korcsmáját, melléképületeivel (bolt helyiség) 1936. augusztus 15-én délután 3 órakor nyilvános árverésen bérbe adja. A korcsma és melléképületeinek elővételi jogát a Közbirtokos* ság fentartja magának. Feltételek a KözbirtokQsság elnöke és gondnokánál megtudhatók. Pőlöske, 1936. julius 22. Közbirtokosság! elnök. Órát és ékszert csak difiinél vegyen. WargaJEajoá] órás és ékszerész
