Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-24 / 168. szám

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. XIX. évfolyam 168. Ara 8 fillér 1936. juliuo 24. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ...........- Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. minél nagy9bb legyen a zavar, a pusztulás. És Kun Béláék a mar­kukba röhögve nézik, hogyan !ö vik halomra a beugratotí csőcse­léket s a tisztességes emberek ez­reit Madrid, Sevilla, Cordoba ut­cáin, — mert biztonságban érzik bőrüket. Ha nyernek, urak marad­nak ott, ha veszítenek, diszkód­nak Franciaországba, ahoi szintén fölkeli a vörös nap. Alkalmas pil­lanatban onnan mindig lecsaphat­nak az esetlegesen föltámadt spa­nyol nemzeti és polgári társada­lomra. Vagyis: a „lázadókéra 1 Egy másik lap az! irta, hogy a spanyolországi állapotokat a „ki- rálypuccs“ idézte elő. Mintha fájna neki, ha Spanyolország újra királyság lenne. A nemzeti ura­lomnak, a polgári társadalomnak visszaállítását célzó törekvések te­hát „puccs“ számba mennek! En­nek az újságnak is az tehát a törvényes állapot, amit Kun Bé­láék teremtettek Spanyolországban. Akik ezt megdönteni akarják, azok „puccsol“ csinálnak. A harmadik lap „zendülők“ről ir. Ez sem különb tehát a másik kettőnél. Milyen közvéleményt kivánnak gyártani ezek a lapok Magyaror­szágon? Olyant, amely elítéli a spanyol ellenforradalmat ? Olyant, amely lázadást lásson a bolseviz- mus elleni küzdelemben, amely puccsnak minősítse a tisztességes, hazafias elemeknek harcba indu­lását az istenlelenségen, hazafiat- lanságon .fölépült uralom ellen ? A legutóbbi események alapo­san megfelelnek ezeknek a lapok­nak is. Es, ha végül is győz az ellenforradalom, a nemzeti és pol­gári irányzat, vájjon azt irják-e ezek a lapok, hogy a „lázadók“, a „puccsisták“ megdöntötték a törvényes uralmat, avagy azt, hogy a tisztesség és becsület lett úrrá Spanyolországban ? K’váncsian várjuk véleményö- ket. A magyar nép azután Ítéljen : milyen újságot kell olvasnia. A spanyol felkelők mán* csak 20 kilométerre állanak Madridtól. A kommunista csőcselék lett úrrá a fővárosban. Lázadás? Puccs? Zendülés? Véres polgárháború du! Spa­nyolországban, ahol a szovjet a maga receptje szerint „boldogítja“ a népet. Ágyudörgéstől, fegyver- ropogástól, jajkiáltásoktól hangos ez a szép ország, amelynek föld­jét honfivér öntözi. Európa mű­velt népei ölhetett kezekkel nézik, hogy a szovjet, amellyel a nagy fogadkozások ellenére is annyira összebarátkoztak, mit művel ott, ahol lábát megvetheti. A forradal­masító törekvések és tettek meg­szülték az ellenforradalmat. A hazafias irányzat fölvette a harcot a Moszkva pénzén felhizlalt ele­mekkel, hogy felgöngyölítsék a patkányfészket, kifüstöijék a vörös gyilkosokat, a tempbmgyujíoga- tókat, a becsületes emberek sárba- tipróit. Valóban lélegzetünket visszafojíva lessük-várjuk a hire- ke‘, kapkodunk az újságok után, hogy megtudhassuk, mi lesz en­nek a szerencsétlen polgárháború­nak a vége. iKapkodjuk a leg­elsőnek megjelent lapokat, hogy minélelőbb olvashassuk a spa­nyolországi híreket; kapkodjuk a legkésőbben megjelenőket, hogy a legulóbbi események felől érte­sülhessünk. Az újságoknak most a spanyolországi események miatt van nagy keletjök. És különös I A napokban ke­zembe vettem egy újságot és szinte visszahökkeniem, amikor láttam, hogy az első oldalon nem a spa­nyol világszenzációról cikkezik, hanem arról, hogy Pesten egy autóbusz meg egy villanyos egy­másnak szaladtak. Lám, fontosabb volt neki egy autóbusz behorpa- dása, mint ott a spanyol félszige­ten 20 millió ember sorsának vajúdása. De, pardon! Mást is irt egy elsőoldali cimen, még pedig a spanyol „lázadásáról. Tehát a régi spanyol hadsereg, a rend és törvény őre, amely esküt tett va­lamikor királyának, amely hadse­reg a patkányok forradalma^ellen védeni akarja a hazáját, meg akarja szüntetni a gyilkosságokat, a rablást, gyújtogatást, a posványt, — az mi lehet más eszerint a lap szerint, mint lázadó. Erre a kap­tafára lázadó volt Horthy Miklós fehér hadserege, araikor Kun Bé- láékat, Szamuellyékat, Pogányá­kat, Garbaiékat, meg a többi csirkefogókat megcsalánozta. Ta­lán fáj ennek a lapnak Kun Béla bőre ? A forradalom, a kommu­nizmus uszitójának bőre? Hal­lottuk, olvastuk, hogy Kun Béla Oroszországból már a tavasszal Spanyolországba érkezett, szórta a pénzt a csőcseléknek, kiosztotta a fegyvereket az utonáilóknak, miniszteri székekbe ültette az el­sőrendű csirkefogókat, csakhogy Gibraltár, julius 23. A spanyol- országi polgárháborúról még min­dig ellentmondó hírek érkeznek. A madridi kormány ma délelőtt azt a jelentést adta ki, hogy a helyzet óráról-órára javul, s Mad­ridban teljes a rend. A városban férfi alig van, mert a kormány a polgárokat felfegyverezve a fel­kelők ellen küldötte. Az utcákon fegyveres asszonyok és leányok vigyáznak a rendre. A főváros egyes pontjain guerilla harcot folytatnak a fascisták. Rálőnek a házakból a polgárőrségre, amely sortüzekkel felel. A fascistáknak az a szándékuk, hogy igy apasz- szák a kormány lőszerkészletét. 1 A felkelők rádióállomásai a kormánnyal szemben azt állítják, hogy a felkelés tért nyer. A lisszaboni rádióállomás közlése szerint az északról és északnyu­gatról három oszlopban előreha­ladó felkelők már egészen közel jutottak a fővároshoz és Mola tábornok csapatai csak 30 kilo­méterre vannak Madridtól. Remé­lik, hogy még ma bevonulnak Madridba. * Érdekes jelensége a francia és spanyol baloldali kormányok közti együttműködésnek, hogy a francia kormány megtagadta a felkelők repülőinek azt a kérését, hogy francia területen üzemanyagot ve­hessenek fel. Ezzel szemben a spanyol kormány hadihajóinak megengedte, hogy kiköthessenek francia kikötőkben és ott pótol­hassák üzemanyagukat. Az angol lapok jelentése sze­rint a felke'ő seregek offenzivája északon és nyugaton igen nagy erővel folyik. A felkelők sorkato­naságához mindenütt csatlakozott a polgári lakosság legnagyobb része. A felkelők állal megszál­lott falvakban csak az aggastyá­nok, gyermekek és nők maradtak, mert a fegyverbiró férfiak követik a kaíonaságot. Franco felkelő tá­bornok a tetuani rádióban beszé­det mondott. Felhívta a spanyol népet, hogy álljon a nemzeti köz- társasági mozgalom mellé, hogy elkergethessék a marxistákat és Moszkva ügynökeit. Mola tábor- 1 nők szintén rádión figyelmeztette a népet, hogy a bolsevizmus el­len küzdeni nemzeti kötelesség. Mola tábornok jelentette, hogy a felkelők egyik gépesített osztaga 20 kilométerre közelítette meg Madridot. Madridban nincs kor­mány, hanem különböző marxista bizottságok kormányoznak, ame­lyek kétségbeesetten igyekeznek Madrid, Valencia és Barcelona védelmét megszervezni. Madrid körül 5 vörös milicia helyezkedett el, hogy megakadályozza a fel­kelők bevonulását. A fővárosban elvadult rémuralmat teremtett a kommunista csőcselék, mivel a rend teljesen felborult. A várost az éhség fenyegeti és mindössze 3 napra való élelmiszer van, mert a felkelők nem engednek semmit sem bevinni. Az amerikai követ jelentette, hogy Madridban a rend megszűnt, a csőcselék még az amerikai állampolgárok autóit is elkobozza. A déli északi fronton tombol a harc. Eddig legalább 25 ezer a halottak szá­ma. A csőcselék meg akarja ro­hanni a kaszárnyákat, mivel a a katonák inkább a felkelők mellett állanak. Délspanyolország- ból egyre több menekülő érkezik Gibraltárba, ahol már 30 angol hadihajót összpontosítottak. A kormányhü kommunistákkal megrakott hadihajók a felkelők által megszállott parii városokat bombázzák, de a felkelők repülői a támadásokat visszaverik. A spanyol idegenlégió útban van Tanger felé, hogy a kormány ha­dihajóit visszaverje. A kormány hajóiról 5 tengerész szállt partra, akik kijelentették, hogy nem akar­nak tovább harcolni, mert a fel­kelők repülői miatt életük veszély­ben van. Egybehangzó jelentések szerint országszerte pénteken várható a döntés a spanyol polgárháború­ban. A jelek arra mutatnak, hogy a harcok a felkelők győzelmével végződnek. Igen heves harcok folynak a Barcelonát környező falvakban. A falvak az egész or­szágban általában a jobboldali felkelők mellett állanak, „viszont a városok kommunista csőcseléke a kormányt támogatja. Ezért a mad­ridi kormánybizottságok minden erejükkel ennek felfegyverzésére törekednek. Azokban a városok­ban, amelyekben a kommunisták az urak, mindenütt kikiáltják a bolsevizmust és az üzemeket szo­cializálják. Rövid táviratok. A Pázmány Péter tudomány- egyetemen egyetemi leikeszi ál­lást szerveztek és arra Várkonyi Fidél szerzetest hívták meg. — Papén bécsi német követ kijelen­tette, hogy a német—osztrák meg­egyezés igazi biztositéka a béké­nek. — Warsóban többszáz kom­munistát tartóztattak le. — Pa­lesztinában még mindig zavaros a helyzet. Tegnap lelőttek egy angol katonát a lázadó arabok, négyet pedig megsebesítettek. — Londonban ma kezdődött meg a csonka locarnoi értekezlet Anglia, Franciaország és Belgium részvé­telével. Este már be is fejeződik. Az osztrák kegyelmi rendelet. Bécs, julius 23. Miklas elnök aláírta azt a kegyelmi rendeletet, amelyben mintegy 5 ezer politi­kai fogolynak adja vissza szabad­ságát. Részben nemzeti szocialis­ták, részben szociáldemokraták kerülnek szabadlábra, köztük Seitz volt szocialista polgármes­ter. Rintelen volt tartományi fő­nök állítólag nem kerül szabad­lábra.

Next

/
Thumbnails
Contents