Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-04-14 / 87. szám
Zaiamegyei Újság 1935 április 14. IC r é n i k a. Vége let», hát a nagy harcnak, Mint mindennek vége lesz. Várjuk, hogy az új parlament 'i Most majd hogy és mikép tesz. '* Ígéretet kapott bőven Ez a jámbor magyar nép, Ám, hogy abból mit váltnak be, Azt senki nem tudja még. Ígéretek, b ztatások : Nagyobbára csak fogások. És ezt el is hihetik, Mert igy volt ez mindeddig. Nagyobb lesz mast a tisztaság Pest ulcáin, terein. Ki szemetel, büntetést kap, Mindjárt ott a tett helyin. "Ily rendszabály, — én azt hiszem Minálunk is elkelne, Az aszfaltunk narancshéjtél Mentes csak igy lehetne A főváros példát mutat, Járjuk mi is ezt az utat. S megvan ahoz a remény, Hogy lesz kellő eredmény. Ujkécskén, lent az Alföldön, Történt szörnyű nagy csuda, Berúgott a sok baromfi S minden kis és nagy kutya. Mert szállítás közben ottan Nyolcvan hektó bor elfolyt, Mit beinni, kérem szépen, — Még a föld is gyenge volt. S az állatok a borszagra Odagyültek nagy szaladva És ittak is sokáig, Akárcsak a gazdáik. Indiában ráuntak már A jófajta teára, Mert azt mondják, az embernek Nem válik az javára. Jó volt sok-sok ezer évig S most egyszerre elhagyják Nem baj, tán a többi népek, Majd olcsóbban megkapják. Hej, a szegény honi termék Úgy marad ott, csak mint emlék. Az idegen jobb talán, Akár nálunk a banán ? Ipsziles. ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNKÖNYYTÁR Lnrri Ratthermere-u 4. Újdonságok. Szántó; Aranyágactka. Tamási; Ábel Amerikában. Kemény: Kutyakomédia. Asch: A zsoltáros. Rabener : Mert ember voltam. Pinchon: Viva Villa. A zalai országgyü!ési választások befejeztével érdemes megállapítani, mennyire állják meg helyüket a választási eredmények a statisztika megvilágításában. Mindjárt meg is adhatjuk a feleletet : az ellenzéki pártokkal együtt a számok sem helyeslik az eredményt. A számok igazolják azt a megállaptást, hogy a hibás választójogi törvény és az arány- | tálán kerületi beosztás miatt a választási eredményekben * nem érvényesülhet a választók akarata. Zala megyének abban a nyolc kerületében, ahol szavazás volt, összesen 87.141 szavazatot adtak le. Ebből a kormánypártra 28 371 szavazat (32'6°/o), az ellenzéki pártokra 58.770 szavazat (67‘40°/o) jutott. Mégis a 8 mandátumból a kormánypárt ötöt (62‘5%), az ellenzéki pártok pedig csak hármat (37‘5%>) szereztek. Tehát egy kormánypárti képviselő megválasztásához átlagban elég volt 3 600 szavazat, addig egy ellen zékiéhez 19.5C0 kellett. — Ott, ahol pótválasztás volt, számításunkban az első választás adatait szerepeltettük, mivel az fejezte ki a választók véleményét nagyobb hűséggel. A kiskomá- romi kerületben Petres dr és Drózdy szavazatait is a kormánypártnak számítottuk be. Ha mind a 11 zalai mandátum sorsát vizsgáljuk és aaegy- hangu választásoknál az illető kerület összes választóit ahoz a párthoz számítjuk, amely az egyhangú mandátumot elnyerte, akkor is az ellenzék javára üt ki a szavazatok aránya (Megjegyezzük, hogy ez nem reális számítás, mert hiszen esetleges szavazás esetén más pártok is kaptak volna szavazatokat az egyhangú ke rületekben). Az egyhangú mandátumokat is vizsgálva az ösz- szes leadott szavazatokat 111.124- nek vehetjük. Ebből a kormánypártra jut 45.154 (40 6 százalék), az ellenzéki pártokra 65.970 (594 százalék). Viszont a 11 mandátumból a kormánypárt hetet (63 7 százalék), az ellenzék csak négyet (36-3 százalék) kapott. A 11 zalai mandátum párlok szerint a következőkép oszlik meg : kormánypárt 7, keresztény- párt 2, független kisgazdapárt 1, pártonkivüli ellenzék 1. Ha megyei lajstromos választás lett volna, akkor az egyhangú kerületek összes választóival növelt szavazási eredmény alapján igy oszlottak volna meg a mandátumok (10.102-es osztószám figyelembe vételével): kormánypárt 5 (négy egész és egy töredék), kereszténypárt 2 (egész), nyilasok 2 (egy egész és egy töredék), pár- tonkivüliek 1 (egész), független kisgazdák 1 (töredék). A 8 kerületben, ahol szavazás volt, az egyes pártok a következő szavazatokat kapták: kormánypárt 28371, kereszténypárt 21.601, nyilasok 17.205, független kisgazdapárt 9.296, párton- kivüliek 6.970, nemzeti legitimista néppárt 3.698. Az országos adatok nem ke- vésbbé érdekesek, ámbár azoknál nem tapasztalható ekkora eltolódás. Az ország területén a nyílt kerületekben a kormánypárt a szavazatoknak 52 százalékát, az ellenzék 48 százalékát, a titkos kerületekben a kormánypárt a szavazatok 32, az ellenzék 68 százalékát kapta. A nyílt és titkos kerületekben együtt a kormánypárt a szavazatoknak 46-57 százalékát, az ellenzék 53 43 százalékát kapta meg. Mégis a kormánypárt országosan 170, az ellenzék pedig csak 75 mandátumot szerzett. Jellemző, hogy amig egy kormánypárti képviselő megválasztásához országos átlagban csak 6.969 szavazat kellett, addig egy független kisgazda- párti megválasztásához 18.350, egy kereszténypárti megválasztásához 13.400, egy pártonkivüli megválasztásához 15.821, egy legitimista néppárti megválasztásához 38.000, egy nyilas megválasztásához 19.600 szavazat volt szükséges. Fényképésze?! cikkek és fónyképfelvételek kidolgozásának sz a küzlete BÁNFÁI BÉLA ZALAEGERSZEG látszerész Vértesy Frigyes első lelkigyakorlatos beszéde. Vértesy Frigyes dr. pécsi hit- tudományi főiskolai tanár Zalaegerszegen pénteken kezdte meg lelkigyakorlatos beszédeit. Este fél 7 órakor a tisztviselőkhöz szólt, akik egészen megtöltötték a vármegyeház nagytermét és feszült figyelemmel hallgatták a kiváló előadást. Vértesy Frigyes dr. előadása bevezetésében utalt arra, hogy a most lezajlott politikai harcok után jó lesz mindannyiunknak megpihenni a kereszténység nagy egységében, hogy az elvek harcában is megmaradhasson a lélek kereszténysége. Majd pompás logikával, a bölcseleti érvek egész sorával fejtette ki előadásának hármas tételét: az ember céljáról, a cél szolgálatáról és a szenvedésről, melyek az ember kondícióját alkotják. Először kifejtette, hogy az ember célja csak Isten lehet. Erre a következtetésre jutunk, akár Isten, akár az ember oldaláról vizsgáljuk a kérdést. Isten oldaláról vizsgálva a tételt, ahoz a megállapításhoz kell jutnunk, hogy Isten nem volna végtelen, ha kitűzött célja nem önmaga volna. Ha célja az emberrel más, valami emberi volna, akkor mástól függne, ami ellentétben állana Isten végtelenségének gondolatával. Az ember oldaláról vizsgálva a kérdést, szintén Istenhez jutunk, mint az ember céljához. Az előadó ezt pompás logikával kifejtett példával világította meg. Ezután megá lapította, hogy a célból következik, hogy célunkat állandó tevékenységgel kell szolgálnunk : egyrészt mert ez Isten szándéka, másrészt, mert az emberi természet degradálása volna, ha nem örök célunkat szolgálnánk. Célunk szolgálatát Isten a Gondviseléssel segíti, amely a teremtő akarat állandó folytatása. Isten bőségesen adja az erőt, hogy létünket és életünket fent tudjuk tartani. Ha az emberi társadalomban mégis szükség állott be, azt az emb^r okozza. Éhező ember nem azért van, mert van szükség, hanem azérí, mert van szörnyű bőség. Isten megadta a lehetőségeket, de a gazdasági rendszerek más törvényeket hoztak, melyeknek célja a rentabilitás, a profit. Az istentelen gazdasági törvények átgázolnak az emberen és igy jutottunk el oda, hogy tengerbe öntik, mozdonyokban égetik, amit Isten az embernek alkotott. Az örök célt szolgáló tevékenység útját vizsgálva az előadó ezután foglalkozott az örömmel és szenvedéssel, mint az emberi természet velejáróival. A szenvedéssel Isten beleszánt a lélekbe, hogy eredményt hozzon: javítson, szentNagyon olcsón huswétra csak a Fehérképi Csemegeházban «ás Ápolhat. Csokoládé stanitsas nyulak, tojások, bá**ánykák már 5 fillértől Koestlin, stiimmer boon gyártmányok,művészi kivitelben minden igényt kielégítő óriási választékban fehérképi csemege áruházában Zala megyében 58 eiep ellen- aeéki sxavazafs*! 3 mandátum, 28 eases* korménypárti szavalatra 5 mandátum jutott.
