Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-14 / 87. szám

1935 április 14.

Zfilguwegyeí Uissfe

3

té tegyen vagy büntessen. Ennek türelmes elviselése hozzátartozik Isten szolgálatához.

A nagyértékü előadás mély hatást gyakorolt a hallgatóságra.

Este fél 9 órakor Vértesy Frigyes dr. az iparosok és kereskedőknek mondott ugyancsak nagyhatású lelkigyakorlatos beszédet.

A Passió

főpróbáján.

Pénteken délután volt a főpróbája annak a remekműnek, amit a Grebán és mikófaivi passiák felhasználásával olyan ügyesen állított össze Amorn Imre dr. A főpróbán megjelentek a helybeli iskolák növendékei és sokan a közönség köréből is.

Amikor a főpróbáról írunk, nem akarunk a darabnak reklámot csinálni, mert a darab reklámra nem szorul. Krisztus Urunk kínszenvedésének sörténetét ismerteti. Kezdődik a jeruzsálemi bevonulással és végződik a kereszthalállal. A megváltás nagy müvét ismerjük a Szentirásból, s annak mozzanatait érzékeljük ebben a nagyszerű darabban, amely élethűen tükrözi vissza a kálváriajárást, a Megváltónnk szenvedéseit. Szivünkig hat minden jelenet, ami szemünk elé tárul és minden szó, ami ott elhangzik. Csodáljuk a nagy ügyességet, amellyel a darabot a szerző összeállította, szent áhítattal nézzük a megelevenedett bibliát. A szöveg, a cselekmény, a jele- netezés, a korhű jelmezek és díszletek mind csak fokozzák azt az áhítatot, ami eltölti a hívők leikét akkor, amikor az Istenember kínszenvedésére gondol. S amikor az üdvözítő a keresztfán utolsó sóhaja után lehajtja fejét és kiadja szent lelkét, amikor meginog a főid, a nap és hold elsötétül, halottak támadnak föl, eszünkbe ötlik, hogy a természet embert igy még nem gyászolt, Istent is csak egyszsr. Hitet tesz a Megváltó istensége melleit a római százados is.

Ennek a történetnek nem kell reklám. Hiven adja vissza ezt a darab, amelyet minden igaz hívőnek meg kell néznie.

Szólnunk kell azonban a szereplőkről is, még pedig a legteljesebb elismeréssel, mert a főpróbát valóban elsőrendű előadássá emelték. A fáradtságot nem ismerő, lelkiismeretes munkának lehet csak ilyen szép eredménye. Nem dicsérhetjük meg külön-külön a félszáz szereplőt, bár mindannyian rászolgállak erre, csak épen a legfőbb szereplőket emeljük ki.

Első sorban természetesen Farkas Ferencet kell említenünk, mint aki Jézus alakításával olyant nyújtott, amelynél jobbat, szebbet hivatásos színésztől sem várhatnánk. Már puszta megjelenése lenyűgözi a szemlélőt, hangja, beszéde pedig akár oktat, akár fedd,

avagy sóhajt, mindig a szelídséget, a szereidet fejezi ki. Minden jelenete felejthetetlen, de különösen megható, isteni méltóságot sugárzó, amikor a kafonák előtt < megváltja, hogy ő az, akit keresnek, amikor a papitanács és Pilátus előtt áll, amikor a kereszt súlya alatt összeroskad s amikor a kereszten függ ... A fájdalmas Szüzanyát kitünően személyesíti dr. Faíér Endréné. Fürtös Lajos pompásan rajzolja a római helytartónak, Pilátusnak, Tivolt Ernő és Varga Tivadar a főpa póknak alakját. Baján György dr. Péter, Kolarhs Emi! János apostol alakításával emelkednek ki. Kitűnő játékot mutat a három farizeus szerepében Szirmai Géza dr. Ferenc László és óhidi Szí - gethy Sándor. Pompás játékukkal ók kezdik a darabot s mindjárt igazi farizeusokként mutatkoznak be. Szalay Miklós az áruló Ju- dásnak nehéz, sok gondot igénylő szerepét minden részletében találóan festi, de megrendítő, amikor nagy bűnének tudatára ébred s kétségbeesésében őrjöng. Nagyobb szerepeket töltenek be : Mihályi Ilonka (Mária Magdolna), Sebestyén Gézáné (Veronika), Schiern

mer Sárika (Júlia), Paslek Piriké (angyal), Helmeczy Gizella (Claudia), Rózsás Gábor (gazdag ifjú) Kucsera István (centurio) s úgy ők, mint a többiek, derekasan állják helyüket. A rendezésben sincs semmi hiba. A diszlelek tervezésével és eikészitésével Péíer- ffy István dr. végzett dicséretes munkát. A Szociális Missziótársulat iráni pedig hálás lehet a katolikus társadalom, hogy ennek a gyönyörű darabnak bemutatását nálunk is lehetővé tette.

A főpróba tehát igen jói sikerült és, ha fokozatról beszélhetünk, csak azt mondhatjuk, hogy az előadásokon még többet nyújtanak a jól megválasztott szereplők. A nagyközönség részére két előadás lesz: ma, szombaton és holnap vasárnap, este pontosan 8 órakor s minden jel arra mutat, hogy ezeken az előadásokon zsúfolásig megtelik a Kultuiház nagyterme, mert ennél szebb és alkalmasabb darabot nem találhatunk. A főpróbán részt nem vett iskolák részére hétfőn délután rendeznek előadást.

Herboly Ferenc.

Kray báró könyvéből.

Ferenc József Schőnbrunnban

szinte polgárinak nevezhető egyszerű életmódot folytatott. A kastélynak általa állandóan használt lakrésze a park felől nézve az első emelet bal oldalán volt és mindössze hárem szobából állott. Középen volt a dolgozószoba, a király állandó nappali tartózkodási helye. Itt állt az az íróasztal, amely mellett ülve reggeltől estig dolgozott az öred király. Ettől a szobától balra volt a hálószoba, benne egy egyszerű katonaágy, amelyen Ferenc József kora ifjúságától kezdve aludt. Azonkívül volt itt még egyéb berendezési tárgyak mellett egy, a falon függő feszület előtt elhelyezett imazsámoly is. Itt végezte a király mindig térdelve reggeli és esti imáját. Mert Ferenc József mélyen vallásos ember volt, aki már azzal is jó pé!dát adott alattvalóinak, hogy vallásának parancsait hiven és lel&iismereíessn teljesítette. Minden vasárnap és ünnepnapon reggel hát órakor szent misét hallgatott a kastély kápolnájában és évente gyakrabban gyónt és áldozott is. Az udvar kiki gondozását külön udvari plébános látta el. A király minden évben résztvett az Egyház nagyheti és húsvéti szertartásain és ilyenkor egy latin misekönyvből a papsággal együtt imádkozta az előirt liturgikus imákat. Nagycsütörtökön este a király személyesen végezte a lábmosás szertartását. A szertartáshoz berendelt 12 szegénysorsu aggastyánt mindig gazdagon megajándékozta. Űrnapján minden esztendőben

(utoljára 1912-ben, tehát 82 éves korában) résztvett a nagy úrnapi körmeneten és végig hajadén fővel gyalog haladt az Oltáriszent- ség után. Ferenc József sehőnbrunni lakosztályának legszebb és legtágasabb szobája a dolgozószobától jobbra fekvő fogadószoba volt. Itt általában igen keveset tartózkodott és ezt a szobát rendszerint csak akkor használta, ha előkelő személyiségeket fogadett kihallgatáson Környezetének tagjait mindig dolgozószobájában fogadta.

Ferenc József igen korán kelő ember volt. Télen-nyáron hajnali négy órakor keit. Félötkor dolgo gozószobájában elfogyasztotta szerény reggelijét és utána mindjárt hozzálátott a munkához. Legelső teendője a már előző este hozzá juttatott hivatalos iratok (többnyire miniszteri előterjesztések) elintézése volt. Reggel hat éráig rendesen be is fejezte ezt a munkát és az iratokat feldolgozás végett zárt irattáskában felküldte a szolgálatot teljesítő kabinetirodái titkárnak. Mialatt ez a szükséges rendelkezéseket végrehajtotta, a király újságot olvasott. A Bécs- ben megjelenő Fremdenblattot minden nap végigolvasta, egyébként pedig a többi bel- és külföldi lap cikkeiről csak kivonatos lapszemlék utján értesült.

A szolgálatban levő kabinetirodái titkárnak az iratok feldolgozása után jelentkeznie kellett ö Felségénél jelentésének megtétele és a szükséges királyi aláírások megszerzése végett. Ez a jelent kezés rendesen reggel 8 óra előtt történt. Ilyenkor a király a jelentkezőt azonnal fogadta, előadását meghallgatta és aláirta az eleje terjesztett hivalalos iratokat.

Délelőtt 8 és 11 óra közöb Ő felsége naponta meghallgató az első- főudvarmesternek, a kabinet- iroda és a katonai iroda főnökeinek valamint a főhadsegédnek jelentéseit. Ha ezek ulán még maradt egy kis szabad ideje, lement sétálni a sehőbrunni parknak számára fenntartott külön elzárt részébe. Séta közben a virágokat nézegette vagy elbeszélgetett azokkal a kiváltságosokkal, akik őt ezen a sétán néha elkísérhették. Ezek csak az uralkodó- ház tagjai, a király iegközeiebbi rokonai vagy az udvartársnak olyan tagjai voltak, akikkel Ó Felsége bizalmasabb viszonyt tartott fenn. Többnyire azenban egyedül végezte rendes napi *é- táját.J?ossz idő esetén a kastély fedett galériájában sétált a király. Fél 12-kor ismét dolgozószí bájában villásreggelijét fogyasztotta el, amely egy húsételből (pénteken halból) és eg könnyű tésztából állott. Eh z minden nap egy pohár tokaji bort ivott. Villás- reggeli után kihallgatások következtek. Ilyenkor fogadta a főhercegeket, a minisztereket, a hadsereg vezérkari főnökét és más katonai parancsnokokat, akik időközönként nála kihallgatásra je lentkeztek. Daruváry Géza kabinetirodai magyar osztályfőnök is rendszerint ebben az időben jelent meg a király előtt.

Délután 2 és 3 óra között ismét séta következett az elzárt parkrészben vagy a fedett galériában, 3 órakor pedig a délutáni pósta elintézésére került a sor, Ikkor terjesztettük a király elé az aznapi kül- és belföldi lapszemléket, továbbá minisztereknek vagy más polgári és katonai személyiségeknek írásbeli jelentéseit. Délután 5 órakor volt az az ebéd, melyet a király rendesen ismét egyedül fogyasztott el. Néha együtt ebédelt legközelebbi rokonságának valamelyik tagjával. Legtöbbször legfiatalabb leánya Mária Valéria főhercegnő, Ferenc Szal- vátor főherceg neje, jött el Schőnbrunnba látogatóba, akivel a király ilyenkor ebéd után egy ideig bizalmasan elbeszélgetett. Az ebéd négyfogásos volt: levesből. előételből, húsételből (pénteken halból) és tésztából állott.

A király igen mértékletesen élt és kevesett evett. Ebédre néha asztali boron kivül egy pohár sört is megivott. Fereac József fiatalabb korában sokat dohányzóit. Élete utolsó éveiben azonban naponta csak 3—4 Regalia Media szivart szívott külön részére készített hosszuszáru vékony tajtékszipkából, hogy a füst ne ártson a szemének. Estefelé a király még elolvasta a Fremdenhlatt esti lapját és elintézte a visszamaradt hivatalos ügyeket, majd pedig mindennap este 8 órakor éjjeli nyugovóra tért.

Az itt leirt életrendet Ferenc Jézsef mindig hajszálnyi pontos♦

Figyelmes, előzékeny kiszolgálás, olcsó árak.

Csokoládé tolások, kárán,Iák, nyúlok nagy uslsttfcsn.

választékban, feltűnően olcsó árban.

♦