Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-06-04 / 127. szám
XVIII. évfolyam 127. aiám Ara 10 fillér 1935. juniuo 4. Kedd« á Főtisztelendö Gosztonyi László plébános urnák 54 Zalacsány Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. -------- ■ Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Felawafták Pápán Deák Ferenc emléktábláját. Zala megye nagy szülötte, Deák Ferenc diákéveit Pápán töltötte a bencés gimnáziumban. A pápai Jókai Kör most emléktáblával jelölte meg a Korona-utca 45. számú házát, amelyben Deák Ferenc diákévei alatt lakóit. Az emléktáblát vasárnap szép ünnepség kerekben avatta fel Lázár Andor igazságügyminiszter, akit ünnepélyesen fogadtak az állomáson. A fogadtatás után a város közönsége és a vendégek, akiknek sorában Zala megye képviseleté ben ott volt Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, a Korona-utcai lakóházhoz vonultak. A Himnusz és Dobrovich Ágost dr. bencés gimnáziumi igazgató megnyitója után Lázár Andor igazságügyminiszter mondott ünnepi avató beszédet. Először is Zala vármegyével foglalkozott, s elismeréssel nyilatkozott annak múltjáról, történelméről. Szép szavakkal méltatta azután Deák Ferenc működését a harmincas évektől keieve egészen az 1866. évi felirati vitáig. A megkoszorúzás során koszorút helyezett el az igazságügyminiszter, továbbá Zala vármegye nevében Brand Sándor dr. főjegyző — minf mondotta — a vármegye egykori ügyészének, táblabirájának és orszá- goshirü köveiének. Délben többszázleritékes bankett volt, amelyen ismét felszólalt Lázár igazságügyminiszter és érdekes beszédben szólt a dunántúli ember kulturális {elsőbbségéről, fejlett jogérzékéről. Zala vármegye nevében Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző mondott lendületes és nagyhatású beszédet. — Deák Ferenc az egész honé ugyan — mondotta —, de ezen a mai napon különösen összeforr Pápa városával és e város közönségével együtt dobog ma Zala vármegye szive is és a történelmi Zala vármegyének Deák Ferenc emlékével büszkélkedő vidékei: Söjtör, Kehida, Puszta- szentlászló és a zalaegerszegi ősi megyeháza mélységes hálát rebegnek az eszmét felvetett és azt megvalósított irodalmi társaságnak, amely emléktáblával jelölte meg azt a házat, ahol egykoron vármegyénk nagy fia ifjúságában lakott, amely házból látogatta azt az iskolát, ahol a gyermeklélek rezgései iránt fogékony profeszorok nem rideg parancsszóval, de szelíd szívvel és megértő jósággal formálták az ide egykoron Pápára jött zalai ifjú lelkét, hogy a hazát mindenek felelt, minden veszéllyel szemben kell szeretni és szolgálni. — Az irodami társaság tudatában volt és van annak, hogy tóm jó magyarnak, ki e sokat szenvedett hazát jobban ne szeretné, mint bármelyik fényes országát Európának." — Vármegyém közönségének üzenetét e nemes város számára Deák Ferenc ama szavaival idézem, hogy: „tűrni fog e nemzet csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedlek, hogy megvéd- hessék az ország jogát." A szónok ezután utalt Zala megye csonkaságára és kifejezte Deák Ferenc szelleméből merített hitét, hogy az egységes, munkás, müveit magyarság meg fogja nyerni harcát. Azzal az óhajtással üríti poharát Pápa város boldogulására, hogy: „mielőbb keljen fel az ország napja, a régi vizek táján és az egész magyar horizonton." A főjegyző beszédé! többször szakította meg a lelkes taps. Deák Ferenc kötelességérzetének, kristálytiszta egyéniségének kisugárzásaiból erre a nemzetre örök vonzóerőt kell gyakorolni. — Deák Ferenc emlékének gondozása jelenti azt, hogy a talán divatosnak látszó és köztünk kavargó, de ki nem próbált eszmék és irányzatok helyett az ifjúság életideáiját a múltak okulásaiban megedzett nemzedék példaadására akarjuk felépíteni, amely nemzedéknek és korszaknak és e korszakon túl is örök értéke Deák Ferenc volt. E korszak, ha voltak is hibái, de olyan férfiakat nevelt a nemzetnek, akik a hazát a nagy világégésben az életet áldozó hazafiságig tudták szeretni, mert nevelésük Deák Ferenc ama mondására volt fundálva : „nem tartom jó embernek, nem, nem tarA segédhivatal” tisztviselők a Göcseji Hét alkalmával Zalaegerszegen tartják országos gyűlésüket. A Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetsége zalaegerszegi helyi csoportjának végrehajtó bizottsága Qrubits Antal, vármegyei irodaigazgató, csoporlelnök vezetése mellett a Move helyiségében ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy Kiss Szilárd országos elnököt és Szabó Miklós országos főtitkárt újból történt megválasztásuk alkalmával üdvözölte. Tárgyalták azután a segélyezés kérdését és ezzel kapcsolatban kimondották, hogy a segélyezés mai módját megváltoztatják és az igy fönmaradó összeget a székház építési alapjához csatolják. A székház építéséhez a tagok ezenkívül egyszers- mindenkorra egy pengővel járulnak. A központ óhajának megfelelően a helyi csoport közgyűlését november 17-én tartják meg. Felirattal fordulnak a központhoz, hogy hivatalos lapjukat küldjék meg az országgyűlési képviselőknek, akik igy tájékozódást nyerhetnek a segédhivatali tisztviselők ügyei-bajai felől. Megkeresik vitéz Árvátfslvi Nagy István dr. országgyűlési képviselőt, hogy a frontharcosok és hadigondozottak ügyei mellett a kistisztviselők ügyeivel is behatóan foglalkozzék. Kérik a központot arra is, hogy az országos közgyűlést a Göcseji Hét alkalmával Zalaegerszegre hívja össze, amikor más testületek is itt tartják közgyüiésökef. Ezzel lehetővé teszik azt, hogy az ország különböző részeiben állomásozó hgok megtekinthessék úgy a Göcsejvidéket, mint a Balatont. Remélik, hogy a köz[ ~nt ezt a kérést teljesíti is. Végül bejelentette az e'nök, hogy a szombathelyi csoport megalakulását a zalamegyei csoport minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. A Leánykongregáció Mária-ünnepén nagy sikerrel mutatkozott be a mozdulatkórus. A zalaegerszegi Leánykongregáció vasárnap este fél 9 órai kezdettel a Kuiturház nagytermében kitünően sikerült Mária ünnepélyt rendezett.o Az ünnepély keretében beszám ltak a kongregáció egyévi működéséről és bemutatkozott a mozdulatkórus, amelynek szereplése teljesen kielégítette a várakozásokat. Az Egyházi Ének- és Zeneegyesület vegyeskara Németh József karnagy vezénylete mellett „Mária Isten temploma . . .“énekével nyitotta meg az ünnepélyt. A szépen előadott ének után Gondy Anna, a Leánykongregáció titkára ismertette a kongregáció munkáját. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy az ünnepély nem külső, esetleg sikeu- hajházó produkció akar lenni, hanem mélységes hódoló audiencia a szent Szűz előtt. Az Egyesület 1917 ben alakult s ezidő- szerint 92 tagot számlál. Az utolsó egyévi munkaórák száma 405 volt, előadást pedig 153-at rendeztek ; idegen előadó azonban csak 4 esetben volt. A munka három ágazata: Első az imádság. Havonként- elmélkedési félórákat tartanak az eucharisztikus szakosztály keretében. Második ág a kulturmunka, amelynek két legszebb megnyilvánulása a szavalókórus 50 leánytaggal. Most ugyan szünetel, de működik helyette a most megalakult mozdulatkórus 20 leánytaggal. A moziban fiimelőadási rendeztek, „Királyok királya"címmel. Megalapították az Otíhonf, 13 kirándulást rendeztek. Julius 3-án az Országos Ifjúsági Központ által hirdetett kirándulásban, amely Győrön, Bécsen és Passaun át Kölnig vezet, az Egyesületnek 7—8 tagja vesz részt. A munkának harmadik ága szociális irányú. Ennek keretében az Egyesületnek 25 tagja 10 faluba ment ki elhinteni a szeretet magvait. A kistestvéri-mozgalom is idekapcsolódik. Karácsonykor kiosztottak a kistestvérek között 51 öltözet ruhát 150 P értékben, élelmiszerekben 352 ebédet és 444 ozsonnát. A nagyközönség bevonásával rendeztek két nagyszabású ankétet, a farsangon táncmulatságot, segítettek a gyermeknapi gyűjtésben, szerepeket vállaltak a Passió előadásán, rendeztek és vezették az analfabéta tanfolyamot, kiadták Háry Emma „Fehér tüzek" c. könyvét anyagi haszonnal. A kimerítő jelentés tudomásulvétele után Gáspárné Takács Dóra Fürtös Lajos harmonium kísérete mellett Ave Mariát énekelte, melyben hangbeii szépségeken kívül intelligens előadása is érvényesült. Majd Háiy Emma lépett az előadói asztalhoz és kedvesen, igen nagy hatással szavalta el az öt örvendetes titokról irt verseit. Ezt követte a mozdulalkórus, amelynek bemutatkozása elé érthető érdeklődéssel tekinteti a közönség. A színpad függönyének szétnyílása után meglepő kép tárult a közönség elé. rtz előtérben a Szent Szűz, akit Molna*- Erzsébet személyesitett, háttérben a 20 tagú mozdulatkórus. Megjelenik Gabriel arkangyal és‘fölhangzik az angyali üdvözlet, majd az első örvendetes titok. Megmozdul a kórus, imádságos lejtései csodálatra, áhítatra hangolnak. Azután egymásután halljuk a többi örvendetes titkot: Mária látogatását, a Karácsonyt, Jézus bemutatását és feltalálását a templomban. Az érzelmeket, a szent áhítatot kifejező lejtések, az azo kát k;sérő szóló- és karének,
