Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-05-12 / 109. szám

XVIII évfolyam 109. uán. Ära 10 fillér 1935. május 12. Vasárnap. Főtisztelendő Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány 54 GYEI UJSáG Felelős szerkesztőx Herboíy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.' ---------Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerit t Politika és erkölcs. Irta: ar. Vértesi Frigyes. Sokan — főként politikusok — azt hiszik és cselekvéssel igazol­ják is, hogy a politikának és er­kölcsnek nincs semmi köze egy­máshoz. Ez meg is látszik a po­litikán ! Az erkölcs a legnemesebb, a legfelelősebb emberi cselekvések tulajdonsága s abban áll, hogy cselekvés előtt, vagy alatt az örök változhatatlan isteni normához igazítjuk tetteinket. Magánéletünk minden ténykedése alá van ren­delve ennek a normának s ezt- érzi is minden éplelkü ember, vagyis mindenki, akinek a benső világa még nem vált a szenve­délyek szeméttel borított ország­ijává. Az erkölcsnek vannak szivbe- irt és pozitív törvényei, amelyek fontosahb része még a civilizá­latlan, primitiv emberek lelkiis­meretén is átüt, megtartása, vagy elhanyagolása lelkibékességet, vagy nyugtalanságot okoz. Már a primitiv államokban is, de még inkább a keresztény kul- turállamokban a jogrend az er­kölcsi rendre épül és több-keve­sebb szigorúsággal bünteti sok erkölcsi törvénynek a megszegé­sét, azokél t. i. amelyek nem zá­rulnak le egyetlen ember benső világában, hanem embertársakkal is vonatkozásban állanak, azok különböző javait sérteni alkalma­sak. így például erkölcsi törvény az, hogy egymás jóhirnevét tisz­teletben tartjuk. A törvény meg­szegőit az állam is bünteti. Vagyis, ha egy kis falu ismeretlen nap­számosa hasonló sorsú, valóban ostoba embertársával szemben gyalázó kifejezésekst használ tanú előtt, tehát csak egy kis faluban néhány ember előtt sért meg egy kétes értékű parányi hírnevet, sz államhatalom, előzetes törvénye alapján, megtorolja a sértést. Ugyanígy jár el, ha pár fillér értékű lopást követ el — talán — egy szegény éhező. Azaz az állam törvényhozása az erkölcsi törvények érvényét annyira tisz­teletben tartja, hogy még a ke­vésbé fontosak pontos megtar­tását is szigorú büntetéssel szor­galmazza s ezzel elismeri, hogy a közületi életben, még kisjelentő- ségü dolgokban is, az erkölcs érvényesülése mindennél fonto­sabb. A politikai tevékenységben nem egy embernek egy, vagy kevés emberhez való viszonyáról, nem is apró javakról van szó, hanem az százezrek, sőt milliók legfon­tosabb létérdekének, létfentartásá- nak, kultúrájának, civilizációjának belső és külső békességének a munkálása. Fenséges tevékeny­ség, nagyszerű hivatás, hatalmas felelősség. És mégis kevésbé kel­lene a politikai tevékenységben a szavatolt tisztességnek, tehát az erkölcsnek uralkodnia, mint kocs­mai beszélgetésben, vagy falusi szatócsbolt üzletkötéseiben? Tény­leg lehet politizálni azért, mert valakinek kevés a söröshordó és parlamenti dobógót szeretne, tör­pe és váltakon kíván kimagasod­ni a tömegből, saját szakmáját is gyengén kezeli és a közügyek probléma tömegében óhajt döntő 82Ót mondani ? Isteni törvény védi a legkisebb ember hírét is, de felelőtlenül szabad belegázolni ezrek lelki szabadságába ? Erkölcsileg tilos az igazságtalan haszonszerzés, csak milliók kárára, a közéleti próféta köntösében volna szabad gazdagodni ? A politikai tevékenység tárgyá­nál és az érintett emberek töme­génél fogva összesűrítése az er­kölcsi normákkal szabályozott magáncselekvéseknek. Tehát mind­ezek minden erkölcsi felelősségét magában foglalja. Ezért csak az lehet politikus, aki közéleti tevé­kenységét olyan erkölcsi alapon végzi, mint a hivő keresztény imádságát I Mielőtt tehát Prog­ramm szerinti politikai választá­sok lennének, a jelöltekről a leg­szabadabb lelkiismeretes szava­zásnak azt kell eldöntenie, — már amennyire erre emberi ítélet képes, — hogy van-e megbíz­ható erkölcsi mélység az aspiráns lelkében I Vannak, akik azt mondják, hogy a politikát játéknak kell felfogni. Ezeknek válaszolom : ólomkatonákkal és ólomágyukkal gyerekek szoktak játszani, de élő emberek ezreivel, komoly fegyve­rekkel véres harcokat vívnak. Aki játszani akar a politikában, épít­sen papírból államot, parlamen­tet, rakja tele fabábukkal —ezek­kel játszhatik. De élő, érző, ver­gődő emberek millióinak sorsá­val játékot űzni, a futóbetyárokét messze felülmúló gazság. Egyik előadásom után egy fel­szólaló idézte Bismarck mondá­sát, amely szerint az erkölcs olyan a politikus számára, mint a száj­ban keresztülfektetett pózna an­nak, aki erdőn akar keresztül­menni. Válaszom — történelmi példákkal illusztráltam — ez volt: könnyebb a legsűrűbb őserdőn szájban keresztbetett hosszú póz­nával áthatolni, mint erkölcs nél­kül egyéneket és társadalmakat kiei'égiiö, harmonizáló politikái folytatni. A hercegprímás házessági javaslata és a Kálvin Szövetség. Budapestről jelentik: A magyar Kálvin Szövetség választmánya legutóbbi ülésén a hercegprímás házassági törvényjavaslatával fog­lalkozott és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzet nai helyzetében a régi, annak idején nagy harcokkal megvalósított tör­vény eltörlése vagy gyökeres megváltoztatása teljesen megbon­taná a nemzet egységét (!) Vélemé­nye szerint nem sok eredményt lehet várni a javaslattól. Magyar földön különben a házasulandók 90 százaléka egyházilag ma is megáldatja házasságát. Viszont nagy szükség van arra, hogy olyan intézkedések történjenek, amelyek a könnyelmű, céltalan és oknélküli válásokat megnehe- zitik. Különösen a házassági tör­vény hűtlen elhagyásról szóló szakasza az, amely reformra szo­rul, sőt célszerű volna annak tel­jes eltörlése. Hideg udvariassággal fogadták Láváit Warsóban. A külpolitika hírei. Páris, május 11. A francia saj­tó a warsói jelentések ellenére is megállapítja, hogy Láváit fagyos hidegséggel fogadták Warsóban. Egy évvel ezelőtt Barthout lelke­sen éljenezték, Laval pedig egyet­len éljent sem kapott. A közön­ség azt sem tudta, hegy a fran­cia külügyminiszter mikor érke­zett meg. London, május 11. Az angol sajtó nagy érdeklődései foglalko­zik a warsói diplomáciai esemé­nyekkel. Bizonyosra veszik, hogy Lengyelország semmi olyan egyez­ményt nem köt, amely Németor­| szág ellen irányul. Megállapítják ■ az angol lapok is, hogy Láváit jéghideg udvariassággal fogadták a lengyelek. A francia-szovjet szövetségnek nem tulajdonitanak nagy jelentőséget. Páris, május 11. Laval Warsó- ból rádiónyilatkozatot tett a fran­cia állomás részére. Hangsúlyoz­ta, hogy warsói és moszkvai uta­zásának célja a béke biztosítása és minden szándéka odairányul, hogy az összes államok kormá­nyai csatlakozzanak a békét cél­zó törekvéseihez. Berlin, május 11. Gőring po­rosz miniszterelnök Freiburgban nagy beszédet mondott és hang­súlyozta, hogy, aki Németorszá­got megtámadja, az a legelkese- redettebb ellenállással találkozik. A 66 milliós német nemzet vagy mint nagyhatalom él, vagy nagy- tömegben hal meg. Páris, május 11. Alapok meg­jegyzik, hogy Pilsudszky beteg­sége miatt nem fogadta Láváit. Qőringet és Edent azonban fo­gadta. A Rákóczi ünnepély rendje és műsora. A II. Rákóczi Ferenc emlékére rendezett ünnepély vasárnap dél­előtt 11 órakor kezdődik a Csány szobornál. A szobor jobboldalán (a Kossuth Lajos utca tengelyé­ben északra tekintve) a csendőr- laktanya előtti kocsiút szakaszán a fiuközépiskolák foglalnak he­lyett. A szobortól balra a vasuti- ház előtti kocsiutszakaszon a gya­logzászlóalj helyezkedik el. A szobor mögött, az evangélikus templom előtti útszakaszt a cser­készek és leventék foglalják el. A szobor előtt, a tűzoltók által kijelölendő fentartott helyen gyüle­keznek az előkelőségek és küldött­ségek. A leányközépiskolák, a Kos­suth Lajos utca kocsiút szakaszán, a noíabilitások mögött oszlopban fölállva gyülekeznek. A nagykö­zönség a fentebb felsorolt alaku­latok mögött a szobor körül fog­lal helyet. A rendezőség fölkéri a város közönségét és az egyesületeket, hogy a Nagy Fejedelem emléké­nek méltó megünneplésére minél nagyobb számban jelenjenek meg. Az ünnepély műsora: 1. Magyar Hiszekegy. Énekli az iparosdaloskör. 2. Szózat. Ját sza a leventezekar. 3. Petőfi Sán­dor: „Szent sir“.Szavalja: Uiber- acker Károly reálgimnáziumi VII. oszt. tanuló. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Zsidó Sándor dr. ügyvéd. 5. Thaly Kálmán: Rákóczi búcsúja. Szavalja Farkas Ferenc felsőke­reskedelmi isk. tanár. 6. Rákóczi induló. Játsza a leventezenekar. A polgári fiúiskola építésének ügye döntő stádiumba jutott. A kultuszminiszter meg­bízásából Huszka János dr. min. tiitkár pénteken d. u. Zalaegerszeg­re érkezett s a város vezetőségének és Zsuppán József polgári fiúis­kolái igazgatónak kíséretében megszemlélte a régi villanytelep telkét. A miniszteri kiküldött ma délelőtt folytatta a tárgyalásokat, a polgármesterrel, majd délután ismételten szemlét tartott a volt villanytelepen és a poigári leány­iskolában. Ezeken a szemléken résztvett vitéz Tabóy Tidor fő­ispán is.

Next

/
Thumbnails
Contents