Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-18 / 15. szám

XVHI évfolyam 15. szám. ára 10 fillér (935. január 18. Péntek. Felelős szerkesztő: Herboiy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIK AI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. BlMMtíti árak . egy hónapra 2 , negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dí jszabás szer1-1 mssxm Farkas Tibor dr. sem tud kisgyülés! kompromisszumról. Nyilatkozott a jelölések kulisszatitkairól. A kisgyüiési választások lezaj lása óta változatlanul foglalkoztatja a vármegye közvéleményét az ál­lítólagos jelölési kompromisszum kérdése. A főispán kijelentésével szemben, hogy t. i. kompromisz smm volt, tegnap az ellenzéknek három vezetője jelentette ki la púnkban, hogy kompromisszumot nem kötötték. Ez a nyilatkozat nagy feltűnést keltett, % ép így Farkas Tibor dr. nak a közigaz­gatási bizottság zárt ülése eilen beadott panasza. Az érdekes jegyzőkönyvvel kap­csolatban kérdést intéztünk ma F.arkas Tibor dr. országgyűlési képviselőhöz, hogy miként ítéli meg a közigazgatási bizottsági ügyet ? A válasz a köveíkező volt: — Habár a zárt ülés lefolyására nézve a Zalai Naplóban megje­lent közlemény után annyival is inkább jogosultnak étezhe nám magam a véleménynyilvánításra, mert a zárt üiésnek és az ezen hozott határozatnak törvényessé­gét kétségbevonom, helyesebbnek tartom, ha addig, amíg az illeté­kes fórum a jogorvoslat kérdésé­ben nem határozott, ezzel az ügy­gyei a nyilvánosság előtt nem foglalkozom. A köveíkező kérdésünk a kép­viselőhöz az volt, hogy tud-e valamit a kompromisszumról, mert bizonyos körökben olyan híreket terjesztenek, mintha Farkas Tibor dr. tárgyaló fél lett volna? — Nem tudok arról — feielie Farkas Tibor —, hogy a kis- gyülés összeállítására vonatkozó­an az ellenzék vezetői és a főis­pán ur között kompromisszum jött volna létre. — Részemről csak sajnálni tu­dom, nogy nem jött létre, rrért eltekintve attól, hogy a pártszem­pontok érvényesítését a várme­gyei közigazgatásban helytelení­tem, a kisgyülés helyes összeál­lítását a törvény hiányai folytán más módon elképzelni nem tu­dom. A törvény szerint figyelem­be kell venni a választásnál a legtöbb adóifizetők, a választott tagok, az érdekképviseleti tagok megfelelő képviseletét. Ezenkívül az észszerűiig azt kívánja, hogy a kisgyülés összeállításánál a vá­rosok és az egyes vidékek, a tör­vényhatóság felekezeti viszonyai és az egyes foglalkozási ágak a méltányosságnak megfelelő elbá­násban részesüljenek. Külön lis­ták mellett nagyon könnyen meg­történhetik, hogy — a szavazás a rendes és póttagokra egyszerre történvén — olyanok lesznek rendes tagok, akiket több listán póttagnak jelölnek, de akiket sen ki sem akar rendes tagoknak megválasztani. — Mikor arról értesültem a vármegye alispánjától, hogy a kisgyülés összetételére nézve közte és a vármegye főispánja között éles ellentétek merüllek fel, ha­bár figyelmeztettek, hogy ezen változtatni nem lehet, felkerestem a vármegye főispánját, aki kérés nélkül megmutatta az ő listáját, amelyre észrevételeimet megtettem. Ezeket méltányolva az eredeti listán lényeges változtatásokat eszközölt, majd ezt az alispán urnák is megmutatta. Ezt a listát az alispán ur, aki mereven ra­gaszkodott a statusquohoz, el nem fogadta és azzal a kijelen­téssel : „akkor hát áll a harc“ — eltávozott. Ezután a főispán ur, a vármegyei főjegyző és főügyész urak és én még tovább beszél­gettünk és a főispán ur a régi Genf, jan. 17. A Saar-vidék átadása körül váratlanul nehézsé­gek merültek fel. Eredetileg az volt a helyzet, hogy a népszö­vetségi tanács már csütörtökön délelőtt kitűzi azt az időpontot, amikor a területet visszaadják Németországnak. Tegnap azon­ban Fraciaország azt a kívánsá­gát fejezte ki, hogy Németország ne terjessze ki katonai intézkedé­seit a Saar vidékre, s azt katonai szempontból különítse el.- Néme­tország ehez a felfogáshoz nem hajlandó csatlakozni. Most foly­nak a tárgyalások az ellentétes álláspontok összeegyeztetése ér­dekében. Remény van rá, hogy ma déluánig esetleg megtörténik a megegyezés, s akkor a tanács kitűzi az átadás időpontját. Londoni jelentés szerint ott kínos meglepetést keltettek a fel­A múlt év őszén, mint isme­retes, az azóta lemondott Kállay Miklós fö dmivelésügyi miniszter Zalaegerszegen járt és itt fontos bejelentéseket tett a várható in­tézkedésekről. Többek között el­mondotta, hogy új tejrendeletet ad ki, amellyel 11 fillérre emeli a termelői tejárakat. A miniszter távozásával kapcsolatban most változás történik ebben az ügyben és más tervezett reformokban is. A lemondáskor több nagyfontos- ságu kérdés maradt befejezetlen, többek között a telepítés, az er» ; dőtörvény és a tejrendelet. A telepítési törvényt, hir szerint, csak annyiban érinti a miniszter­tagok közül egy exponált poli­tikust listájára felvett. Ennek da- ; cára még mindig olyan volt az a lista, hogy — a póttagokat nem is említve — a magam részéről elfogadhatónak nem tartottam, amit a főispán urnák meg is mondottam. Ugyancsak közöltem az alispán úrral azt, hogy a statusquohoz való merev ragasz­kodást akceptálni nem tudom, mert a statuiquón kívül a fentebb említett szempontokat is figye­lembe veendőnek tartom, A ké­sőbbi fejleményekről már csak utólag, hallomásból értesültem. Eddig szólt Farkas Tibor dr. nyilatkozata. Minthogy tegnap 3 bizottsági tag már nyilatkozott, hogy nem kötöttek kompremisz- szumot a főispánnal, a mai nyi­latkozatból pedig arra keli követ­keztetnünk, hogy ilyet a várme­gye alispánja és Farkas Tibor dr. sem kötöttek, kérdezzük : Ki, ki­vel, mikor, kire nézve és milyen kompromisszumot kötött ? merült nehézségek. A francia kö­vetelést alaptalannak tekintik, mert a Saar-vidéken nincs erődítmény, csak vasúti vonalak találha'ók. Angliának az az álláspontja, hogy a legsürgősebben dönteni kell a terület visszaadásáról. A Saar-vidéket eddig 230 emig­ráns személy hagyta el, de to­vábbi kivándorlások is várhatók. A francia bányaigazgatóság a bá­nyák 1 ezer francia tisztviselőjét február elsejével elbocsátja. Genf, jan. 17. A Saar-vidéki problémán kivül Genfben más fontos megbeszélések is folynak. Laval egyórás tanácskozást foly­tatott Beck lengyel külügyminisz­terrel a keleti egyezmény és a római paktum ügyében. Hir sze­rint Lengyelország hajlandó csat­lakozni a római paktumhoz bizo­nyos feltételekkel. változás, hogy Kállay Miklós a telepítés kérdésében konzervati vabb álláspontot foglalt el, mint minisztertársai és részben ez volt távozásának az oka. Nem lesz lényeges változás az erdőtörvény­javaslatban, ellenben valószínű, hogy a tejrendeletet döntően befo­lyásolja a miniszterváltozás. A Kállay miniszter által elgondolt 11 filléres termelői ár helyett ugyanis a termelők jelentékeny része inkább a tejforgalom fel­szabadítása mellett foglal állást. Lehetséges, hogy Darányi föld­művelésügyi miniszter új terve­zettel jön. Nshóziégek merültek fel a Saar-widék átadása isftrül. Nem jelenik meg a Zalaegerszegen bejelentett tejrendelet. Rövid táviratok. Az Echo de Paris e n -se szerint Laval rávette Jugos .;Viá?, hogy fogadja el a magyar jelen­tést a marseillei ügyben, mélyít esetleg még a mostani tanács­ülésen letárgyalnak. — A német alkancellár Hess vagy Schacht lesz. — Németország nem haj­landó katonamentc8sé tenni a Saar-vidéket. — Zinovjev ki­végzését követelik az orosz kom­munisták. Mi a valóság Zala- vármegye Méhész­egyesülete körül? Az utóbbi időben a sajtóban garmadával jelentek meg közle­mények, amelyek Zalavármegye Méhészegyesületének ügyeivel megtévesztő beállításban foglal­koztak és Egyesületünk életét má­sok előtt teljesen ferde világítás­ba helyezték. Ezek a híradások a legtöbb esetben minden alapot nélkülöztek, többek között az Egyesületnek egy idegen méhé­szeti szervhez való csatlakozásá­ról szólották, majd az Egyesület válságát hirdették, amit állítólag a jelenlegi vezetés által kezde­ményezett s a méhészérdekekre káros irányzat idézett volna elő, végül az Egyesület feloszlását, mint befejezett tényt kommentál­ták. Messzire vezetne, ha a jóhi­szemű olvasóközönség előtt fel- tárnók az intrikák ama mesteri szövevényét, amellyel egyik egye­sületi vezető a megtévesztés ősi, de jól bevált eszközeivel igyeke­zett robbantást előidézni. Mind­össze annyi történt, hogy egyik tisztviselő káros magántevékeny­ségének kellett végre határt szab­ni, nehogy az Egyesület alapsza- bályszerü hivatásától eltéritessék. Ez a beavatottak előtt átlátszó célzattal vezetett próbálkozás azon­ban teljes kudarcot szenvedett, mert Egyesületünk folyó hó 13 án megtartott közgyűlése az általa kezdeményezett, a feloszlatásra vonatkozó javaslatot egyhangúlag elvetette, az illető tagot egyesü­letellenes magatartása miatt meg­óvásban részesítette és tisztsége alól való egyidejű felmentése mellett íz egyesületi tagok sorá­ból azonnali hatállyal kizárta. Egyesületünk ezúttal is meg­mutatta élniakarását, amit eléggé bizonyít a közgyűlés után tartott értékes szakelőadással egybekö­tött magas színvonalú eszmecsere, valamint az újabban belépett ta­gok szép száma. Zalaszentmihályfa, 1935. jan. 14. Stankovszky Imre Zalavármegye Méhészegyesülete elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents