Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-18 / 15. szám

2. Zalamegyei Újság 1935 január 18. Megegyezés várható a balatonfüredi kényszeregyezség ügyében. A magyar gazdaif jak külföldi csereakciója A Faluszövetség ez évben is megrendezi a német és olasz gaz- daifjusági csereakciót. A magyar gazdaifjak a tavasztól őszig ma­radnak külföldön, ahol mint csa­ládtagok részt vesznek az összes előforduló gazdasági munkákban és ezen idő alatt díjtalan ellátás­ban részesülnek. A csereakcióra csak olyan, 17 évesnél idősebb ifjak vétetnek fel, akiknek szülei önálló gazdasággal bírnak és egy magyar vagy külföldi csereifju családtagként való befogadását vállalják. A bejelentések a szülők részéről történnek, de a jelent­kezőt ajánlania kell a szülők lakó­helyén levő Faluszövetségnek, gazdasági egyesületnek, vagy gazdakörnek, továbbá a Hangya vagy hitelszövetkezet vezetőségé­nek, ezenkívül a községi elöljáró­ságnak is. A részvételi dij 190 pengő, mely összeg két részlet­ben fizetendő és ebben bennfog- laltatik az oda- és visszautazás, valamint az őszi hazatérés alkal­mával rendezendő tanulmányi ki­rándulás költsége teljes ellátással együtt. Jelentkezési határidő feb­ruár hó 25. Bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek a Falu Orszá­gos Szövetség (Budapest, V,, Báthory utca 24) nyújt. Minden sztár császárnőt játszik Filmgyárak nemes versenye a közönség kegyeiért. Minden moziba járó ember — és ki nem jár oda — észreve­hette, hogy az idén minden hír­neves külföldi sztár megkoronáz­tatja magát. A nagy Marlene nem elégedett meg azzal, hogy az el­ismerés legmagasabb trónusán ül, ezúttal tényleges trónra helyezke­dett és a biborruhás hölgy sze­repében minden oroszok császár­nőjét alakítja. A többi amerikai filmgyár sztárja ugyancsak király­nőt vagy császórnőt domborít mostanában és örvendetes, hogy ebből a nemes verszenyből a magyarok is győzelmesen kerül­tek ki. Biró Lajos és Lengyel Meny­hért A cárnő cimü színmüvéből Korda Sándor vezetésével olyan pazar áldozatkészséggel készített filmet egy londoni filmgyár, hogy már a film kiállítása miatt is ér­demes ezt a grandiózus remek­művei megnézni. Korda Sándor azonban nem állt meg a kiállítás­nál, hanem a film címszerepére leszerződlette Elisabeth Bergnert, aki tehát szintén cárnőt alakit. Elisabeth Bergner törékeny fi­guráját azonban nehéz lett volna elképzelni a hatalmas Nagy Ka­talin szerepében, ezért az irók és a rendező leánykorában mutatják be hősnőjüket és egészen addig kisérik élete történetét, mig a trónra lép a német nagyhercegnö. Partnere, Douglas Fairbanks ju­nior az őrült Péter cár szerepében. A Balatonfüredet bérlő rész­vénytársaság kényszeregyezsége ügyében állandóan folynak a tár­gyalások a bérletből kilépő tár­saság és a Szent /Benedek Rend között a végleges elszámolásról. A tárgyalások befejezéshez köze­lednek és minden valószinüség szerint teljes megegyezéssel fog­nak végződni. Hir szerint a jövő hét elején Írják alá az egyezséget, Az utóbbi hónapokban, mint | ismeretes, sokfelé felmerült a ci- j gányügy rendezésének kérdése. Különböző fórumok a legkülön­bözőbb határozatokat hozták ab­ban a tudatban hogy a cigány- kérdést a közbiztonság és az ál­lategészségügy érdekében mielőbb rendezni kell. Zala megyében először a zala­egerszegi járás mezőgazdasági bizottsága foglalkozott a kérdéssel. A bizottság kívánta a cigányok­nak munkára fogását, adóztatását, a kóborlóktól a lovaik elkobzását, a cigányok koldulásának meg­szüntetését, rendkívüli intézkedé­sek alkalmazását, zárt területen való letelepítésüket. Sőt még a a sterilizáció kérdése is felmerült, ami azonban természetszerűen nern volna helyes, mert a leg­elemibb emberi jogokat érinti. A cigánykérdés azután hasonló ja­vaslatok formájában a decemberi megyegyülésen is szóbakerüll. Azóta a cigánykérdés már az egész országot foglalkoztatja és több érdekes megoldási javaslat merült fel. Sopron megye köz- igazgatáfi bizottságában az állat­egészségügyi felügyelő kijelentette, hogy nem lehet a sertéspestis ellen eredményesen küzdeni, amig a cigánykérdést nem rendezik. Hiába irtják egyik megyében a betegséget, ha cigányok a másik megyéből ismét behurcolják vagy az elföldelt beteg állatok húsát kiássák és meges-ik, maradvá­nyait pedig szétdobálják. Somogy megyében szintén fel­merült a sterilizáció ötlete, hogy a cigányfaj ne szaporodhassék tovább. De azt is kivárnak, hogy a N.pszövetség jelöljön ki egy lakadan szigetet és oda deportál ják a világ összes cigányait. Veszprém megye nem volt ilyen kegyetlen a cigányokkal szemben. amely a Stefánia szállót teljes berendezéssel a rend tulajdonába juttatja, s ennek ellenében a rend véglegesen megegyezik a volt bérlötársasággal a beruházások elszámolása ügyében. Az elszá­molás rendezi a vitás kérdéseket és lehetővé teszi, hogy a bérlő­társaság hitelezőit teljesen kielé­gítse. Mindössze azzal a céllal irt át a társtörvényhatóságokhoz, hogy a cigányoktól vonják meg a lótar­tást. Ezzel kapcso'atban egyik kisgazda azt fejtegette, hogy a cigányokat megjavítani nem lehet. Tehát szerinte nincs más megol­dás, mint a lakatlan sziget vagy a sterilizáció. Fejér megye bánt a a kérdéssel a legenyhébben. A sterilizáció derültséget keltett, sőt még a lóiartis megvonása is csak szótöbbséggel ment keresztül. A Felsődunántuli Mezőgazda- sági Kamara értesítőjében egy kisgazda azt írja, hogy minden cigánygyereket születése után menheiybe kell utalni és így 50 év alatt megoldható a cigánykér­dés. Arra nem gondol a cikkíró, hogy ma még a hadiárva gyere­kek eltartására sincs elég pénz. Valószínű, hogy a sokféle ja­vaslatból leszürődik valamilyen egészséges megoldási terv és a kormányzat előbb utóbb rászánja magát a cigánykérdés megoldá­sára és egyszer csak eltűnnek az országutakról a kóbor cigányok. A cigánykérdés felvetődésével kapcsolatban érdekes megemlíteni azokat a vizsgálatokat, melyeket a cigányok egyik legalaposabb ismerője, Szász Alfréd egyetemi tanár végzett. Megállapítása sze­rint a cigány egyik legegészsége­sebb népfaj. A kóborcigányok nem ismernek járványos betegsé­geket, mert testüket átjárja a füst, s ezért szervezetük ellent áll a betegségeknek. A víziszonyuk nem a tisztaság iránti közömbös­séget jelenti, hanem nyilván attól tartanak, hogy az alaposabb für­dés megfoszthatná őket ellenálló­képességüktől. A legtitokzatosabb kérdés, amit a cigányokkal kapcsolatban év­századok óta felvetnek: mi az oka annak, hogy a cigánynak nem árt a döghus fogyasztása. Szász professzor a következő el­méletet állította fel: A cigányok Indiából származ­nak, ahol a kitaszított kaszthoz- tartoztak. Mint páriáknak az volt a kötelességük, hogy a holtteste két elföldeljék. E működésük köz­ben megtanulták ismerni a hulla­mérgezés elleni védekezést. A döghus fogyasztása ezért ma is szenvedélye egyes vadnépeknek, így a cigányoknak is. Nem is friss döghust esznek, hanem olyant, ami 3—4 napja a föld­ben feküdt. Ez idő alatt ugyanis a hullaméreg már eltűnt. A ki­ásott döghust azután oly módon készítik el és kezelik, hogy abból a hullaméreg legkisebb maradvá­nya is eltűnik. Ne gondoljuk azonban, hogy bárki más megehetné a különle­ges módon elkészített döghust. A cigányok szervezete évezredeken keresztül hozzászokott a hula- méreghez. Ezt mutatja, hogy a 12—13 éves cigánygyerekek be­lebetegednek a döghus evésébe, de egy kupica rum helyrehozza a gyomrukat. Azután már vígan ehetik az elhullott állatt húsát és terjeszthetik a sertéspestist. Mátrai Rudolf halálához. Előző számunkban röviden meg­emlékeztünk arról a sú'yos vesz­teség^1, amely rövid egy hét le­forgása alatt másodszor érte a ciszterci rendet és a magyar tan­ügyet Mátrai Rudol, ciszterci rendi áldozópap, székesfehérvári tanke rületi kir. főigazgató halálával. Mátrai Rudolf november 4-én ke­rült súlyos vakbél és hashártya- gyuladással a kórházba, többször megoperálták s orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, de az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen akarata máské­pen intézkedett. Kedden este a székesfehérvári kórházban meg­halt. Mátrai Rudolf 1870. szeptem­ber 18 án született Zsirán (Sop­ron m.) 1889. augusztus 29-én lépett a ciszterci rendbe és 1895 augusztus 11-én szentelték pappá. Tanári pályáját Zircen, mint no- vicius tanár kezde 1895—96-ban, 1896—98 ig Székesfehérvárott, 1898 —1912 ig Egerben, 1912— 15-ig a budapesti I. kér. Szent Imre főgimnáziumban tanárkodott, 1915—19-8 ig a székesfehérvári főgimnázium igazgatója, majd 1928 tói a székesfehérvári tanke­rület főigazgatója lett. 1927 ben S/ékesfehárvár felsőházi tagjává választották s mint ilyen, a fel- söház közoktatásügyi előadója lett. Rrgyogó tollú iró, ékesszavu, ki­váló szónok, nagy kvalitásokkal rendelkező férfiú volt Úgy is mint pedagógus, úgy is, mint politikus, a tömegből messze ki­emelkedem. Néme<, angol, francia, olasz nyelvisme e e a világ nagy népeinek szeleim kincsestárát megnyitóba előtte s az ott szer­zett ismereteknek itthon való ér­tékesítésével sem fukarkodott. Nagy o.vaso.tsága, széles látó­körű európai műveltséggel ruházta BÁNFÁI BÉLA látszerész és fényképészeti szaküzlete Pécs» üalaecse^szegf. Nagy éltfezef a Fehérképi ieakewerék Teáink dgk-int 16 fillér—tol anSUáSZ Ananász rum 2 30—3*60 penaä Lakatlan szigettől a sterilizációig mindenfélét ajánlanak a cigánykérdés megoldására. Érdekességek a cigányokról.

Next

/
Thumbnails
Contents