Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-25 / 21. szám
XV I évfolyam 21. számi Ära 10 fillér iS (235. Január 25. Péntek, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér ♦. ===== Tel efon szí m 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nagy ünnepre készül ebben az esztendőben a magyar nemzet. Kétszáz esztendős évfordulója lesz annak, hogy II. Rákóczi Ferencnek szive Rodostóban, — számüzöltségében — utolsót dobbant. Ezt az ünnepet már jóelőre el akarják rontani a csehek, mert egymásután kürtölik világgá lapjaikban, hogy Rákóczi nem is volt magyar, hanem lót és szabadságharcát sem annyira a magyarokkal, mint a tótokkal és ruténekkel vivta. Igazán közönséges gyermekies nyeivöitőge- tés lenne csak, ha a magyarok közül bárki is komoly vitába elegyednék a csehekkel abban a kérdésben, milyen nemzetiségű volt Rákóczi, de annyit mégis meg kell tennünk, hogy a íeg- energikusabban visszautasítsuk ezt az ünneprontást, amely jel lemző a világszerte ismert cseh pimaszságra. Nemzetünk nagyjairól való megemlékezés, tisztele ük ápolása: önmagunk megtisztelése. A Nagyságos Fejedelem képének követendő példa gyanánt ott kell élnie minden magyar lélekben és, hogy megérthessük a Fejedelem küzdelmeinek célját, hátterét, küzdelmeinek sikerét, a bukás okait, a legnagyobb alapossággal ismernünk kell korának történelmét, viszonyait és összes körülményeit. II. Rákóczi Ferenc családfája mint rendeltetést tárja elénk azt a szükségszerűséget, hogy az ő családjából kelleltelő- állania annak a férfiúnak, aki megkísérli a lehetetlent: nemze tét felszabadítani, függetlenné tenni, öntudatra ébreszteni és megmutatni neki a jövője útját. A legnagyobb lelkesedéssel áll a magyar nemzet a Nagy Fejedelem emlékének szolgálatába akkor, amikor az ő halálának két- századik évfordulója alkalmából ismételten visszatér az ő és családja történetének ismertetése kap csán a kétszáz év előtti események felújítására, hogy a szomorú jelen küzdelmei közepette a múltból merítsen erőt a boldogabb jövő elkészítésére. „Istennel a hazáéri és szabadságért“! — volt a dicső fejedelem jelszava és mi, a ma magyarjai csak úgy lehelünk méltók magyar mivol- tunkra, ha a Nagyságos Fejedelem példáját követjük s Istenbe veteti hittel, igaz kereszény lélekkel dolgozunk azért a magyar szabadságért, amely Rákóczi nemes lelkének eszményképe volt. Dolgozzunk rendületlenül és bizalommal Trianon lerombolásáért a független szabad Nagymagyar- országért, hogy idegen járom alatt szenvedő magyar testvéreinket ismét a keblünkre ölelhessük s a megpróbáltatások nehéz napjai után velük együtt örvendhessünk a magyar igazság feltámadásának, a szebb magyar jövőnek. A Nagy Fejdelem hamvai mellett, az ő régi fővárosában, a kuruc Kassán most a cseh az ur. Nem állhatja körül koporsóját a magyar nemzet, mert a bitorló zsebrák náció szuronyai távoltarl- ják onnan. Halálának két évszázados fordulóján sem rendezhet ott emlékünnepélyt az egységes magyar nemzet. Vájjon mikor telik be már az idő, mikor puszA MÁV igazgatóságának meghívására tegnap Szombathelyen menetrendi értekezlet volt, amelyen Zala, Vas, Sopron, Veszprém és Győr vármegyék képviselői vettek részt. Zalából megjelent Gyömörey György főispán, Tomka János dr. vm. tb. főjegyző az alispán képviseletében és Czobor Mátyás polgár- mester. Az értekezleten Bánhegyi István, a MÁV forgalmi osztályának igazgatója kijelentette, hogy az érdé kéltségek kívánságait a MÁV a lehetőség szerint méltányolni akarja a nyári menetrend összeállításánál. Utalt arra, hogy az utóbbi években a vasút pénzügyi eredménye fokozatosan leromlott, mégsem csökkentették ilyen arányban a vonatok számát. Kérte tehát a megjelenteket, hogy kívánságaikat a MÁV pénzügyi helyzetének figyelembevételével mérsékelt formában terjesszék elő. Horváth Aladár főintéző terjesztette elő ezután a nyári menet- rendlervezetet. A Győrből Szom- bithelyre 20 óra 32 perckor érkező vonatnak csatlakozása lesz Zalaegerszegre és Nagykanizsára, Megjavul a balatoni közlekedés, mert a keszthelyi fürdévonatnak Tapolczán csatlakozása lesz Bala- tonfüred felé. A Nagykanizsa— Sopron vonalon új személyvonatot állítanak be, amelynek csatlakozása lesz Bécsből, Kanizsán pedig Olaszország felé. Szombathely és Nagykanizsa között egyéb vonatkozásokban is javulás lesz, mert a vonatok később indulnak és mégis korábban érkeznek. Celldömölkről a vonatok 5 óra 23 kor és 7 óra 15 kor indának Zalaegerszegre, ahova 7 31 kor és 9 óra 15 kor érkeznek, tehát majdnem egy órával korábban, mint eddig. A második vonatnak csatlakozása lesz Ukk, Tapolca, Keszthely és Balatonfüred felé. Megjavították a menetrendet a Tűrje—Balatonszentgyörgy, Zala- lövő—Zalaegerszeg, Zalalövő — Zalaegerszeg, Sárvár—Zalabér vonalakon is. A tervezet ismertetése után több hozzászólás volt. Gyömörey György főispán és Czobor Mátyás polgármester kérték a zalager- szegi közlekedés hibáinak kiküszöbölését. Ezek között szélül el hazánk szent földjéről az a martalóc népség, amely a magyar szabadság sziklavárának magyar jellegét hitvány beállítással megszüntette és most tagadja a Nagy Fejedelem magyarságát is? Nem, nem hihetjük, hogy ez sokáig igy tartson. El fölöttünk Isten, ak diadalra juttatja igazságunkat és megengedi, hogy ünnepeljük együtt, minden magyarok, feltámadásunkat. repel az, hogy a Keszthelyről este Zalaegerszegre induló közvetlen vonatnak 30 perces késése van Ba- lafonizentgyörgyön, valamint a Zalaszentiváni késések reggel Szombathely felé, délután pedig Zalaegerszeg felé. Kérték azt is, hogy a Szombathely—Keszthely között közlekedő vonathoz kap csoljanak Ukkon külön zalaegerszegi kocsit, mert a zalaegerszegieknek Ukkon majdnem mindég zsúfolt kocsikba kell szálianiok. Bánhegyi István igazgató megígérte, hogy Zalaegerszeg kap Bícs felé is közvetlen kapcsolatot, megkapja Budapestről Bobán át is az összeköltetetést, Bobáról indul a vonat 14*33 kér és érkezik Zalaegerszegre 1641 kor. Megmarad az esti közvetlen kocsi is Nagykanizsán át Budapestre. A késések is valószínűen meg- szüntethetők mert hiszen a menetidőnek megrövidítésére törekszenek. A2t azonban nem biztosíthatja, hogy a szombathely —keszthelyi vonathoz Ukkon hozzákapcsolhassák a zalaegerszegi kocsi*. Az igazgató válaszát tudomásul vették Zaia képviselői is, azonban továbbra is sürgetik a zalaegerszegi kocsinak a szombathely—keszthelyi vonathoz való csatolását. Mert, ha Szombathely megérdemel egy egész vonatot, Zalaegerszeg megérdemel legalább egy — kocsit. Az egerszegi iparosoknak és kereskedőknek nem kell félniök a vásári bojkottól. Nagykanizsa márciustól már szintén egerszegi mintára tart vásárokat. Amikor köztudomásra jutott, hogy a keresksdelmi miniszter jóváhagyta Zalaegerszeg megyei város új vásártartási rendeletét, az országnak több városa és népesebb nagyközsége elhatározta, hogy ezen téren követi Zalaegerszeget. Az elhatározás először Nagykanizsán vált tetté, ahol kimondották, hogy maradjon meg az eddigi tíz országos állatvásár, a kirakodásban azonban csak a helyi kereskedők és iparosok vehetnek részt, idegenek nem. Kormányhatósági jóváhagyást ezi- deig még nem nyert ugyan Nagykanizsa határozata, de nem lehet kétséges, hegy a miniszteri jóváhagyás mihamar megérkezik és Nagykanizsa számit arra, hogy márciusban már életbeléphet ott is az új vásári rend. Bizonyosra vehető volt azonban az is, hogy a vásározó kereskedők és iparosok nem hagyják annyiban a dolgot és, amint azt előző számunkban jelentettük, mozgalmat készítenek elő abban az irányban, hogy a zalaegerszegi kereskedőket és iparosokat az ország összes vásárairól kitiltsák. Vagy, ha a kitiltás nem lehetséges, a zalaegerszegiek részére olyan helyet jelöljenek ki a vásárokra, ahol forgalmat nem csinálhatnak. De megelégednének azzal is, ha minden második vásárra eljöhetnének az idegenek. Ez után a fenyegetés után most már kérdés, hogy Negykanizsa, ahol az ügynek már csak az utolsó simításokra van szüksége, kitart e eredeti elhatározása mellett, vagy esetleg módositja-e azt ? És kérdés, hogy a többi városok, amelyek szintén helyeslik Zalaegerszeg lépését, folytatják-e tovább a mozgalmat saját iparosaik és kereskedőik érdekében? Nem hisszük, hogy hatással lesz rájuk a fény ege. őzes, mert a viszonyok úgyszólván mindenütt teljesen olyanok, mint nálunk. Mi nem neheztelünk sem Kanizsára, sem más városra, ha hasonló védelmi intézkedéseket tesznek. Olyan helyeken pedig, amelyeknek iparo- rossi és kereskedői nem képesek eleget tenni a vásári forgalomnak, aligha tiltják meg a zalaegerszegiek, sőt ezután már a kanizsaiak- kirakodásit, mert ezektől mégis csak várnak valamit a vásártartó községek és vásárokat látogató vidéki lakósok. Nem kell attól tartani, hogy a községek olyan helyre szorítsák a városok iparosait, kereskedőit, ahol azok forgalmat csinálni nem tudnak. Az esetleges „rossz* helyekből majd csinál „jó* helyet maga a közönség. Megértjük a vásározó iparosok és kereskedők panaszát, de tudjuk azt is, milyen óriási terhek nehezzednek a helyi üzletemberek vállaira, ezért tehát az új rend fentartása mellett vagyunk. A fenyegetőzésre Czobor Mátyás polgármesternek az a válasza, hogy a zalaegerszegi iparosoknak és kereskedőknek nem kell tartaniok attól, hogy bármely vásárról is kitiltják őket, mert azoknak, akiknek megfelelő igazolványuk van, jogukban áll az ország területén a rendes országosvásárokon megjelenniük és ott árusitaniok. Ebben őket senki Javulást hoz az új zalai menetrend. Értekezlet Szombathelyen.
