Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)
1935-01-25 / 21. szám
2. Zalamegyei Újság 1935 január 25. meg nem akadályozhatja, sőt az illető hatóságok kötelesek szabad kirakodásukat és árusításukat biztosítani. Szándékos akadályoz- tatás esetén kártérítést is követelhetnek az árusítás céljából odaérkezett iparosok és kereskedők. Azt a kérelmet, hogy legalább minden második hónapban tartson Zalaegerszeg rendes országos kirakodóvásárt, a polgármester teljesíthetőnek nem találja, mert annak semmi elfogadható oka sincs. Egyébként azért változtatták meg a vásári rendet, mert ez felel meg a városok érdekeinek. Bizonyosra veszi, hogy azok a városok, amelyek Zalaegerszeg példája után indultak, meg is maradnak elhatározásuk mellett. Claude Farrere a restaurációról. Claude Farrere, a világhírű francia iró Budapesten járt és ez alkalommal érdekesen nyilatkozott a restauráció kérdésről. Többek között ezeket mondotta: — Az egész békekötés elhibázott dolog volt és főként elhibázott dolog volt az osztrák magyar monarchia szétdarabolása. — Az osztrák magyar monarchiának történelmi hivaiása volt a Dunamedencében. És ez a hivatása a pángermán- és pánszláv terjeszkedéssel szemben máig is megvan. Éppen ezért Európa békéje s a Dunamedence jövője ér dekében vissza kell állítani a Dunamonarchiát és trónjára mint az itt élő népek egybekapcsolóját, a Habsburgokat kell visszahozni. — Olyan szerencsés voltam, hogy Lequeitioban meglátogaihai- tam Zita királynét és Olló királyt. Egész Franciaország nagy tisztelettel és szeretettel viseltetik Zita királyné iránt és az egész francia intelligencia azt vallja, hogy amikor Ottó király visszatérhet őseinek trónjára, az lesz az igazi konszoidáció a Duna vö'gyében és vele eijő Euiópa békéje. Meghívó S Ä „Paiod és Vidéké Tej'Zővetkezet“ folyó évi február hó 3-án tartja rendes évi közgyűlését, amelyre az üzletrészes tagokat meghívja, h gyűlés kezdete dél előtt 11 óra. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés tekintet nélkül a megjelentek számára folyó évi február hó 10 én fog meg arialni. Pakod, 1935 j.muár hó 22. Elnökség. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatóság jelentése. 3. Felügyelőbúettság jelentése. 4. Az évi mérleg és zárszámadás bemutatása, jóváhagyása és a felmentvény megadása. 5. A lemondás utján megüresedő pénztárnoki tisziség belöitése. Angol szövetek Tóth szabónál Egyezkedni akar a sümegi ipartestület a tagdíjhátralékosokkal. Mint az országban és Zalában mindenfelé, Sümegen is nagyok a tagdijhátralékok az ipartestű - lelnél. Mivel a testület a legtöbb hátralékossal teljesen tehetetlen, az a gondolat merült fel a vezetőség körében, hogy legalább a részleteredmény elérése érdekében egyezkedni kellene a tagokkal, mert igy hátralékuk egy részét talán megfizetik. Az ipartestület ebben az ügyben kérdést intézett a soproni iparkamarához, amely érdekes választ adott. A válasz többek között ezeket tartalmazza : — Az ipartestületi tagsági dij fizetésével hátralékban levő testületi tagokkal való alkudozás s a hátralék összegéből való engedményadás útját nem tartjuk járhatónak, sem pedig arra alkalmasnak, hogy ennek az útnak követésével a testület tagdíjbevételének mértéke emelhető legyen. Ama tagok számára, akik a tagdíjfizetéssel hátralékban vannak, a fizetés érdekében a hátralék összegből engedményt adni nem szabad. Az 1932: VIII. t-c. végrehajtása tárgyában intézkedő rendelet világosan kimondja, hogy „a törvény 10.§-ának utolsó bekezdése szerint a felvételi és tagsági dijak biztosítására, behajtásra és elévülésre a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Azokkal szemben tehát, akiken a hátralékok végrehajtási utón megvehetők, az alkudozás terére lépni nem lehet, nemcsak azért, mert az ipartestület ilymódon adott esetekben ellentétbe kerülne a hátralékok végrehajtási utón való behajtásáát egyenesen elrendelő esetleges miniszteri intézkedéssel, hanem azért sem, mert ez az eljárás azt eredményezné, hogy tagsági dijakat — az alkudozás útján elérhető engedmény reményében — azoknak a tagoknak legalább egy része sem fizetné pontosan, akik eddig a hátralékba jutást (hátralékok felgyülemléséi) kerülték. A hátralékok fizetése érdekében (de csak a hátralékokra vonatkozóan) engedmény kiálitásba helyezése mellet azokkal való tárgyalás,akikről nemleges záiogo lási jegyzőkönyv állapíttatott meg, hogy rajtuk a hátralék megvehe- tetlen, nem látjuk elvi vagy törvényi (rendeleti) akadályba ütközőnek. Hogy azonban olyan ipar- testületi tagok, akikkel szemben a hátralék behajtása érdekében sikertelenül vezettek végrehajtást, akár a hátralékokból való enged tnényadással is fize'ésre lehessen birni, nem nagyon valószínű. A MAXIM lámpa fe üfmu! minden más világítást. Oícsé, nagy fényerejü, megbízható. IOO yyertyaf eny I óra I fillér SRANDLJÓZSEF Zalaegerszeg (Megyeházzal szemben). A Georgicon Körben is tartottak előadást a zöidmezőmozgalomról. Kiveszőben van a régi pásztorélet. A keszthelyi (jtorgicon Kör VI. szakülésén megjelent P.ukovits József dr. gazd. főfelügyelő, tb. főszolgabíró, aki élénk színekkel állította a leendő gazdanemzedék elé a zőldmezőmozgalom jelentőségét és azt a szerepet, amelyet a jövő gazdanemzedéknek ebben a mozgalomban vinnie kell. Az állattenyésztés problémái oicsó um\m látszerész és fényképészeti szaküzlete] Zalaegerszeg. és kiváló minőségű takarmány nélkül nem oldhatók meg. Ennek a célnak elérésére szolgáló eszközök legjelentősebbje a zöldmezőmozgalom. Dőry Lajos gazd. akad. gyakornok, az Alsódunán- tuli Zöldmezőegyesület titkára a mezőgazdasági aktualitásokról a zőldmezőgazdálkodásban értekezett. Végül Keövess László III. é. hallgató vezette be a vitakérdést: Miért nélkülözhetetlen a legelő az állattenyésztésben? címmel. A vitakérdéshez számos hozzászólás történt a hallgatóság részéröl, amely azt mutatta, hogy milyen élénk érdeklődéssel kiséri a hallgatáság ezt az égetően fontos kérdést. Utána Beke László gazd. akad. gyakornok állattenyésztési, Kulin Sándor gazd. akad. tanársegéd üzemtani szempontból világította meg a vitakérdést. Majd Naray Andor védnök-tanár mondott költői szépségekben gazdag beszédet. A régi magyar pásztor- élet romantikája kelt életre szavai nyomán, annak a régi pásztoréletnek, amely már — sajnos kiveszőben van s amely lassanként ismeretlen lesz a mai nemzedék előtt, mint annyi más ősi, igazi magyar intézmény. A nagysikerű szakülést a praxi- banda játéka fejezte be. TéTO ÉS URIDIVAT KK Védjük és etessük hasznos madarainkat A zimankós téli időben, amikor a zúzmarával, hóval, jéggel beborított fák nem nyújtanak eledelt a végtelenül falánk, télire is itt maradi, hasznos kis rnada-* rainknak, jó szolgálatot tesz mindenki, aki gondoskodik a háza- táján és gyümölcsösében tartózkodó hasznos madarakról. Azt a sok munkát, amit ezek az ingyen munkásaink örökös éhségtől Űzötten a gyommagvak összeszedé- sével, másrészt a rovarok különféle alakjainak pusztításával végeznek, kis mértékben háláljuk vissza, ha most eledelt nyújtunk nekik. Ezzel mentjük meg életüket, jövő munkájuk lehetőségét biztosítjuk. Hasznos munkájokra jellemző, hogy például a kis cinke naponta teste súlyával felérő rovartömeget emészt meg. Vegyük figyelembe, mennyi pénzünkbe kerülne az általok végzett munka emberi beavatkozással történő elvégeztetése, ha egyáltalában tudnók is helyettesíteni. Védjük, gondozzuk, etessük tehát hasznos kis munkatársainkat. M nden házban, minden családnál, a legszegényebbnél is van annyi ételhulladék, hogy az egy kis fáradtsággal felhasználható a kis madarak etetésére. Nagy élvezet a Fehérképi teakeverék Teáink dgk-ínt 16 fillér—-tői Ananászé rum 2’30—3*60 penoS ananász rummaS fehérképi csemege áruháza
