Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-28 / 220. szám
Xtfir évfolyam 220. szám. Ára 10 fillér 1934. szeptember 28. Péntek. fíZGYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban^ Előfizetési árak j egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A hercegprímás megjelölte a polgári házassági törvény módosításának módját. A Katolikus Nagygyűlés záró ülésén Serédi hercegprímás gyakorlati alapon foglalkozott a családvédelem kérdésé vei, s a kővetkezőket mondotta a házassági törvény reformjáról és a tiszta családi élet szükségességéről : A házassággal és a családdal kapcsolatban vissza kell íérnük az élő hit szerint való élet biztos alapjára, nemcsak magán, hanem áll mi vonatkozásban is. Hogy ír ikrét formában megmondjam magyarán : a házasság szentségi jellegét, egységét és felbonthataí- ianságát olyanformán állíthatjuk vissza, hogy, mint katolikusok, hűségesen ragaszkodunk Krisztus és Egyházának vonatkozó törvé nyeihez; mint a magyar haza polgárai pedig törvényes eszközökké' szorgalmazzuk a polgári házasságról és a polgári elválásról szóló törvénynek a következőkben kifejtendő és legalább oiyan módosítását, amely ugyan teljesen még nem egyeznék Krisztus és az Anyaszentegyház törvényeivel, de a mostaninál mégis lényegesebben jobb helyzetet teremtene, meri nesünk, katolikusoknak is jobban megfelelne, a nemzet vi- tá'h érdekeit is jobban szolgálná és nemkaíolikus testvéreink a maguk szempontjából szintén bátran elfogadhatnák. Ez a törvénymódosítás az egyik ’ehetőség szerint abban állna, hogy az egyvaliásu jegyesekre nem vonatkoznék a polgári házasságról szóló törvény, úgyhogy ezeknek saját egyházuk törvényei szerint kötött, pusztán egyházi házasságát, az állam kötelező polgári házasság nélkül akceptálná és neki polgári következményeket biztosi- i! tana mindaddig, amig az az egyház, H melyben a házasság köttetett, a ma- | ga törvényeijszerint ki nem modaná ; és az államhatalommal hivafalo- losan nem közölné, hogy az illető házasság kezdettől fogva érvénytelen volt, illetőleg, hogy a házassági kötelék felbomlott. Ebben az esetben a vegyesházasságokra vonatkozóan a mostani állami »örvények továbbra is érvényben maradnának. A törvénymódosítás a másik lehetőség szerint pedig még helyesebben abban állana, hogy a polgári házasságról szóló törvény sem az egyvaliásu, sem a vegyes- vaüásu jegyesekre nem vonatkoznék, hanem ezeknek közös egyházuk, vagy az egyik fél egyháza r-'őtt kötött, pusztán egyházi házasságát, az állam ugyancsak kötelező polgári házasság nélkül akceptálná és neki polgárjogi következményeket biztosítana mind addig, mig az az egyház, amelyben a házasság köttetett, a maga törvényei szerint ki nem mondaná és az államhatalommal hivatalosan nem közölné, hogy az illető házasság kezdettől fogva érvénytelen volt, illetőleg, hogy a házassági kötelék felbomlott. Ilyen törvénymódosítás ellen az államhatalomnak nem lehelne kifogása, mert az előbbi esetben legalább az egyvaliásu, az utóbbi esetben pedig a vegyesvaüásu felek házasságának és családjának szilárdságát is sokkal jobban biztosítaná, mint a mostani állami törvények, amelyek alapján eddig olyan könnyű volt a polgári házasságok felbontása, hogy már maga az államhatalom is megso- kallotta és szinte elrémült, mikor a tömeges válások szörnyű nemzetrontó következményeit észrevette. De nemkatoíikus testvéreinket sem érné semmiféle sérelem, ha ez a törvénymódosító javaslat akár egyik, akár másik for-? májában törvényerőre emelkednék, mert az állam őket is megbecsülné, mikor az ő egyházaik törvényei szerint kötött, tisztán egyvaliásu és vegyesvaüásu házasságokat a maga szempontjából akceptálná és nekik polgárjogi következményeket biztosítana. Ha azonban valamelyik felekezet ezt a íö.vény- mődositást magára nézve netalán nem kívánná és inkább ragaszkodnék a kőtelező polgári házassághoz ; a módosított törvény kimondhatná, hogy a polgári házasság az illető felekezet törvé» nyei szerint kötött tisztán egyvaliásu és vegyesvaüásu házasságokra nézve ezentúl is kötelező. Az volns ennek a jubiláris katolikus nagygyűlésnek egyik legszebb és az egész magyar nemzetre legüdvösebb eredménye, ha ezt a törvénymódosító javaslatot nem katolikus testvéreink is megértenék, magukévá tennék és a m. kir. kormánynál, valamint a törvényhozás mindkét házában az összes politikai pártokhoz tartozó katolikus politikusainkkal együtt a haza javára támogatnák. A katolikus házasság szentségi jellegének, egységének és felbont- hatatlanságának ilyetén biztosításával a családi kötelékek szilárdsága is jobban biztosítva volna az Egyház és a Haza javára. Azonban, tisztelt jubiláris Katolikus Nagygyűlés, a házassági és a családi kötelékek megszilárdítására az is szükséges, hogy a családi élet tisztaságában jó példát adjanak különösen azok a katolikus hívek, akiket születés, állás, illetőleg vagyon címén embertársaik fölé emelt az isteni Gondviselés. Csak igy remélhető általános javulás ezen a téren. Végül a családban az istenáldás megbecsülésére vonatkozóén nemcsak jubiláris nagygyűlésünknek, hanem minden katolikus és minden magyar testvéremnek, szóval az egész nemzetnek is azt mondom, hogy a körülöttünk számban gyarapodó népekkel szemben ne álmodozzunk 20—30 milliós magyar nemzetről, amig eltűrjük, vagy talán elő is mozdítjuk, hogy erkölcstelen filmek, ilyen sajtótermékek, a közös strandok, stb. megmételyezzék a házasság előtt álló magyar ifjúságot, amig legalább a már említett törvénymódosítással nem iparkodunk jobban biztosítani a házassági, valamint a családi kötelékek szilárdságát, amig erkölcstelen tanácsokat adó, vagy ilyen eszközöket ajánló és közvetítő bábák és orvosok szinte büntetlenül csirájukban meggyilkolhatják azokat a magyarokat, akik még meg sem születtek s amíg mi magyarok is töredelmes bünbánattal és komoly javulási elhatározással mindnyájan meg nem hajtjuk térdeinket a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja eiőtt, akitől égben é?_a földön minden atyaság szárA Balatonfüredi Gyógyfürdő R. T. kényszeregyezsége. Beszámoltunk már arról, hogy a Balatonfüredi Gyógyfürdő R-T. a Kúria döntése következtében felmondotta a fürdő bérletét és kényszeregyezséget kéit maga ellen. A hitelezők között legnagyobb kövr - telése van a Szent Benedek Rendnek, amely 272.112 pengőt követel. *Az adós vállalat a hitelezőktől 8 hónapos moratóriumot kér tartozásának megfizetésére, de a hitelezők szavazására még nem kerülhetett sor. Ugyanis az adós tagadja, hogy a bencés rendnek követelése volna, inkább a részvénytársaságnak van követelése a beruházások címén. Ilyen alapon azt kívánja a r. t., hogy a rendnek ne legyen szavazati joga. A törvényszék kitűzte a tárgyalást az ügyben és a döntés után kerülhet sor csak a hitelezők szavazására. A vasúti és postai tarifák mérséklése nélkül nem várható a forgalom emelkedése. A kereskedelmi kormány az államvasutak bevételeinek növelése érdekében a személy- és gyorsvonatok meghagyása mellett október 7-től kezdődően bevezeti az úgynevezett „sebesvonatokat“. Ezek gyorsabbak lesznek a személyvonatoknál, de lassúbbak a gyorsoknál. Természetesen a menetdijaik is eltérők lesznek az eddigi két vonatfajtáitól. A személyvonat: dijakat emelik a távolságokhoz és kocsiosztályokhoz képest 40—250 fillérrel. Hogy azután beválnak e a gyakorlatban ezek az új vonatok, azt majd a jövő mutatja meg. Sok reményt nem lehet jövöjtikhöz tűznünk, mert hát az a kis „pótdij“ sokat jelent ám! Mai felfogás szerint inkább legyen olcsóbb, mint gyorsabb a vasút. Talán a gyorsvonat: menetdijak mérséklésével és az arcképes igazolványok kiállítási illetékének leszállításával kellene próbálkozni. Több eredmény lenne elérhető. Az arcképes igazolványok illetékének fölemelése ugyanis azt eredményezte, hogy az igényjogosultak közül csak kevesen váltják ki igazolványaikat, igy kevesebben is utaznak és a magasabb illetékek után befolyó összeg nem pótolja azt„ amit a megcsappant utazás révén vészit a vasút. A posta, távíró és távbeszélő díjszabás terén is reformokra volna szükség. Ezeket azonban a kereskedelmi miniszter arra az időre kívánja halasztani, amikor az állam pénzügyi helyzete megjavul. Van ebben valami. Azonban nem szabad felejteni azi sem, hogy ez alatt a várakozási idő alatt a posta bevételei folytonosan csökkennek, javulás tehet nem egyhamar mutatkozik a helyzetben. Díjmérsékléssel kell tehát próbálkozni itt is. Vegyük csak fontolóra például a postautalvány és utánváteli dijak kérdését. Jelenleg az utalvány, illetően az utánvétel dija belföldre 20 pengőig 20, illetően 25 fillér és 100 pengőig 60 fillér. Itt a skála ugrása túlságosan nagy, mert már 21 pengőnél is akkora a dij, mint 100-nál. Az árszínvonal csökkenése s a kereskedők és iparosok tőkéjének leapadása folytán a forgalomnak aránylag nagyobb részét teszik ki a 20—25 pengős utalások. A hitel nagymérvű koriátozódása folytán pedig az üzleti forgalomban egyre nagyobb szerep jut az után- vételi forgalomra. Ezek folytán az utalvány és az utánvétel diját rendkívül magasaknak érzik az érdé • keltek, Gyakran úgy segítenek magukon, hogy, ha például egy postautalvány ösz- szege 21—40 pengő, azt két tételben adják föl, mert igy a 20
