Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)

1934-09-28 / 220. szám

2 Zalamegyeí Újság 1934 szeptember 28. pengőig fizetendő dij kétszerese még mindig kevesebb, mint az egy tételben való átutalás esetén alkalmazott díjtétel. Csomagot, épen a postai vitel- dij magassága miatt alig adnak föl. Alkalmilag küldi el egyik is­merős a másiknak. Levelet ezrek és tízezrek szintén csak azért nem írnak, mert sokalják a levél­tarifát. A mai gazdasági viszonyok kö­zött csakis díjmérsékléssel lehetne valamit elérni úgy a vasútnál, mint a postánál. Mert, ha mér­séklés nem történik, még inkább apad a „bevétel“. Nyolcosztályu népiskola lesz a tervek szerint az általános iskolai tankötelezettség tetőfoka. Kevés olyan ember van, aki, ha magyar faját szereti, ne várná megelégedéssel a terv megváló sitását. A nyugati nemzetek jó részénél már a háború alatt hosz- szabb volt az általános tanköte­lezettség hat évnél. Kevesen tud­ják azt, hogy a tőlünk elszakított Nyugatmagyarorszá^on már há­ború előtt hét osztályú volt az elemi iskola. Hat osztály kötelező volt a magyar törvények szerint, a hetediket megkövetelte az elemistától a német fajiság ma­gasabb kulturigénye. E sorok írója is elvégezte a hét osztályú elemi iskolát egyik, Feisőlövő melletti faluban. A nyolcosztályos elemi iskola megvalósítása esetén talán lesz mód arra, hogy a népoktatás ed­digi hiányait eltüntessük. Ma a tizenkét éves elemistától annyi tudást követelnek, mint két évti­zeddel ezelőtt a négyosztályos középiskolástól. Az elemi művelt­séget a hatosztályos elemi is meg­adta, de nem domborította ki annyira az elemista lelkében a faji öntudatot, mint a nyugati népeknél és nem készítette elő a gyereket kenyérkeresetére : a gaz­dasági életre. Németországban a nyolc osz­tályos elemista nem tud annyit Magyarországról, mint a hatosz­tályt végzett magyar gyermek Borneoról. Messze áll a többet tanuló német gyerek általános műveltsége a magyaréhoz. Miből tud töboet ? Nincs olyan 14 éves német gyerek, aki ne látta volna még Berlint és vidékének nagyobb városait, gazdasági és ipari góc­pontjait. A külföld helyett ala­posan megismertették a német fajjal saját hazájukat. Azért énekli a német oly átérzéssel: „Deutsch­land, Deutschland über alles...“ Volt a nagy németeknek arra is gondjuk, hogy az idegenbe vándorló testvéreikkel is megis­mertessék a német nép nagy al­kotásait, bele öntsék a német ajkú magyar állampolgárokba a német fajimádást. Elemista koromból tu dom, hogy a nyugatmagyarországi németek nem olvastak magyar újságot, de bécsit sem, hanem Berlinből kapták ingyen és tucat­szám. Hogy abból az újságból mit olvastak a mi németajkú test­véreink, elképzelhetjük. De arra is következtethetünk, hogy nem Bécs, hanem Berlin felé tekintet­tek, amikor leszakadtak az anya­testről. Mi nem tudtunk és nem tudunk ekkora faji öntudatot önteni gye­rekeinkbe. Nemzeti szempontból az a kívánatos, hogy hazánkat ne csak könyvből, de kirándulá­sokból is megismerhesse minden elemista. Azok az ingyenvonatok, amelyek felröpiíenék az elemista sereget a fővárosba, a dunántúlit Tiszántúlra és fordítva, igen kifi­zetnék magukat, de mit értek vol na a múltban a magyar faj szá­mára ! A nyolc osztályos népis­kola keretében talán idő is lesz ilyenre! A Balaton-kultusz föllendülésére jellemző, hogy — ami még nem történt meg — most is sokan vannak még a Balaton mellett, különösen külföldiek és még min­dig újabb érkezőket jelentenek. Elsősorban Siófokon és Balaton- földváron mutatkozik erősebb őszi szezon. A szállodákat, amelyek évek óta panaszkodnak, hogy nincs őszi szezon, a fordulat ké­születlenül találta, s épen ezért a vendégek ellátása zökkenőkkel történik. Több szálloda gondol arra, hogy télen is nyitva tartja Az Országos Weekend Egye­sület megyei osztályintézőségei budapesti értekezletükön foglal­koztak mindazokkal a kérdésekkel, amelyek előmozdíthatják a weeken- dezést és alkalmasak arra, hogy a „nyaraljunk itthon“ elv az egész vonalon megvalósulást nyerhessen. Az értekezleten örömmel álla­pították meg, hogy a szervezési munka országszerte folyamatban van s annak már az idén is szép eredményei voltak. Zalamegyét illetően is mutatkoztak már ered­mények. Sok községben megala­kult a helyi weekend-képviselő- ség és sok községet kerestek föl a nyár folyamán úgy fővárosi, mint más vidéki nyaralók, akik teljes megelégedéssel nyilatkoz­Az elemi iskola nem késziti elő a gyereket kenyérkeresetre: a gazdasági életre. Az iparosnak, kereskedőnek kötelező a tanonc­iskola, az inaskodás hosszú évei, épen a gazdálkodó gyerekének kell kicsöppennie minden előkép­zés nélkül a gazdasági életbe. Ha földje van, mindjárt földmű­ves, ha nagyobb birtoka van, földbirtokos. A népiskolák 95 szá­zaléka a gazdálkodók gyermekeit tanítja. Azt mondják, nincs idő a gazdaságtanra. A parasztgyereknek nincs alkalma gazdasági iskolába menni. Minden tudás nélkül jó gazda nem lesz belőle. A nyolc osztályos népiskolára vár a falusi I gyermek gazdasági oktatása. | Válickai. üzemét az élénk érdeklődésre való tekintetiel. Az idei szezon kedvező tapasz­talatai a vállalkozókat is meg­mozgatták. Több fürdőhelyen új szállodákat akarnak építeni. Fog­lalkoznak ezzel a gondolattal Sió­fokon, Keszthelyen, Földvárott és Balatonfüreden is A jelek szerint Keszthely különösen előre fog törni az idegenforgalom terén, mert a külföldről érkező vendé­gek már az idén is nagy szám­ban keresték fel. nak a Zalában — különösen a szép Göcsejvidéken töltött — nya­ralásról. Most azután megvalósulásra kerül az az óhaj, aminek kifeje­zést adtak az ország minden vi­dékén s amit erősen hangoztat­tunk mi, zalaiak is. A központ 600 oldalnál nagyobb terjedelmű „Kalauz“! ad ki, amely megismerte­ti az ország közönségével a városo­kat, fürdőket,gyógyhelyeket és azo­kat a nyaralásra alkalmas községe­ket, amelyek a fizetővendég-látás követelményeinek eleget tettek, s helyi weekend képviseletet alakí­tottak. A „Kalauz“ azonban nél­külözi a reklámszarüséget, ! vagyis mindenben a pon­Fényképfelvételeit Olcsón és szakszerűen dolgozza ki Bánfai Béla legújabb modernül berendezett optika éa f otó-azakuzlete. Készülőben a nagy „Weekend Kalauz“. A zalai weekendezés már az idén is szép eredményeket mutatott. tos adatokat közli. Hogy az adatok a valóságnak megfeleljenek, senkit tévútra ne vezessenek, azoknak összeállítását hivatalosan az illető városok és községek hatóságai eszközük s az összeállítást a felettes hatóságok hivatalosan ellenőrzik. Csakis igy érhető el az, hogy az idegenek teljes tájékozódást szerezzenek minden helyről s elkerülhessék a meglepetéseket. A weekend ügyben felvilágosí­tással szolgál a zalamegyei osz- tályintézöség, Zalaegerszeg, Város­háza I em. 5. ajtó. A keszthelyi képzömárészeti kiállítás kitüntetettjei. A Balatoni Szövetség oklevelét nyerte: Oppel Imre festőművész Budapest, Gellénné Bogdán Ma­rian festőművésznő Balassagyar­mati, Pataky Andor szobrászmű­vész Tűrje, Mikus Gyula tanító szobrász Zalaszántó, Korcsmáros János festőművész Keszthely, Ja­kab Lajos prem. tanár, amatőr fényképész Keszthely, Láng Emil prem. tanár, amatőr fénykész Keszthely, Szerecz Imredr. prem. tanár, amatőr fényképész Keszt­hely, Csik Jolán festőművésznő Keszthely, Sass-Brunner Ferenc festőművész Sümeg, Sass-Brunner Ferencné festőmüvésznő Bunga- lore India, Sass-Brunner Erzsé­bet festőművésznő Bungalore In­dia, Járossy Gyula festőművész Sümeg, Serényi Árpád fényké­pész Zalaegerszeg. Keszthely város elismerő okle­velét nyerték: Frimmel Gyula festőművész Tapolca, Rozmaniti- né Czenez Rózsa festőmüvésznő Marcali, Kokesch Kató festőmü­vésznő Budapest, Vörös János szobrász Lórántháza, Csák Ella amatőr fényképész Keszthely, Zi- may Győző amatőr fényképész Keszthely. A Balatoni Szövetség művé­szeti szakosztálya által küldött képek tulajdonosai azért nem ré­szesültek kitüntetésben, mert még a kiállítás megnyitása előtt a ren­dezéssel megbizott szakosztályi kiküldött festőművésznek nézet- eltérése volt a keszthelyi kiállítás rendezőségével és ennek követ­keztében a szakosztály által kül- kött képek egy részét és iparmű­vészeti tárgyakat a keszthelyi Hullám-szálló termében állították ki. Keszthelyen a nyár folyamán tehát nem egy, hanem két helyen rendeztek kiállítást. Sajnálatos azonban azoknak a kiállító művészeknek helyzete, akik képeikkel a keszthelyi képzőmű­vészeti kiállításon szerepeltek és mások hibája miatt még erkölcsi sikerben sem részesültek. Schfito Arnhiz különlegessége! I Eredeti angol fonalból I 9 készült szövetek úri ru- 9 W hákra. Kaphatók a kül- W W földről bejövő kész W f szövetek feleáráért. F Egyedül a Schütz Áruházban; |Nagy választék kerékpárokban, varrógépekben és azokalkatrészeiben. "VB Raktáron összes építési anyagok. Kühne mezőgazdasági gépgyár bizományi lerakata. D B ■ — * J-B— |műszaki vas- éa szerszám kereskedőnél ■ nOrVOlll Imre Zalaegerszeg, Rákóczi u. Telefon 54 sz. Több balatoni szálloda az ősszel { is nyitva marad. ]

Next

/
Thumbnails
Contents