Zalamegyei Ujság, 1934. július-szeptember (17. évfolyam, 147-220. szám)
1934-09-08 / 204. szám
XVII. évfolyam 204. izAm Ára 10 fillér 1234. szeptember 8. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az egészséges ember nem igen hallgat a közegészség- ügy intő szavára. Amúgy pató* pálosán fogja föl azokat a kérdéseket, amelyeknek a legnagyobb jelentőséget kellene tulajdonítania. Azért járt mindig olyan nagy nehézségekkel a kórházak létesítésének ügye, mert az egészségeseknek sohasem sürgős az, mint például a jóllakottnak az — evés. Ha azután véletlenül betegség lepi meg az embert, akkor a leggyakrabban csak kapkod ide oda s nem ritkán kéiőn érkezik az orvos a jófajta medicinával. Zalaegerszegen nincs megfelelő járványkórház. A szórványosan jelentkező fertőző betegségben szenvedőket még ugyahogy csak elhelyezhetjük, de járvány idején, — mint, sajnos, napjainkban is, — már nagy baj van az elkülönítés és igy a gyógyítás körül. Most mi is kapkodunk ide-oda, hogy ideiglenes járványkórházat létesíthessünk és el is határozzuk, hogy gondoskodunk majd megfelelő járványkórházról. Szép az elhatározás, a fogadkozás ; kérdés azonban, ha elmúlik a veszély, sietünk-e az elhatározást tettre váltani? A felgyógyult ember elfelejti, hogy beteg volt. Rendszerint visszatér azokhoz a szokásaihoz, amelyek betegségét okozták. A mostani tífuszjárvány azonban nemcsak a járványkórház kérdését teszi aktuálissá, hanem sok mást is, amiről nemrégiben többszőr is irtunk. Az udvarok tisztaságának szigorú ellenőrzését például. A legtöbb udvaron a kútnak nincs fedője, hiányzik a kútról a veder, a lakók tehát saját, — igen sokszor tisztaság szempontjából nagyon is kifogásolható — edényeikkel merítenek a közöskutból. Emésztőgödrök nincsenek, vagy, ha talán vannak is, — jobb azokról nem beszélni. Itt vannak azután a nyitott árkok, amelyekbe a lakók beledobálnak mindenféle hulladékot, s amelyek épen ezért kellemetlen bűzt árasztanak, milliószámra termelik és terjesztik a legveszedelmesebb betegségek bacillusait. Ilyen a Vizslaréti árok, egy egész városrésznek hosszában. Undor fogja el az embert, ha útja a Sip-utcán vezet át s ott az árokba tekint. Úgy halljuk, hogy valaki be akarta födni néhány tiz méter hosszúságban, csak anyagot kért a várostól, de a város nem teljesítette kérését. Nem tudjuk, mennyiben felel meg ez a hir a valóságnak, de meg kell jegyeznünk, hogy ezt az árkot nyitottan hagyni nem szabad. Most mondjuk ezt, most hívjuk föl erre a hatóság figyelmét, igen, most: amikor szomszédunkban van a járvány, amikor nyakunkon van a veszély. Intézkedéseket sürgetünk erre vonatkozóan is, mert tartunk átló', hogy a veszedelmet ez az árok csak fokozza és, ha a rendezés kérdését „jobb“ időkre halászijuk, megint csak elmarad az addig, amig onnan nem tör reánk valami baj, amely esetleg megtizedelheti sorainkat. Ezt pedig talán mégsem akarjuk bevárni. Volna még több mondanivalónk is, de azt hisszük, egyelőre elég ennyi. Ha az itt felsoroltak ügyéAz utóbbi esztendőkben Magyarországon is egyre erősebb az a törekvés, hogy a fogyasztók minél nagyobb körben igénybe vegyék a villamos áramot. A külföldön és Budapesten is már jó ideje olcsóbb áramot adnak háztartási célokra, s a lakósság nemcsak világításra és motorok hajtására használja fel az áramot, de igénybe veszi fűtéshez, főzéshez, takarításhoz is. Ennek a nagyobb igénybevételnek jelentősége van nemzetgazdasági szempontból, mert hiszen a hajtóener- giákat villamos áram formájában minden ország gazdaságosabban használhatja ki. Természetesen az áramnak nagyobb körben való felhasználása csak akkor lehetséges, ha a háztartási áramhoz — mivel nagyobb fogyasztásról van szó —, a lakósság lényegesen olcsóbban juthat hozzá, mint a világítási áramhoz. Olcsó ár esetén a nemzet- gazdasági szempontok mellett a villanynak a háztartásokban való igénybevétele fontos szociális és egészségügyi céit is szolgál. Az olcsó háztartási áram a legszegényebb rétegek költségvetését sem terheli meg, s mégis lehetővé teszi a tisztább, egészségesebb főzést, takarítást, szórakozást. Az elmondottak alapján nagy jelentősége van a zalaegerszegi villamos üzem legújabb elhatározásának. Az üzem már egy évvel Göcsej a gazdasági A keszthelyi ünnepi hónap alkalmával folyó hó 3-án az akadémián gyűlést tartott a Za- lamegyei Gazdasági Egyesület az Alsódunántuli Zöldmező Egyesület és az Alsódunántuli Mező- gazdasági Kamara növénytermelési szakosztálya. E gyűléseken ismételten szóba került Göcsej mezőgazdasági helyzete is. E vidéket, hála a buzgó propagandáben intézkedés történik, akkor a fenyegető veszedelemtől nagyobbrészt megmenekülhetünk. Szólunk tehát az egészséges emberekhez, akik élvezik ma még a legdrágább kincset, az egészséget, amelyet azonban, amilyen drága, olyan könnyen veszíthetünk el s elvesztése esetén olyan nehezen, vagy talán sehogysem szerezhetjük vissza. ezelőtt kisérleíképen bevezette az olcsó háztartási áramtarifát, s most ennek igénybevételét még inkább megkönnyíti. A háztartási tarifa egységára a világítási áram 9 filléres dijával szemben csak 3 fillér. Ezt az áramot csak nappal, egészen a közvilágitás felgyujtásáig lehet igénybe venni olyan eszközök izemben tartásához, melyeket a közönség eddig a magas világítási egységáron nem használt, így felhasználható vasalásra, re- són való főzéshez, porszívó hajtására, rádióhoz stb. Ellenben nem szabad igénybe venni motorok hajtásához vagy más erőátviteli célokra. A polgármester intézkedett, hogy a villamosított háztartásra való b.rendezkedés a közönségnek minél kevesebbe kerüljön, azért elrendelte, hogy a háztartási áramhoz szükséges árammérők felszerelési dija címén csak az önköltség számítható fel. A polgármester és a viilamos üzem elhatározását bizonyára örömmel fogadja a város lakós- sága és nagyobb arányokban veszi igénybe a háztartási áramot, amely könnyebbé teszi a háziasszonyok munkáját tisztaságával, olcsóságával és nem utolsó sorban a gyors munka lehetőségével. Az érdeklődőknek a villamos üzem szivesen ad részletes fel keszthelyi gyűléseken. | nak, hirből már az ország minden jelentős rétege ismeri. Vadregényes, idegekre nyugtatóan ható vidékét nemcsak a nyaraló közönség, de a művészek is felkeresik. Aki egyszer ellátogatott ide, a jellegzetes szokásait még megőrző nép közé, az eljön még egyszer, még többször „Göcsej országába“. Azt mondják, ez a nép szegény, nagy nyomorúságban él. A szegénységnek általában a tápláló föld mostohasága és a nép természetes tunyasága az oka. Göcsejben az okot nem belül, hanem kívül találjuk meg. Kevés vidéken terem meg egy helyen az embert tápláló búza, a növendékállatot fejlesztő vita- mindus széna, legelő, a háziállatot gyarapító tengeri, az üdítő bor, de talán nem utolsó helyen a kitűnő kristálytiszta forrásvíz. Itt mindez együtt fellelhető. A nép? Az öregek egyrésze talán még az ábécét se érti, de természetétől fogva leleményes, élelmes, jó eszü emberek a göcsejiek. Itt a szegénység oka az, hogy kívülről hanyagolták el e népet. Ahol a néppel törődtek, ott keresztül küzdi magát a mai válságon is. Melyik más vidéki falunak van sokkal különb állattenyésztése, mint Söjtörnek, vagy Pusztama- gyaródnak? Van-e még oly magas színvonalon álló gyümölcs- termelő hely, mint Pusztaszent- lászló ? Ilyeneket másutt se találni ! Felismertük Göcsej természeti szépségeit, nyelvjárása se gúnytárgy már, az idegenek megszeretik ezt a barátságos népet, amelyben alapjában sok eszesség található. Ismertessük meg gazdaságilag is vidékünket, elsősorban segíteni hivatott és tudó szakembereinkkel. A keszthelyi gyűléseken az első nagy lépés megtörtént ez- irányban. A kiállítás mezőgazda- sági csoportjának legelső diját göcseji gazda vitte el, a Kamara növénytermelési szakosztályának vitájában több göcseji gazda is részt vett. A gyűlésen, ahol egész Dunántúl gazdái voltak képviselve, felkeltették az érdeklődést Göcsej gazdasági viszonyai iránt. E viszonyokat helyszínen behatóan akarja tanulmányozás tárgyává tenni a keszthelyi akadémia növénytermelési tanszéke. A tanszék i. t. vezetőjének figyelmébe ajánlom Göcsej lankás domboldalait, amelyek apró csermelyekkel vannak szétdarabolva. Sok közülük cserjét és tüskét terem még, de az általuk megindítandó zöldmezősitéssel a jövőben ezeken az egészséges domb- hátú zöld gyepen gyümölcsfák árnyékában legelészhet az ország legegésszségesebb állományú, gü- mőkor mentes tejet adó tenyészállat anyaga. Lássák meg a szép vidékben rejlő gazdasági értéket is és segítsék azt ennek a most még szegény népnek kiaknázni, hogy gazdagabb lehessen, mert csak jómódú nép tudja kellőképen fogadni vendégeit. Három filléres egységáron adja a zalaegerszegi Szem a háztartási villanyáramot. világositásokai.
