Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-06-29 / 146. szám
Uras 10 fillér £34. Junius 29. Péntek X*ll. éftoiy««» 146 síim ZAIAMEGYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. « == Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetés! árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A két nagy apostolnak, Szent Péternek és Szent Pálnak ünnepe nálunk az aratásnak az ke.’delét jelenti. Az időjárás változásai szerint pár nappal az ünnep e.őtt, vagy uián«;, megkezdődik az aratás. Szállóige az, hogy: Péter Pál napján ne maradjon rozs a lábán. A nyári melegben a városi emberek tekintélyes része pihen, fürdőzik, nyaral. Egyedül a mindennapi kenyerünk katonája ál! kint a munka frontján: az arató. — Cseng a kasza és rendekbe hűli a termés. Napbarnított marokszedők lépnek a férfiak nyomában. Hajnaltól napestig suhog az acélkasza, fáradhatatlan robotosa lépésről-iépésre tör előre a napégetett tarlón az évi megélhetésért. Mint minden időben ma is az aratás a földből éiő emberek vágya, Ígérete, ünnepe. Sok uradalomban létlenül állanak az aratógépek, hogy helyet, kenyeret adjanak azoknak, akik testük verejtékével adóznak a kenyérért. Nincs Európának egyetlen népe, mely olyan igénytelen lenne és úgy birná az emberfölötti munkát, mint a magyar. A nap fűzében szikkadt, edzett katonák dacoltak félvilággal a világháborúban. Az emberfeletti teljesítménynek kitűnő iskolája az aratás. Mégis a verejtékező, nehéz munkakörben felhangzik vigan az arató< éneke. Jókedv, vidámság ad újabb erőt a további munkára. Magyar arató: csontos, barnapiros testével ezeréves fönmsradásunknak szimbóluma. A nemzeti öntudat, dac, minden akadályon keresztültörni tudó energia vibrál a kaszát tartó izmaiban. A kaszás hadsereg frontba lépett az izzó napsugár pergőtüzében és léptei, suhintásai nyomán a letarolt magyar földeken keresztek emelkednek. Keresztek emelkedtek akkor is, amikor a kasza helyett a puskát tartotta izmos karja. Akkor a magyar arató vért áldozott, most csak verítéket, de most kenyeret is kap érié. Minden család asztalán legfontosabb táplálék a kenyér. Amikor Krisztus megszentelt eledelét felszegjük, gondolnunk kell a kenyér névtelen katonáira, a magyar aratókra, akiknek verejtéke árán lett a gabonából kenyér. Az aratás nemcsak a földből élő magyaroknak az ünnepe, hanem az egész országé is. Ha van, mit aratni, elmúlnak a gond barázdái és kifosztott országunk egyetlen bányája, a kalásztermő föld nem hagyja veszni érte éiő fiait. Az aratás magyar ünnep. Adjunk hálái Istennek, aki kenyeret adott és tiszteljük a mindennapi kenyér kaszás harcosait, az aratókat. — Hogy az áldott magyar föld ezidén hogyan fizeti vissza a reáforditott munkát és fáradságot, azt ma, az aratás kezdetén, tudni még nem lehet. A kilátások nem kecsegtetők. Hetekkkel ezelőtt, amikor még tartott a nagy szárazság, már megállapítottak annyit a hozzáértők, hogy sokkal gyengébb termésünk lesz, mint amennyire számítottunk. A közeli napokban a kasza csengését majd a cséplőgépek búgása váltja föl. Ebből a búgásbó! száll a válasz: hogyan fiiét a gabona. Majd akkor tudjuk meg pontosan, mi a jutalma a munkának. Az eredménytől azonban mégsem félünk. Ha nem Budapest, junius 28. Horthy Miklós kormányzó a chicagói Daily News budapesti munkatársának nyilatkozatot adott az időszerű kérdésekről.Kijelentette, hogy Magyarországon nincs szükség diktatórikus rendszerre s csak a hagyományon lehet a parlamentarizmust fentartani. A revíziós mozgalomról az a véleménye, hogy az utóbbi években a mozgalmat nagy lépésekkel sikerült előrevinni. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy lehet* e a revíziót háború nélkül megvalósítani, a kormányzó határozott és élénk igennel felelt. Barthou Olaszországba készül. Páris, junius 28, Barthou külOumpoldskirchen ! Vájjon ki ismeri ennek az osztrák falunak a nevét ? És aki valaha is hallo’ta, nem felejthette el ? Pedig nevezetes régi kis városka ez Alsó* Ausztriában, Bécstől alig pár ki- lóméternyire. Lankás szőlőhegyek közti medencében ál! a falu talán már ősidők óta. Legalább is ezt hirdetik a szőlőhegyekbe vájt borpincék kapuékei. A pincéket még a rómaiak vájták a hegybe és római diszitésüek a pincekapuk kőfaragványai. Az emeletes községháza 1595-bői való. Előtte egy római oszlop áll, az oszlopon felirat, amely emlékezteti az olvasót, hogy ez egykoron kalodául szolgált. Még a régi karikák is láthatók, amelyekhez hozzáláncolták a bűnösöket. A bűnösöket és a leányokat, kiket esti időben egyedül találtak az utcán. Lehet, hogy ez a mód tulon-tul brutális volt, ám akkor még nem voltak feministák, nem kívánták a nők egyenjogúságát, nem voltak önálló is lesz annyi, mint tavaly, jut mégis mindenkinek és el is adhatunk belőle. Megélünk amúgy szegényesen, de koplalnunk, éheznünk nem kell. Pénzelni is csak lehet belőle. A magyar föld tehát, ha néha szegény is, de sohasem mostoha. Ha egyik helyen kevesebbet ad, kipótolja a másikon, ha gabonából kevesebbet juttat, más terményből többet ad. Áldását Isten sohasem vonja meg tőlünk. ügyminiszter várható olaszországi utazásával kapcsolatban kijelentette, hogy sokkal inkább szereti Olaszországot, semhogy el ne menne oda, ha olyan meghívást kap, amely alkalmat ad a fontos kérdések letárgyaiására. Pusztán udvariassági meghívással azonban nem elégedhetik meg. A francia sajtó még mindig élénken foglalkozik Barthou balkáni utjával. A kormánypárti sajtó helyesli kijelentéseit, az ellenzéki lapok azonban aggályukat fejezik ki, hogy Barthou tevékenysége Olaszországot és Németországot egymás karjába hajtja, sőt Angliát is elfordíthatja a franciáktól. nők, azonban voltak kitűnő családanyák. A község képe bortermelő, boraik : a Zierfaner, a Silvana, vagy akár a magyar tokajival vetélkedő : Traminer, messze földön híresek. A szőlők, már mint a szőlőföldek, túl gondozottak, laikus szemmel is megállapítható, hogy itt nagyon törődnek a venyigékkel. A birtokok nagysága egy holdtól 25 holdig. Huszonöt katasztrális holdnyi szőlőbirtokosa csak egy van a falunak s ez a Német Lovagrend. Deutscher Orden Sankt Mariens zu Jerusalem vagy magyarul: Jeruzsáiemi Szent Mária Testvéreinek Német Rendje. A rend ma nyolcszáz esztendős. Azért alakultak annak idején, hogy a kor akkori szellemének megfelelően karddal a kezükben terjesszék a hitet. Szentföldi zarándokok alapították és a rend év századok folyamán a világ egyik nagyhatalma lett. Ők hódították meg Poroszországot, hosszú időn át uralkodtak ott. A XIII. században Erdélyt Is kormányozták. Első ízben a reformáció törte le a rend hatalmát. Napoleon alatt pedig a rend végleg elvesztette szuverénitását. Vagyona mind kevesebb lett, mig végül is csak a gumpoldskircheni 25 kát. hold maradt és az ősi várkastély. Az ősi várkastély Gumpoldskirchenben ma az egyetlen számottevő objektum. Ezenfelül egy-két régi hasznavehetetlen várat mondhatnak birtokul. Az egyik kis hegy tövében áll a régi lovagvárakra emlékeztető két emeletes várkastély, amely ma hétszáz éves. A kastély mellett székesegyház. A várkastély kapuján, — de különben mindenütt a belső ajtókon is, — a rend jellegzetes keskeny keresztje feke- télik elő a faragványok közül. A kastély kapuján nincs csengő, vagy hasonló modern jelzőkészülék. Kis vaskaiapács lóg a kilincs alatt, azzal kell kopogtatni annak, aki bebocsátást kér. Az elfogadó teremben megjelenik fogadásomra egy idősebb feketeruhás pap, Páter Lux Ri- chárd, a Német Lovagrend priorja. Mellén ott a rend jellegzetes keresztje. Joviális, mosolygós arcú, hófehérhaju atya, aki nehezen oldódik fel a sok és kellemetlen tapasztalat után. Nézegeti útlevelemet. — Hírlapíró ? —■ kérdi még mindig elfogultan, majd hozzáteszi : — Gondolja, hogy érdekelheti a magyarokat a mi rendünk. Ha igen, úgy szivesen rendelkezésére állok. De, hogy Jenő testvér fogadja-e Önt, ezt nem hiszem. Később megtudtam, hogy „Jenő testvér“ nem más, mint Jenő főherceg, az egykori „Deutsch-und Hochmeister“, itt már csak testvér és és nem több. A rend mai tagjai. Legelsögorban információt kértem a kedves atyától, a német lovagrend mai tagjait illetően. Egy pillanatra eltűnik ajkáról a mosoly, gondolkodik, mereven néz rám. ... — Ennyi alaposság ! — szinte kiáltva mondja. — Ám jó. Elmondom, Jegyezze. A rendnek ma hat világi tagja van, akik lovagok. Ezek : Reischbach Ferenc József gróf ur, ausztriai tartományi nagymester, hetvenkét éves. Sorban következik u'ána Menns- dorf-Poully-Ditrichstein Albert gróf ur, aki hetvenhárom esztendős. Sokáig a volt monarchia angol nagykövete volt, később népszövetségi megbízottunk. Különben az angol király cousinja, sorban következő Jenő főherceg, a rend utolsó nagymestere. A kormányzó nyilatkozata a revízióról. Látogatás Jenő főhercegnél a német lovagrend utolsó nagymesterénél a gumpoldskircheni várkastélyban. Már csak hat német lovag van életben. A lovagok elhalálozása után a rendnek csak papi tagjai lesznek.
