Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-04-06 / 77. szám
6. Péntek. Kill. évfolyam 77. síim. ,xsaü> Felelős szerkesztői Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedSzóchenyi-tér 4. > Telefonszóm 128. Megjelenik hétköznapba kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Ne csináljunk új közigazgatási területi beosztást! Ellenségeink abból tökét kovácsolnak. — Az oláh külügyminiszter felháborító válasza egy interpellációra. Zita királyné és Ottó király elhagyják Belgiumot? Csonka hazánk vármegyéinek területi megváltoztatására most már rövidesen mégis csak sor kerül. A belügyminiszter ugyanis a napokban jelentette be a köz- igazgatás álszervezését, olcsóbbá, egyszerűbbé tételét. Ez az átszervezés szoros kapcsolatban áll a közigazgatási terület rendezésé- sével, új központok létesítésével, ami azt jelenti, hogy megváltoztatják a vármegyék mai területét, hiszen már régóta ismeretes a kormánynak az a terve, hogy az országban hét közigazgatási terület legyen, hét székhellyel. Így kíván határozottabb irányítást ad ni az élet szükségleteihez alkalmazkodó, elevenebb és gyakorla tibb jellegű közigazgaiásnak. Most azután az itt a kérdés, hogy meghagyják e a mostani megyéket, — talán bizonyos területi kiigazításokkal — amolyan gyengébb kiadású autonom területeknek s egy-egy kerületbe több vármegyét foglalnának, avagy megszüntetnék teljesen a vármegyéket, nevűket elfelejttetnék és csak az új kerületek kapnának nevet ? Ezt illetően is jelent meg már javaslat. Ráttkay R. Kálmán közgazdasági és politikai iró a napokban közreadott „Modern országépités“ cimü munkájában érveket sorakoztat fel az előkészítés alatt álló új területi beosztás mellett és a csonka országot hét „nagyispán3ág“-ra javasolja felosztani. A nyolcadik nagyis- pánság lenne az ország fővárosa. A nagyispánságok nevei lennének: 1. Vértes-bakonyi, 2. Kis Magyar Alföld, 3. Balaton-mezőségi, 4, Mátra—Cserhát—Bükk— Hegyaljai, 5. Nyírségi, 6. Nagyalföldi, 7. Kecskemét—homoki. Ha a kormány olyan reformok megvalósítására törekszik, amelyek az ügyek egyszerűbb és gyorsabb elintézését, olcsóbbá tételét bizto sitják, az ellen nem lehet szava senkinek sem. Azonban: amig egyrészt nem bizonyos az, hogy a tervezett közigazgatási reformmal ez a cél elérhető, addig másrészt az annyira óhajtott revízió szempontjából káros lehet az. Ha ugyanis ellenségeink és elszakított testvéreink azt látják, hogy mi ilyen nagy reformnak megvalósításán fáradozunk, az a meg gyözödés lesz náluk uralkodóvá, hogy az anyaország teljesen a trianoni állapotoknak megfelelően rendezkedik be, tehát elveszítette a revízió lehetőségébe helyezett reményét. Ellenségeink máris nagyhangon hirdetik a külföldön, hogy a revízió nem kell az egész Magyarországnak. A tényleges és általunk ideiglenesnek vallott helyzetnek megfelelően történtek már reformok, amikor több csonka vármegyét ideiglenesen összevontak és köz- igazgatási tekintetben egyelőre egyesítették azokat a szomszédokkal. Ez teljesen megfelelő áliapot ma is. Álljanak a csonka megyék „memento“ ként minden magyar előtt s maradjanak meg a régi megyék a maguk régi szép nevével és ősi területeikkel. A most tervezeti reformok nem jelentenének péuzügyi tekintetben annyi előnyt, hogy azért érdemes volna az évszázados kereteket megtörni, tradíciókat eltüntetni. Ha hazánknak szomorú megcsonkítása fél- száz vármegyétől fosztott meg bennünket, hagyjuk a megmaradt tizenhármat változatlanul addig, amig történik valami a revízió ügyében. Igazán nincs sürgősen szükség a reformra. És ha más nem, a mai közigazgatási területi beosztás épenséggel nem dönt bennünket végveszedelembe. De mindezek melleit figyelembe kell venni még azt is, hogy, ha a vármegyék székhelyeinek központi jellege megszűnik, akkor ezek a városok úgy gazdasági, mint kulturális téren erősen visz- szaesnek, ami bizony nem kívánatos és ezeknek rovására fejlőd nek majd az új központok. Hagyja hát a kormány ezt az újítást a jobb időkre, foglalkozzék az ilyen nagyszabású s évszázados állapotokat felforgató terveknek végrehajtásával később, amikor már szólhat azokhoz ai a sok magyar testvér is, akik most idegen járomban görnyednek. Kerüljünk minden olyan újítást, amelyből ellenségeink arra következtethetnének, hogy mi a trianoni paranccsal teremtett helyzetet véglegesnek tartjuk. Ne csináljunk „nagyispánságok“ at ! A reform tervezői ne felejtsék el soha azt a felháborító választ, amit az oláh külügyminiszter tegnap egy megrendelt interpellációra adott, hogy t. i. „Magyarországot nem csonkították meg, csupán a történelmi igazság jutott érvényre“, majd pedig: „Románia határai sérthetetlenek, a román nép féltékenyen őrködik drágán szerzett területe fölött, melyet Magyarország eddig csak úgyis bitorolt.“ A bocskoros külügyminiszternek ez a gonoszindulatu, hazug beszéde is szolgáljon okul arra, hogy semmit se tegyünk, ami revíziós törekvéseinket gyengíthetné. Brüsszel, április 5. Elterjedt hírek szerint Zita királyné és Ottó király juiius elseje előtt elhagyják Sleenockerzelit és a kastélyba más költözik. Azt nem tudják, hogy London, április 5. A Daily Telegraph Suvich londoni látogatásával kapcsolatban azt Írja, hogy az olasz külügyminiszter valószínűen tájékoztatja az angol miniszterelnököt Mussolini magatartásáról a leszerelés* kérdésben. Szerepet játszanak a megbeszéléseken a dunai kérdés gazdasági és politikai vonatkozásai is. Suvich Anglia támogatását fogja kérni Mussolini dunai terve számára. A lap szerint Anglia érdeklődéssel kiséri a gazdasági kérdéseket, de politikai téren óvatosságot tanúsít és cselekvöleg nem avatkozik bele a dunai kérdésbe. ír a lap Barthou francia külügyminiszter keleteurópai útjáról is. Az utazás fontos, de a tárgyaláA kereskedelmi miniszter el- rendeite, hogy a győri államépi- tészeti hivatal dolgozza ki a győr-csorna—soproni állami úi kiépítésére a műszaki terveket és a fülvételezéscket végezze el. A terv ugyanis az, hogy ezt az útvonalt elsőrangú autóúltá építik ki, amely folytatódik majd a határon túl egészen Bécsújhelyig és ott belekapcsolódik a Semme- ringre vezető autóúíba. Bécs felől tehát ezen az úton bonyolódnék le az autóforgalom a Balatonhoz, mert, — mint tudjuk, — tervbevették a győr—balaionfüredi útvonal kiépítését is, ami azonban fedezet hijján egyelőre elmaradt. A miniszter azonban számit arra, a királyi család hova megy, de valószínűnek tartják, hogy Ausztriába. Bácsben állítólag már lakást rendeznek be a királyi családnak. sok sok nehézségbe fognak ütközni. Barthou el akarja érni, hogy as új német-lengyel titkos egyezmény ne fossza meg Franciaországot eddigi legerősebb keleteurópai szövetségesétől.|Nyug- talanitja Franciaországot a lengyel kormány magatartása a német- osztrák kérdésben, valamint a cseh lengyel viszály. Barthou igyekszik Prága és Bécs, valamint Prága és Róma ellentéteit is áthidalni. Visszatérőben találkozik Tilulescuval, aki szintén ellenzi Róma és Budapest politikáját. Aggodalommal szemléli Barthou azt is, hogy Belgrád Rómával szemben inkább Németországhoz keres közeledést, holott a franciák az olasz közeledés hívei. hogy a győr—balatoni út megépítésére a jövő évben bizonnyal sor kerül és ezzel kész lesz az út Bécs és a Balaton között. Nem sajnáljuk Győrtől ezt az új útat, már csak azért sem, mert egy nagy vidék kap ennek révén közlekedést a Balaton felé, csak azt nem vagyunk képesek megérteni, hogy a * kereskedelmi kormány miért kerüli el az útépítéseknél Keszthelyt és Héviz- fürdőt. Ismeretes ugyanis a miniszternek az a rendelkezése, amellyel a Grácz felől való közlekedést is Tapolcán át vezeti a Balatonhoz és ezzel a Balaton nyugati vidékét valósággal nemlétezőnek tekinti. Nekünk, szegény A spanyol parlament megszavazta az alsópapság anyagi támogatását. Madrid, ápr. 5. A baloídaii pártok kétéves uralma után a múlt évben megtartóit választásokon a jobboldali pártok erősen előretörtek. Ennek most mutatkozott első nagy eredménye. A képviselőhát. heves vita után elfogadta azt a költségvetési javaslatot, amelynek érteimében az állam anyagi támogatásban részesíti az alsópapságot. A szociáldemokraták a vitát arra használták ki, hogy éles támadást intézzenek a többi pártok ellen. Madrid, ápr. 5. A forradalmi tüntetések során Saragosában 48 órás általános sztrájk volt, melynek során több merényletet követtek el. A város forgalma megbénult. Malagában szintén merényletek történtek, s egy rendőrt megöltek. Egy robbanásnál tűz ütött ki. Anglia nem avatkozik bele cselekvöleg a dunai kérdésbe. Kész(II a bécs—balatoni út Sopronon és Ofőrőn át Balatonfürediig« Keszthellyel és Hévízzel nem igen törfidnek.
