Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)
1934-05-09 / 105. szám
Xifll, évfolyam 105. szám. ára 10 fillér Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. 1034. május B. Szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér ♦. ■■■■:—- Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A vármegye helyesli az elszigeteltségünk megtörésére irányuló külpolitikát. Zala megye közönsége üdvözli a hercegprímást. Az ellenzéki módosítást fogadta el a megyegyülés. Az alispán szigorúan intézkedik a turanizáló füredi segédjegyzö ügyében és a vasárnapi munkaszünet megtartása érdekében. Zala vármegye törvényhatósági bizottsága G'y ömörey György főispán elnökletével ma tartotta májusi közgyűlését, amely iránt közepes érdeklődés nyilvánult meg. Pedig egyes vidéki hatóságok utján erős akció folyt, hogy a bizottsági tagokat a megyeszékhelyre utaztassák és igy esetleg bizalmat szavazt3ssanak a kormánynak. Ez a törekvés nem sikerült, mert a felvonultatás gyengének bizonyult. Ennek tulajdonítható, hogy a fő ispán is engedékenyen viselkedett és az eredeti előadói javaslattal szemben az ellenzék módosítását fogadták el, amely általános keretek közölt mozog és közvetlenül nem is érinti a kormányelnök személyét. A gyűlés megnyitása után a főispán elparentálta Borsos Sándor bizottsági tagot és ‘bejelentette, hogy helyére az alispán Kovács János bárhelyi lakost hívta be. A hercegprímás üdvözlése. Ezután a főispán megemlékezett Serédi hercegprímás ötvenedik születésnapjáról. Zala vármegye ősi hagyományainak hódol — mondotta, — mikor részt kiván az ünneplésből, amely az ország első közjogi méltósága iránt országszerte megnyilvánult. Annál inkább szeretettel kell üdvözölni a főpásztort, mert Zalához szoros kapcsolatok fűzik annak a Szent Benedek rendnek a révén, amely Zala megyében is mindenkor a magyar kuttura és a hazafiság zászlóvivője volt. Indítványozta, hogy a közgyűlés a hercegprimást az évforduló atkaimából biztosítsa szereidéről és ragaszkodásáról. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadták el. Az elispáni jelentés vitája. Majd a közgyűlés áttért az al- ispáni jelentés tárgyalására. Az első felszólaló Bosnyák Andor volt, aki azt kívánta, hogy a vármegye a rendelkezésére bocsátott kamatmentes kölcsönből folytassa a bikavásárlásokat s az állatokat adja bérbe a szegény községeknek, mert a mai nehéz helyzetben számos községnek nincs módjában tenyészállatokat vásárolni. Szekér Mihály az útépítéseket sürgette az elhagyatott vidékeken. Á r v a y László dr. azt kívánta, hogy az elemi károk bejelentése ne egyénenként, hanem községenként összesítve történhessék. Erre ma, amikor a szárazság miatt az elemi kár általános, különösen nagy szükség van. A jelenlegi eljárási mód terhes a gazdákra, mert sok időt igényel és költségekkel is jár. Kérte azt is, kapjanak utasítást a falusi hatóságok, hogy a kárbejelentésre vonatkozó kérvényeket díjmentesen állítsák ki. K eg lövi eh János (Orosz- tony) szóvátette az olasz állatvámok emelését, amely miatt a ki» vitel megakadt, majd rámutatott, hogy a kataszírófális szárazság miatt gyenge és rosszminőségü gabonatermésre van kilátás. Ép ezért szükségesnek tartja, hogy a még meglévő gabonakészleteket ne lehessen kivinni, hanem raktározzák el, hogy ebből a készletből a gazdák jobb vetőmaghoz juthassanak. Ez azért is fontos, mert lesznek helyek, ahol a vetőmag sem terem m?g. Felszólalása második részében Nagykanizsa és Pacsa között a keletnyugati irányú utak megépítését kívánta. A vasárnapi munkaszünet. P e h m József apátplébános felszólalásának első részében a vármegye keretében működő hivatalok vasárnapi munkaszünetét tette szóvá. Utalt arra, hogy egy 1920 évi belügyminiszteri rendelet szerint vasárnap és a keresztény ünnepeken a hivatalokban munkaszünetet kell tartani, az ügyeleti szolgálat érintetlenül hagyásával. Megállapítja, hogy ezt a rendelkezést a vármegyeházán, valamint a főszolgabirói és jegyzői hivatalok nagy részében betartják. De a főbírói és jegyzői hivatalok nem mindenütt tesznek eleget a rendelkezéseknek. Pedig az volt az indok a rendelet kiadásánál, hogy vasárnap a tisztviselők is tegynnek eleget az ünnep megszentelésének; az is volt a cél, hogy példát adjanak a népnek a vallási kötelezettség teljesítése terén és bizonyára el akarta érni a rendelet azt is, hogy vasárnap senkit se idézzenek és senkit a templomból el ne vonjanak. Többször hallott panaszokat, hogy nemcsak inspekciós szolgálatot tartanak egyes főbírói és jegyzői hivatalokban. Az is tudott dolog, hogy a főbírói hivatalok tábláin az a kiírás is szerepel, hogy hivatalos óra van vasárnap 9 tői 11 óráig. Már pedig a kiírásoknak nem szabad szembehelyezkedni a rendelettel. Akárhányszor hallani segédjegyzők panaszát, hogy vasárnap délelőtt is dolgozniok kell és nem vehetnek részt az istentiszteleteken. Sokszor vasárnap délelőttre idézik meg a községi bírákat, amire semmi szükség nincs. Ha korábban megvolt a szempont, hogy a tisztviselők jó példát adjanak a népnek és el ne vonják vallási kötelezettségétől, akkor ma is meg kell lennie ennek a szempontnak, amikor a vallás vigasztalására és a jó példa erejére szükség van. Felemlítette, hogy egyik jegyzői hivatalban virágvasárnap délelőtt 19 órára hivták össze a mezőgazdasági bizottsági ülést és arra meghívták a misét tartó plébánost is. Kérte az alispánt, ismételje meg az 1920. évi rendeletet és helyesbítsék a főbírói hivatalok tábláit. A balatonfüredi segédjegyző „irodalmi működése“’ Ezután az apátplébános béréi Nagy Elek dr. balatonfüredi se- gédjegyzőnek vallást támadó könyvét tette szóvá, mert szükségesnek tartja a megfelető szigorú intézkedést. Bejelentette, hogy ép ma kapott a balatonfüredi róm kát. egyházközségtől levelet, amely szerint az illető teherlap- ján nemcsak ez van és már több panasz is volt ellene. Szükségesnek tartja, hogy a 92 százalékban katolikus Zala vármegyében ne érhesse ilyen inzultus a katolikusokat katolikus pénz bői fizetett ember részéről, A könyvben többek között az szerepel, hogy a kato* likus papokat vasvesszővel kell elővenni és kiszorítani a közéletből. Mi állunk elébe ennek és nem félünk — mondotta a felszólaló. De botrányosnak tartjuk, hogy egy tekintélyes társadalmi osztályt, melynek legmagasabb képviselőjét épen most üdvözölte a közgyűlés, valaki vasvesszővel keresse. Megengedhetetlen, hogy, amikor romlik a családi élet és ennek romlása miatt foszlik a nemzeti erkölcs, akkor valaki azt hirdesse, hogy a házassági felbontásokat elő kell segíteni. És megengedhetetlen, hogy tagadják Krisztust istenségében. és kimondják hogy még félistennek sem ismerjük el — az utóbbit különben nem is kívánjuk ma, a félistenek korában. De azt mondani, hogy Krisztus is gyarló ember, mint mi, ez ellen felháborodottan tiltakoznunk kell (Úgy van, úgy van). Épen ezért kérem a legszigorúbb és legsürgősebb eljárás megindítását az illetővel szemben (Átalános helyeslés). Szabó Károly szólalt fel ezután, aki határozott hangon kifogásolta, hogy a járlatlevelekre rávezetik a gazda adóját és az állat eladásakor az levonják. Ezzel megbénítják a gazdasági életet, mert a gazda nem tud új állatot beszerezni. Különben ez az eljárás az államhatalom bizalmatlanságát is jelenti azzal a gazdatárssdalommal szemben, amely a háborúban és a forradalmakban bizonyította be megbizhatóságát. Kérte az eddigi eljárás megszüntetését, továbbá az árverések felfüggesztését, mert ma a gazdának nincs pénze. Németh Ferenc Vaspör, Hás- hágy és Ozmánbükk községeknek jó utakat kér. Takács Mihály azt teszi szóvá, hogy egyes védett birtokok tulajdonosaitól a hitelbe vett gazdasági gépeket a gyárak a legnagyobb munkaidőben vitették el, mert az illetők még teljesen nem fizették meg a vételárat. Kéri, hogy a gazdavédelmi rendeletek alapján akadályozzák meg az ilyen eljárást. Kéri, hogy a diftériaoltást tegyék ingyenessé, az oltást végző orvosokat a községi pénztárból díjazzák. Árvay László dr. fölszólalá- sára megjegyzi, hogy az elemi károk bejelentésénél nincsenek nehézségek, mert a károkat egyesek a jegyzőnél bejelenthetik, ha a kár tömeges, akkor a bejelentést két birtokos az egész község nevében megteheti. Most tulajdonképen az a baj, hogy a rozsokat nagyobbrészét ki kellett szántani s a rozs helyett nem lehet elsőrendű gazdasági növényt vetni. Ezért kell kérelmezni, hogy a rozskárokat most sorozzák az elemi károk közé. Rotschild Béla dr. szól a védett adósokkal szemben jelentkező kellemetlenségekről. Varjas Géza szerint a kisgazdák még mindig nem tanúsítanak kellő megértést a gyümölcstermelés iránt, kedvezményes áron kér a kisgazdák részére gyümölcsfákat és védőszereket. {Válaszok. B ő d y Zoltán alispán Bosnyák Andor fölszólalására megnyugtató választ adott. Az útépítésekre vonatkozóan azt válaszolta, hogy állandó gondoskodás tárgyát képezik az utak s igyekeznek ezen a téren mindent elkövetni a panaszok orvoslásának érdekében. 3000 kilométeres úthálózaton nem lehet egyszerre minden kérelmet teljesíteni. Árvay László dr. fölszólalására tulajdonképen Takács Mihály már választ adott. Pehm József apátnak válaszolva bejelenti, hogy a vasárnapi munkaszünetié vonatkozó rendelkezéseket megújítja s azokat be is tarttatja. A turanizáló balatonfüredi segédjegyző ügyében jelentést kért a balatonfüredi főszolgabírótól s annak beérkezte után a