Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-05-09 / 105. szám

2 Zalamegyei Újság 1934 május 9. egszigorubb eljárást indítja meg a segédjegyző ellen. Keglovicsnak a termésre vonatkozó fölszólalása ügyében megtették a szükséges lépéseket. S z a 1 a y Gyula dr. tiszti fő­ügyész Takács Mihály felszólalá­sának első részére válaszol s ki­mutatja, hogy a gyáraknak és más hitelezőknek nincs joguk a védett birtokok tulajdonosaival szemben úgy eljárni, amint azt Takács fölpanaszolta. F a t é r Endre dr. pénzügy­igazgatóhelyettes helyesnek találja Takács Mihálynak Árvay fölszó- lalására adott válaszát. Szabó Károlynak azt válaszolja, hogy a járlatlevelek lebélyegzése ren­deletek alapján történik, de az állattulajdonosokkal szemben is mindig a legméltányosabban jár­nak el. Ugyancsak a legméltá­nyosabban járnak el azokban az esetekben is, amelyeket Rotschild dr. említett. Az ingatlanok eladá­sánál nem akadály az, hogy azok­ra kincstári követelést kebeleztek. T h a s s y Gábor dr. tisztifő­orvos válaszában arról szólt, hogy a difteriaoltásokért csak azoktól szednek dijat, akik annak megfi­zetését vállalják. Végül G y ö m ö r e y György főispán Pehm József apátnak vá­laszol. Ha a balatonfüredi segéd­jegyző dolgában hozzáfordultak volna, azonnal megtelte volna a szükséges intézkedéseket. Ezután a közgyűlés az alispáni jelentést egyhangúan elfogadta s a válaszokat tudomásul vette. A miniszterelnök üdvözlése tárgyában a kisgyülés az alábbi határozatot hozta : „Zalavármegye törvényhatósági bizottsága az átirattal kapcsolat­ban elhatározza, hogy vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszter elnök /urat üdvözli abból az alka­lomból, hogy Ausztriával és Olaszországgal a közelmúltban Rómában, a nemzet léte érdeké­ben elsőrendű fontossággal biró, gazdasági és politikai tárgyalások megindításával a magyar nemze­tet kiemelte abból abból az el­szigeteltségből, amelybe a szom­szédos utódállamok kényszeritet- ték. Zala vármegye közönsége, párt- politikai különbségre való tekin­tet nélkül, tradícióihoz híven, lel­kes magyar szívvel áll és fog ál­lam a m. kir. miniszterelnök mögött minden olyan törekvésben, amely azt célozza, hogy gazda­sági elszigeteltségünk megtörésé­vel a nemzet gazdasági életét erőshse és olyan külpolitikai le­hetőséget biztosítson, ami egye­dül lehet a szebb jövő záloga. Elhatározza a közgyűlés, hogy ezt az állásfoglalását felirat alakjában közli a m. kir. kormány elnöké­vel vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszterelnök úrral“. A határozatot Brand Sándor d | főjegyző ismertette s azt elfoga­dásra ajánlotta. A tárgyhoz Farkas Tibor dr. szólt, aki kijelentette, hogy a föl­iratnak olyannak kell lennie, mely kifejezi az egész törvényhatósági bizottság álláspontját. Tekintettel arra, hogy az ügynek nemzetközi vonatkozásai is vannak, kiegé­szítő javaslatot terjeszt elő, amely jobban megfelel a tényeknek. Az előterjesztett javaslat második szakaszát elfogadja, de az első szakasz helyett a következőt ajánlja: „Zala vármegye törvényható­sági bizottsága az átirattal kap­csolatban megállapítja, hogy a magyar—olasz és osztrák szoro­sabb politikai és gazdasági kap­csolat bejelentése közmegnyug­vást keltett. Ennélfogve elhatároz­za, hogy minden magyar közéleti tényezőnek, akik ennek megvaló­sításában közreműködtek, elis­merését fejezi ki és egyúttal arra kéri a miniszterelnök urat, hogy azoknak a külföldi személyisé­geknek, akik a letiport magyar nemzetnek megértő baráti jobbot nyújtva, kiemelték abból az elszi­Budapest, május 8. A képvi- selöház tegnap esti ülésén Göm­bös miniszterelnök hosszabb be­szédet mondott. Kijelentette, hogy a kormány legfontosabb program­pontja csonkaságunk megszünte­tése. Ebben a tekintetben fonto­sak valtak a római tárgyalások is. Bejelentette, hogy a római hármas gazdasági értekezlet még ezen a héten befejeződik s azt hiszi, Ma­gyarország javára. Hangoztatta, hogy Olaszországon kívül Magyar ország egyik legtermészetesebb barátja Ausztria, de érdekeink fű­ződnek a Németországgal való barátsághoz is. Hálával emléke­zett meg azokról az angol és francia képviselőkről, akik a ma­gyar revízió érdekében dolgoznak. A kisantanttal foglalkozvá han­goztatta a miniszterelnök, hogy nem engedjük magunkat harmad­rangú állammá degradálni. Rá­mutatott, hogy a trianoni határo­kat stratégiai okokból, ellenséges szándékkal vonták meg úgy, ahogy azok húzódnak. Hajlandók vagyunk tárgyalni a kisantanttal, de nem A keszthelyi Credo most tartott, igen látogatott ülésén Stefaits Aladár apátplébános magasan szárnyaló beszédet mondott. Örö mének adott kifejezést, hogy olyan nagy számban jelentek meg a ta­gok, mert úgymond, soha nem volt nagyobb szükség az össze tartásra, mint napjainkban, ami­kor mindenütt lázas idegesség és földalatti morajlások hallhatók társadalmi vonatkozásban, de, ami kor azt látjuk, hogy a katolikus hit, Krisztus tanításai és az evan­gélium az egyedüli, ami erőt ad. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után igen meleg szavakkal köszön­tötte Mérő Géza ny. h. pénzügy igazgatót, aki Keszthelyen telepe­dett meg s aki a katolikus esz­méknek lelkes harcosa és min­den katolikus megmozdulásban ott van. Kéi i, hogy Keszthelyen is álljon a katolikus mozgalmak mellé és támogassa itt is jó pél­daadással a kát. gondolatokat és megmozdulásokat. Közölte még az apát, hogy a képv 8 lőtestületi választások 26-án tar.tatnak, a névsor ki van függesztve és kéri getelíségből, amelybe ellenségeink | kényszeritették, Zala vármegye háláját és köszönetét tolmácsolja“. Gyömörey György főispán ki­jelentette, hogy készséggel hozzá­járul a Farkas Tibor által ajánlott módosításhoz és a közgyűlés a módosított javaslatot egyhangúan el is fogadta. A többi tárgynál elfogadták az előadók javaslatait. Csak Kálóczi Ferencnek a kóbor­cigányok letelepedési ügyében be­adott inpitványánál volt fölszóla- lás, amennyiben Kálóczi az in­dítványát részletesen megokolta. A közgyűlés kimondotta, hogy ez ügyben ismételten fölterjesztést intéz a kormányhoz. guzsbakötött kezekkel. A királykérdésben a következő nyilatkozatot tette a miniszterel­nök : Szabadkirályválasztó elvi álláspontom teljes fentartása mel­lett nem zárkózom el a másik álláspont mérlegelésétől, ha az ország érdeke ezt megkívánja, megjegyezvén, hogy a kérdést semmiféle vonatkozásban nem tartom ma időszerűnek. Soha sem állok útjába olyan megoldásnak, amely a nemzet javát szolgálja. Fejtegette a miniszterelnök, hogy a kormány meg akar maradni a parlamentáris utón és nincs szán­dékában rendelettel megalkotni az új választójogi törvényt. Az ab­szolút titkos választójog hive s még ebben, vagy a jövő évben beterjeszd a titkos választójogról szóló javaslatot. A gazdasági élet­ben kívánja az érdekképviseleti rendszer kifejlődését. Szükséges­nek tartja a telepítést és a hit bizományok reformját. Még ebben az évben intézkedéseket tesznek az egyke veszedelmének elhárí­tására. a Credot, hogy a választáskor is egyek legyenek és egységesen szavazzanak, ezzel is megmutatva az erős összetartást. Ezután me­leg szavakkal üdvözölte a keszt­helyi egykori premontrei tanítványt, Hörcsöki István kéthelyi plébánost, mint előadót. Megelőzően még Kreutz József számolt be egyes egyesületi dol­gokról. Megköszönte a tagoknak a húsvéti impozáns színvallást, a felséges püspökfogadtatást. Javas­latot tett az áldozócsütörtökön Kávé Tea Kakaó elismerten Németh Józsefnél a jó. Telefon 207. Nagykanizsán rendezendő Actio Catholica gyűlést illetően. A fel­hívásra már mintegy 2 autóbuszt megtöltő résztvevő jelentkezett, sőt nagyobb küldöttséggel vesz részt a keszthelyi Emerikána, Schürger János dr. prior, Tamás Ferenc dr. subprior és Kukuljevic József dr. sajtóreferens vezetése mellett. Résztvesznek az akadémia ifjúsági vezetői is. Stefaits Aladár apátplébános javaslatára a Credo elhatározta, hogy a nyáron a keszthelyi kiállítás ideje alatt nagy katolikus napot rendez és erre fel­kéri majd a megyéspüspököt. Ezután Hörcsöki István kéthelyi plébános tartott igen ma­gas szárnyalásu, érdekfeszitő elő­adást „Katolikus olimpiász“ cí­men. Megmagyarázta, mi az az olimpiász abban az értelemben, melyre már Szent Pál életében találunk utalásokat és példabe­szédeket, de maga az Ur Jézus is kifejezési adott ennek tanítá­saiban. Az olimpiász nem egyéb, mint harc a hitért, az egyházért, kát. lendület, mely nélkül nincs dicsőség, nincs eredmény. A ka­tolikus olimpiásznak megvan a maga stadionja, az egyház, amely­nek keretében folyik a lelkek ne­mesitő munkája, de megvannak ennek a stadionnak hősei, akik dicsőséget hoztak az egyháznak és törekvéseinek. Minden nemzet számtalan ilyen hőst tud felmu­tatni, igy példakép kell, hogy legyen veronai Szent Péter, 0 Connel, Windhorst. De mi ma­gyarok sem panaszkodhatunk. Nekünk is vannak ilyen kiváló hőseink, igy néhai Zichy Nándor gróf, az egykori vezér, néhai Prohászka, a galamblelkü ihletett püspök. A spanyoloknál Cirobels, aki most a kezébe vette az ügyet és a katolikusságért sikraszáll. Legújabban a meg nem alkuvást ismerő Faulhaber müncheni bíbo­ros stb. A remekül felépített elő­adást óriási taps követte, külö­nösen akkor, amikor az előadó kijelentette, hogy szívesen jött Keszthelyre, hiszen itt minden követ, utcát ismer, kellemes em­lékek fűzik ide és boldog, hogy ilyen férfitársadalmat talál. Az előadás befejeztével Stefaits apátplébános megemlékezett a Központi Sajtóvállalat 40 éves jubileumáról, mely úttörő volt, nem ijedt meg, pálcát tört min­dig a destrukcióval szemben. A gyűlés egyhangú határozatából üdvözölte az intranzigens mindig katolikus elvekért bátran sikra- szálló K.S V.-t. Fillérekbe kertinek a felvételei, ha azokat a díjtalanul rendelkezésére álló laboratóriumomban sajátkezüieg dolgozza ki Bánfai optika és foto szaküzlet ZALAEGERSZEG. A miniszterelnök nyilatkozata a királykérdésről. Előadás a keszthelyi Credóban a „katolikus olimpiászróí“, és ennek hőseiről. Katolikus nap lesz Keszthelyen. — Mérő Géza fidvöztése.

Next

/
Thumbnails
Contents