Zalamegyei Ujság, 1934. április-június (17. évfolyam, 74-146. szám)

1934-05-06 / 103. szám

Xfii évfolyam 103 »ám. «»»«» 10 fillér ,a?4. május, 6 Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonsz.ám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin GÖCSEJ propagandája egyre erősebbé és eredményesebbé válik. A sok cikk és a diapozitivsorozat megtette hatását. Bődy Zoltán alispán, mint a vármegyei iskolánkivüli népmű­velési bizottság elnöke, egymás-- után kapja az elismerést és dicsé­retet azért, hogy lelkes buzgalmá­val lehetővé tette ennek a szép vidéknek megismertetését ország­szerte. Serényi Árpád gyönyörű fölvételei és Fára József dr. vár­megyei levéltárosnak ezeket ma­gyarázó pompás előadásai az egész ország figyelmét Göcsejre irányították. Fára dr. alig képes eleget tenni annak a sok kérés­nek, amely minden oldalról érke­zik hozzá, hogy nagyszerű elő­adásában mutassa be a szép Za­lának ezt a másik, eddig még ismeretlen szép vidékét. A nép­művelési bizottság göcseji levele­zőlapok készítésével és forgalom- bahozásával bővitette ki a propa­gandát. Egyelőre tiz legszebb kép­ről készíttetett levelezőlap-soroza­tot s a közönség dicséretreméltó megértése azt eredményezte, hogy a készlet rövid pár hét alatt el­fogyott és most tiz újabb szép kép kerül levelezőlapokra. Remél­hetően ezek is mihamar elfogy­nak, mert a közönség nagyon ke­resi a szép és értékes göcseji levelezőlapokat. A propaganda eredményességét bizonyítja az is, hogy a Magyar Képírók Társasága, a festőművészek egyesülete, beje­lentette az alispánnak, hogy tag­jai közül a nyáron többen hosz- szabb időre lerándulnak a Gö- csejvidékre — ihletet meríteni. Most tehát majd festőművészeink örökítik meg vásznukon Göcsej természeti szépségeit s a tárlatok műértő közönsége gyönyörködhe­tik a nemrég még olyannyira le­nézett Göcsej szépségeiben s gö­cseji képek díszítik majd az úri szobák falait. A művészek termé­szetesen kérik, hogy elhelyezked- hetésöket biztosítsa az alispán. A kérést kész örömmel teljesitik és iskolatermeket bocsátanak rendel­kezésökre. Az elhelyezés munká­ját Tuboly Aladár csonkahegyháti földbirtokos vállalta. Göcsej népe szeretettel várja a művészeket. De várja a weekend mozgalommal kapcsolatban azokat a látogatókat is, akik hosszabb rövidebb ideig itt kívánnak nyaralni, Göcsej vad­regényes tájain. Jelentkezők van nak már és, ha a lakósság meg­értéssel fogadja őket, ha ellátásu­kat úgy biztosítja, hogy megelég­szik a „tisztességes polgári ha­szonnal,“ akkor ezek a vendégek igen jó, ingyen reklámozói lesz­nek Göcsejnek. Nem mulaszthat­juk el, hogy ismételten föl ne hívjuk az illetékes körök figyel­mét arra, aminek bevezetését a reklámozás eredményesebbé tétele érdekében föltétlenül szükségesnek tartunk: göcseji postabélyegző alkalmazását.Most került kezünkbe egy veszprémi levél, amelynek postabetüzőjén ez áll: „Nyaral­junk a vadregényes Bakonyban.“ Ha ezt megcsinálhatták Veszprém­ben, megcsinálhatnák Zalaeger­szegen is ezzel : „Nyaraljunk a szép Göcsejben.“ A város, az is­kolánkivüli népművelési bizottság s a v/eekend egyesület közösen magukra vállalhatnák ennek a bé­lyegzőnek elkészíttetését. Ennyi áldozatot megérdemelne még a szép Göcsej. A pénzügyminiszter beszéde a költségvetési vitában. Budapest, május 5. A képvise­lőhöz tegnapesti ülésén Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolt a vita során elhangzottakra. A par­lamenti felszólalások magas szin- vonaluak voltak, a parlamenten kívüli kritikák azonban szerinte nem tárgyilagosak. Foglalkozott a miniszter a deficitre vonatkozó kifogásokkal, majd azt fejtegette, hogy a kormány az ország pénz­ügyi helyzetét a legnagyobb nyílt­sággal tárja fel. A nyugdíjbizto­sítás gondolatát el kellett vetni, mert nem volt megfelelő ajánlat. A közterhek csökkentésére szük­ség van, de bizonyos határokon túl nem szabad apasztani a kia­dásokat. Az adórendszert igyek szik enyhíteni. Az egyke ellen ■ felsorakoztatott érvek meggyőzték, 1 hogy a gyermeket figyelembe kell venni az adó és az illeték terén is. A házadómentességet hajlandó megadni, de nem túlzott mérték­ben. Az erre vonatkozó rendelet még ebben a hónapban megjele nik. A beruházások sorrendjét igy állapította meg: 1. a legfon­tosabb összekötő utak építése, 2. a transzverzális utak építése és a Balatonhoz vezető utak épí­tése, 3. az államvasutak alépít­ményeinek megújítása, 4. a Tisza hajózhatóvá tétele. Szükséges a bankreform. Majd azt hangoztatta, hogy a kapitalizmust meg kell valahogy nemesíteni a szolidari­tás szellemében. Ezután Gyömörey Sándor szállt vitába a pénzügyminiszter egyes I kijelentéseivel. Érdekes adatok a zalai ipartestüief ékről. A soproni kereskedelmi és j iparkamara most készítette e! J 1933. évi jelentését az ipartesíü- | letekről. A kimutatás szerint Zala ! megyében 14 ipartestület van összesen 6.124 főnyi taglétszám­mal. Legnépesebb a nagykanizsai, utána a tapolcai és keszthelyi, majd a zalaegerszegi. Megjegyez­zük, hogy a keszthelyi és a ta­polcai testület a járás iparosait is magában foglalja. A belajstro- mozotí segédek száma Zala me­gyében 1.598, a tanoncoké 1.359. A legnagyobb költségvetéssel a nagykanizsai ipartestület dolgo­zik, aztán a tapolcai, és balaton­füredi, majd a zalaegerszegi kö­vetkezik. Vagyon tekintetében az elsőheiyen a nagykanizsai, má­sodik helyen a keszthelyi, har­madik helyen a zalaegerszegi áll. A megye, sőt az egész kamara területén legszorgalmasabb volt a zalaegerszegi testület elöljáró­sága, amely a múlt évben 19 ülést tartott. Újabb nyomozás indult a szélhámos ukki bérlő ügyében Néhány hónappal ezelőtt or­szágszerte nagy port vert fel Németh Béla József ügye, aki a zalame- gyei Ukk községben birtokot bé­relt és a bérlet kapcsán különféle szélhámosságokat követett el. Né­methiét a csendőrség letartóztatta és beszállította a zalaegerszegi törvényszék fogházába. A szélhá­moson később az elmezavar tü­netei mutatkoztak, ezért beszállí­tották a kórház elmeintézetébe megfigyelés céljából, s az orvosok ! elmebetegnek is nyilvánították. Németh Béla ügye ismét fog­lalkoztatja az igazságügyi hatósá­gokat. Kiderült ugyanis, hogy az ukkihoz hasonló szélhámosságo­kat követett el Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen is. Ezért visszaszállították a törvényszéki fogházba, s a hatóságok most folytatják ellene az eljárást az újabban kiderült szélhámosságok miatt is. Egyidejűén az elmemeg­figyelésre vonatkozó adatokat fel­terjesztették az igazságügyi orvosi tanácshoz, s ez mondja ki az utolsó szót abban a kérdésben, hogy a szélhámos beszámitható-e ? Jubileumi hangver­seny Zalaegerszegen Nagy eseménye lesz városunk­nak a május 13-án tartandó egy­házi hangverseny. Két magasni- vóju egyházi énekkar, a kőszegi és a zalaegerszegi, tárja tudásá­nak és tehetségének a legjavát a zalaegerszegi közönség elé. A ju­bileumi évben, Krisztus szenve­désének és halálának 1900-as évfordulóján rendezik a hang­versenyt és a műsort úgy állí­tották össze, hogy történeti egy­másután adja elő a Megváltó szenvedését és halálát. Volt alkalmam meghallgatni a hatalmas programm néhány szá­mát Kőszegen, Nagypénteken a plébániatemplomban vettem részt a szertartásokon. Az elején nem is sejtettem, hogy a ritka szer­tartások mély hatásán kivül még nagy zenei élvezetben is lesz részem. A jó katolikus hívek szokása szerint én is elővettem imádságos könyvemet, hogy ab­ból kísérjem a szertartást végző papot. Mig az. halkan az oltárnál Krisztus Urunk kínszenvedését olvasta, addig a kóruson az Üd­vözítő érzésvilágába vonzott min­ket a kar. Tristis est anima mea . . . Szomorú az én lelkem, énekelték Deák—Bárdos földol­gozásában. Tele van az egész darab nagypéntek, a szenvedés, a gyötrelem és a reménytelenség hangulatával. Körülzsongják lel- kemet a bánatos, fájdalmas ak­kordok. Lehangolnak, magukkal ragadnak. Érzem az Üdvözitő szavainak súlyát: „szomorú az én lelkem mindhalálig“. Észre sem veszem, hogy a a nagyszerű kórus utolsó zsolozs- maszerü akkordjai befejeződtek, amikor hirtelen fölharsan a „Cru- cifigalur“ ugyancsak Deák—Bár­dostól. „Feszittessék meg“ köve­telik a zsidók erőszakos vad lármával. A különböző szólamok Crucifigatur kiáltásai egymásba fonódnak, szi'ajul, szenvedélyesen hullámzanak, csoportosulnak, mig végre egyesülve elemi erővel tör­nek ki és együtt kiáltják : Feszit­tessék meg ! Mintha ott kiabálna, hullámzanék előttünk a fölbujtott, fékevesztett tömeg öklét rázva és ruháját tépve, úgy hat ez a da­rab. Óriási az énekkar hang­anyaga. Visszhangzanak tőle a falak. Az ember szinte összerez­zen. Sajnálja Krisztust, szánja a zsidó népet. A következő számban a kereszten függő Megváltó panaszos szavait éneklik : Éli! Éli ! Atyám, miért hagytál el engem. A szen­vedő, magárahagyott Istenember haláltusáját remekül érzékelteti Deák-Bárdos müve. Az Isten akaratát cselekszi Krisztus, vilá­gos előtte a cél, amiért szenved, azért harmonikus a darab. De a szöveg értelmében néha mégis mintha a test fájdalma erőtvenne a lélek uralmán, bántóan, szinte

Next

/
Thumbnails
Contents