Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-24 / 18. szám

Xtfll. évfolyam 18. :im Apa 10 fillér 1834. Január 24. Szerda, 1 s .... a tál: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi1, negyed­S;-Ji-ier 4.---------- Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban„. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Kegyelemkenyér, vagy ellátás ? Kétezerötszáz mehet, ezerhétszáz jöhet! — Eá alatt a jelige alatt tudatta Gömbös Gyula minisz­terelnök miskolci beszédében az ország népével, hogy kétezer­ötszáz tisztviselő rövidesen nyug­díjba „vonul“, ezerkétszáz fiatal diplomás pedig valamelyes kere­sethez jut. Kipróbálják tehát az uj nyugdíjtörvényt, mely az első eresztésre harmadfélezerrei csök­kenti a tényleges tisztviselők számát, de ugyannyivai emeli a nyugdíjasok létszámát. A kü­lönbség, amit mint tisztviselők kaptak és, amit majd nyugdíj címén kapnak, nem ie$z olyan nagy összeg, hogy azért érde­mes harmadféiszáz tisztviselőt kipróbált munkaerőt egyszerre szélnek ereszteni. De hát, ha ezt az összeget a fiataloknak adják, van valami magyarázata az eljá­rásnak, ha morális szempontból nem is annyira elfogadható ez a magyarázat. Ha ugyanis az az elv vezeti itt a kormányzatot, hogy a tényleges állománynak csökkentésével marad valami, ami az ifjúságnak adható, az nagy mértékben kifogásolható, mert akkor csak kétezerötszáz ember járul hozzá az ifjúság föl­segélyezéséhez, a ftöbbi sok tíz­ezer pedig nem. Kérdés azután az is, hogy a most keresethez jutó néhány száz fiatalember mi­lyen címen, meddig és a jövőt illetően milyen kilátások mellett kapja azt a havi 80 pengőt? Ke­gyelemkenyér lesz-e ez, amit mindig fölhánydáihaínak, akik adják, vagy bármely pillanatban eívehetik azt ? Vagy talán ál­landó ellátás, kezdete a íulaj- donképeni alkalmaztatásnak, a működésnek ? Erről nern igen hallunk. Persze, gondolják a ve­zető körök, az a szegény, meg­lehetősen kiéheztetett fiatalember alkalmaztatásának annyira meg­örül majd, • hogy eszeágában sincs a jövőre gondolni. (Azért használjuk ezt a nem épen sza­lonképes kifejezést: kiéheztetett, mert ezzel mintegy kifejezést akarunk adni ama föltevésünknek, hogy eiső sorban azok kerülnek sorra, akik csakugyan rászorul­nak arra a csekélységre.) Az ifjú­ság, mely ismeretekkel és ügyes­ségekkel fölvéríezetten várja azt a kis darab kenyeret, nem szol­gált rá arra, hogy kegyelemke­nyeret, alamizsnát kapjon, hanem hogy nyugalmas, biztos elhelyez­kedést találjon jövőjének biztosí­tása céljából. Annak az összeg­nek tehát, amit az állam az ál­lástalan ifjúság elhelyezésére most fordít, csökkennie nem szabad, sőt emelkednie kell, hogy minél többen juthassanak kenyér­hez, mert hát az államnak mégis csak kell gondoskodnia arról, hogy az ifjúság munkát találjon magának. Nem kételkedhetünk abban, hogy a most elhelyezke­dést találó ifjak a legjobb aka­rattal és igyekezettel végzik majd föladataikat, épen ezért nem is szabad munkakedvöket csökken­teni azzal, hogy alkalmaztatásu­kat ideiglenesnek minősítsék. Ki­látásba kel! helyezni azt, hogy a rendszeresített állások betöltésé­nél elsősorban is jönnek számi tásba. Ne történjék meg —, hogy, akik most hosszú várako­zás és sok nélkülözés után egy falat kenyérhez jutnak, pár hónap múlva megint kereset nélkül ma radjanak. De a nyugdíjazásoknál is figyelemmel kell lenni minden­féle körülményre, hogy az uj törvénynek végrehajtása panaszra ne szolgáltathasson okot. Van Bukarest, január 23. A szász nemzeti tanács tegnap vezetőségi ülést tartott, amelyen az elnök cáfolta azt az állítást, mintha az erdélyi szászság a nemzeti szo­cialista mozgalom miatt válságos helyzetbe jutott volna. Utána Giandis szász evangélikus püs­pök szólalt fel, aki támadta a nemzeti szociálizmust. Felszólí­totta a nemzeti szociáiistákat, hogy hagyjanak fel mozgalmuk­kal, mert ez árt az erdélyi szá­szok érdekeinek. A felszólalást A zalaegerszegi törvényszéken Deseő Árpád dr. egyesbiró rna ítéletet hozott abban a régóta húzódó bűnügyben, melynek vád­lottal Neugebauer Béla budapesti lakos, a kisiparosok szövetkezeié­nek volt igazgatója és fivére, Neugebauer István budapesti ma gántiszíviselő. Neugebauer Béla a legutóbbi aisólendvai képviselőválasztás al­kalmával képviselőjelöltként lépett fel, s ez alkalommal sorozatos csalásokat követett el fivérével együtt. Felfogadták Schreiner Ist­ván és Bácsay István zalaeger­szegi bérautósokat, akik minden­felé hordozták a jelöltet és fivérét. A bérautósok már az agitációs hadjárat kezdetén pénzüket kér­ték, s akkor Neugebauerék sür­gönyre és telefonüzetekre hivat­koztak, melyek szerint rövidesen nagy összegeket kapnak, s akkor kifizetik az autósokat. Ezen az alapon a bérautósok tovább hi­teleztek. Bejárták a fivérekkel nemcsak a kerületet, de még az Alföldet is. Összesen mintegy 2000 kilométer utat tettek meg. Végül ígéret arra, hogy a nyugdijazá- ■ soknál nem engednek érvénye­sülni más szempontot, mint amit a pártatlanság, igazság és méltá­nyosság követel és azért el is várja az ország, hogy a tettek egyezzenek mindenben az Ígére­tekkel. Előttünk áll még az évek kel ezelőtt végrehajtott bélistázások példája. Mindenki, maguk a kor­mányférfiak is elismerték, hogy akkor sok-sok méltánytalanság történt. Okuljanak tehát a múl­takon és akkor, amikor nem be­tegség, nem magas életkor, nem fegyelemsértés oka a nyugdíja­zásnak, hanem csak létszámcsök­kentést akarnak elérni, nagy fi­gyelmet és nagy jóindulatot kell tanúsítani a nyugdíjazások keresz­tülvitelénél. izgalmas jelenet követte. A nép- tanács horogkeresztes tagjai gyá­vának nevezték a püspököt, aki ekkor elhagyta a termet. Vele együtt távozott a jelenvolt 72 személy közül 48. Ezek külön nemzeti tanácsot alakítottak. Ké­sőbb a nemzeti szocialisták há­romszor is visszahívták a püs­pököt, de ez nem állt velük szóba. Az események folytán az erdélyi szászok teljesen két pártra szakadtak. Schreiner követelése 1.050 pen­gőre, Bácsay követelése pedig 700 pengőre emelkedett. Mivel hiába vártak a pénzre, csalás miatt feljelentették a két testvért. A zalaegerszegi törvényszék egyesbirája 1933 tavaszán tár­gyalta először az ügyet. Neuge- bauer Béla, aki akkor 'már a Friedrich-pőrt titkára volt, kije­lentette, hogy tisztázni fogja a táviratok ügyét és rendezi az adósságokat. A bíróság haladé­kot adott neki és a tárgyalást elnapolta. Neugebauer Béla való­ban törlesztett is az adósságból kisebb részt, de teljesen nem rendezte. Ezért további tárgyalá­sokra került sor. Novemberben már uj vádak is merültek fel. Özv. Máté Sándorné71 éves lenti asszony, aki szállást és ellátást adóit Neugebauernak, azért je­lentette fel, mert nem fizette meg az ellátásból származó 300 pen­gős tartozást. Szak Béla lenti földműves 450 pengőt követelt részben munkadij, részben köl­csön címén. A mai tárgyaláson több tanút hallgattak ki. Közülük Rühl La­jos budapesti szijjártó arról tett vallomást, hogy Neugebauer neki is tartozik 8 ezer pengővel. A törvényszék egyesbirája a perbeszédek után csalás bűntet­tében mondotta ki bűnösnek Neu­gebauer Bélát és ezért 8 hónapi börtönre és 3 évi jogvesztésre itélíe. Neugebauer István terhére csalás vétségét állapitoíía meg, s ezért 3 hónapi fogházra, vala­mint egyévi jogvesztésre ítélte. Az érdekes indokolás szerint Neugebauer Bélát épen képvise- lőjelölti minőségéből kifolyóan fokozott erkölcsi kötelezettség terhelte, mert aki a magyar par­lamentbe képviselőnek akar be­jutni, annak a legtisztább fém­jelzést kell homlokán viselnie és már a választások idején is fél­tékenyen kel! őrködnie erkölcsi tisztessége felett. Az Ítélet ellen az ügyész sulyo- sitásért, az elitéltek felmentésért felebbeztek. Itt említjük meg, hogy a bün- per megindulása óta Neugebauer Béla már két alföldi kerületben is volt képviselőjelölt. Mindkét helyen kisebbségben maradt. A monori választást meg is petíció-' nálía s ez az eljárás folyik. Egyébként továbbra is a Fried­rich-párt titkári tisztségét tölti be. Ki az a Kendi Zoltán ? A fővárosi lapok vasárnapi számában olvashattuk, hogy Ken­di Zoltán dr. a megszállott Ko­márom íb. ügyésze, a cseh kor­mánypénzen feníaríoít Komáromi Hirlap-ban azt irta, hogy a ko­máromi magyarság nern kíván visszacsatlakozni az anyaország­hoz. Erre a hazug állításra alapos választ adott úgy a komáromi kereskedelmi és iparkamara, mint a város képviselőtestülete : egy­szerűen kizárták közösségükből Kendit. A cseh kormány erre kormánybiztost küldött Komá­romba, a kamara elnökét ^rendőri utón megbüntették, mert — poli­tizált, a képviselőtestületet pedig feloszlatták. — És most megírjuk, ki az a Kendi Zoltán dr. ? Kendi (Kellner) Vilmos kassai látsze résznek fia, aki már gyermekkora óta általános ellenszenvnek örven­dett Kassán. Már jogászkorában ujságiróskodott, de egyik lapnál sem volt maradása. Összeférhe­tetlen természete sehol sem biz­tosított neki állandóságot. Ügy­védi irodát nyitott, de ügyfelei nem akadtak és, hogy valami­képen mégis beszéljenek róla, fölcsapott radikálisnak, cucilis- tának, szabadszerelemisíának, majd a csehek bevonulása után csehbarátnak és hosszú utánjárás után sikerült cseh pénzen Szabad­ság címmel újságot csinálnia, mely azonban mihamar megszűnt. Annyira nem kellett sem a ma­Két pártra szakadt az erdélyi szász nép. Nyolchónapi börtönre ítélte a zalaegerszegi törvényszék a volt aisólendvai képviselőjelöltet.

Next

/
Thumbnails
Contents