Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)

1934-01-24 / 18. szám

2 Zalamegyeí Újság 1934 január 24. gyárnak, sem a csehnek, hogy le kellett tennie az annyira óhajtott — szerkesztői címet. Azután ab­ban az arányban, amilyenben nö­vekedett ellene az ellenszenv, lett magyarellenes — politikus. Továbbra is csak hizelgett a cse­heknek és egyizben már majd­nem elérte azt, hogy kinevezzék a budapesti cseh követséghez sajtóattasénak. Annyi bátorsága azonban mégsem volt, hogy ezt a „kitüntetést* kierőszakolja ma­gának, de — mint hallatszott, — maga Rumann János, az akkori kassai zsupán nem akarta, hogy „született magyar* foglaljon el ilyen állást. Tartott attól, hogy... Mikor azután Kassán teljesen kicsúszott lába alól a talaj, áttet­te székhelyét Komáromba, ahol ismét szerkesztő lett és a város­nak tb. ügyésze. Egyébként nem tud sem tó ul, sem csehül, de annyira ment magyargyüiöleiében, hogy végre dobtak neki koncot a csehek és most ezen rágódik. Valószínű, hogy Komáromban is megutálták nemcsak a magyarok, hanem a csehek is és ezért szán­ta el magát arra a vakmerőségre, hogy a komáromi magyarokról igy írjon. Szomorú dolog, hogy akadt ilyen a kassai magyarok között; egyben azonban vigasz­taló az, hogy a hazaárulásban, a nemzetgyalázásban nem talál társra. H. A férjgyilkos Bognárné fiát szabadonho- csáfották. Budapest, január 23. Az Ala- gon meggyilkolt és feldarabolt Bognár István heniesmester 14 éves Pista fiát a csendőrség le- tartóztetta, mert úgy vélték, hogy tudott apja meggyilkolásáról és Bognárné az ő fióbert puskájával lőtte agyon férjét. A csendőrök a but hétfőn reggel vonaton be is kisérték Budapestre. A vizs­gálóbíró előtt a fiú úgy vallott, hogy tényleg tudott atyja meg­gyilkolásáról, azonban ezt anyja csak három nap múltán közölte vele. A vizsgáló biró a fiút hét­főn este szabadonbocsátotta, mert összeomlott az a föltevés, mintha az anya a fiú fióbert puskájával gyilkolta volna meg férjét. Arra vonatkozóan egyébként sem me­rült föl bizonyíték, mintha a fiú előre tudott volna anyja készülő merényletéről. Rövid táviratok. Párisban az Action Francaise és a tisztviselők az éjszaka is­mét heves tüntetést rendeztek a kormány ellen a Stavisky-ügy miatt. Barikádok mögül harcoltak a rendőrökkel, akik többszáz embert őrizetbe vettek. — A pápa kihallgatáson fogadott 40 pap­növendéket, akik előtt igen me­legen emlékezett meg a magyar nemzetről és áldását adta a ma­gyarságra. — Rákospalotán egy gödörben átvágott nyakkal, ösz- szekötött lábakkal, holtan találták Varga Lajos újpesti sertéskeres­kedőt, aki már hosszabb ideje különváltan él feleségétől. — A fővárosi önkormányzatért vívott harc döntő stádiumba jutott. Gömbös ma tanácskozik a fővá­rosi kormánypárt vezetőjével, Kozma Jenővel. A vasgárdisták követték el Titulescu ellen a horvátországi pokolgépes vasúti merényletet? Katonaság fedezete mellett utaztak el Belgrádba a külügyminiszterek. Zágráb, jan. 23. A zágrábi kis antant értekezletet pokolgépes merénylet zavarta meg. A bécs— zágrábi gyorsvonat egyik kocsijá­ban tegnap Grukfeld és R«nn állomások között bomba robbant fel, amely szétrombolta és fel­gyújtotta a kocsit. Az álmukból ébredt utasok pánikszerűen me nekültek. Három ember meghalt, négyen súlyosan megsebesültek. A megindult nyomozás adatai szerint a merénylet Titulescu és Benes külügyminiszterek ellen irányult, akik pár órával azelőtt ugyanazon a vonalon utaztak Zágrábba. Alapos a feltevés, hogy az oláh vasgárdisták igy akarták eltenni láb alól Titules- cut, mert megesküdtek, hogy Dúca után a külügyminiszter meggyilkolására kerül sor. A merénylet teljesen megza­varta a kisantant értekezletet. A külügyminiszterek ma réggé elutazlak Belgrádba. Vonatjuk előtt külön mozdony haladt, a vasútvonalat pedig Zágrábtól Belgrádig sűrűn felállított kalonák és csendőrök őrizték a miniszte­rek személyi biztonsága érdekében. A kormány intézkedésére ezen­túl külföldről nem engedik át jugoszláv területre a vasúti ko­csikat a sűrűn megismétlődő me­rényletek miatt, hanem az ország területén csak szerb kocsikat járatnak. A vasútvonalakat állan­dóan csapatok fogják őrizni. Szemlélődés a keszthelyi városháza tájékán. Kétezer négy száz pengő. Ennyit fizettek ki Keszthelyen a város- igazgatás közigazgatási ágazatá­ban a tisztviselők januári illet ményeire. De — mint mondják — vannak hónapok, amikor a kifi­zetett összeg csak 1.800 pengőre rúg. Ezek a számok megmagya­rázzák, miért tud Keszthely köz­ségi színvonalhoz méretezett költ­ségvetéssel is várospolitikát kö j vetni. Nem terhelik a megyei vá­rosi jelleghez szinte szükségké­pen hozzátartozó magas személyi kiadások, s inkább marad pénz a várospolitikai feladatokra, fő­képen a fürdőügyi célokra. Ezt a munkásságot az alacsonyabb sze­mélyi terheken kívül elősegíti a városnak a zalai viszonyokhoz mérten aránylag kedvező pénz­ügyi helyzete is. Keszthelyen szépen gazdálkodnak az 50 szá­zalékos pótadón belül. Az 1932, év százezerpengős zárszámadási többlettel zárult, s az 1933. év zárszámadása előreláthatóan ugyanennyit mutat fel. Az aktiv zárómérleg titka, hogy az elő­irányzott feladatok megvalósítását nem a hitelkeretekhez, hanem a tényleges bevételekhez mérik. Azért a kitűzött célok nem igen szenvednek söreimet, mert a keszthelyi adófizetési viszonyok eléggé jók. A régi hátralékokat figyelmen kívül hagyva, amelyek azonban szintén nem tulmagassk, a mindenkor előirt adók megle­hetősen befolynak. Például 1933-ban 600 ezer előírásból 570 ezer pengői befizettek, ami az évi előírásnak 94 százaléka. * A bensziilött keszthelyi bizo­nyára azt mondja, hogy rózsa­színben mutatjuk a város hely­zetét, s velünk szemben talán utal a polgárságnak a megélhe­téssel vívott küzdelmére, vagy hivatkozik arra, hogy a községi iskoia tanítói fizetésüknek az ál­lamsegélyen felüli részét csak ölödike-hatodika felé kapják meg, sőt — horribile dictu — janu­árban technikai okból tizenötö­dike táján jutottak hozzá. — El­ismerjük, hogy a maga szem­pontjából igaza van a kritikus­nak és az érdekelt tanítóknak sem mindegy, hogy elsején vagy ha­todikén jutnak hozzá fizetésük második feléhez. — Csakhogy mi általános zalai szemszögből nézzük a dolgokat és, mikor azt látjuk, hogy a falusi tanítók, tisztviselők tömegei hónapokig hiába várnak illetményeikre, mi­dőn tudjuk, hogy például Zala­egerszegen a városi tisztviselők régóta nem kapják meg ponto­san, nem fél, de az egész fize lésüket, akkor azt kell monda­nunk, hogy Keszthely aránylag még előnyös helyzetben van. * Ezt bizonyítják a népjóléti vi­szonyok is. Az alig nagyobb Zalaegerszeg hatalmas inségkölt- ségvetéssel kénytelen dolgozni és ezerekrő! gondoskodni, Keszt­helyen pedig meg tudja oldani a legégetőbb bajokat 220 személy ellátására felállított népkonyha és az egyesületek akciója. — A munkanélküliség sem olyan ve­szedelmes, mint más vidékeken, máskép nem történhetett volna meg, hogy a nyáron az urada­lom nem kapott elég munkást. * Hanem az erszényt a keszthe­lyiek kissé szeszélyesen kezelik. A muzeum áthelyezésénél olyan lelkesedésre gyuladtak, hogy el­mentek egészen az „avenam*-ig és huszárosán kivágták a 25 ezer pengőt, a tűzoltóság ügyénél meg, lám, hogy megkötötték magukat. A tekintetes vármegye azt mon­dotta, hogy nem elég a négy hi­vatásos tűzoltó ekkora fürdővá­rosba és kellene még hat. A szin­tén tekintetes kévpiselőtestület viszont amúgy csendesen azt fe­lelte: Nem lehet, nem telik az erszényből. Pedig jó néhány em­ber fente már fogát erre a hat állásra. Ezeknek azon a két rend­őri álláson kell megosztozkodniok, melyeket most szerveztek. Ideje volt a rendőri állások szaporítá­sának, hiszen az eddigi 8 köz­ségi rendőr nem birta már a ren­dészeti feladatokat, meg a kézbe­sítéseket is ellátni. * Erősen készül Keszthely a nyári szezonra. A fürdő kiépítése után most rendbehozzák, modernizálják a Hullám és Balaton szállókat, ellátják mindkettőt vízvezetékkel. A két szálló bérbeadására való­színűen még január folyamán ki­írják a versenytárgyalást. Máris érdeklődnek a vendéglősök az or­szág minden részéből. A szállo­dák rendbehozása mindenesetre hozzájárul a szépen fejlődő keszt­helyi idegenforgatom további emel­kedéséhez. * A város és a fürdő fejlődésének tulajdonítható, hogy az utóbbi évekbea egyre nagyobb számban telepednek le a nyugdíjasok Keszthelyen. Minden tavasszal érkezik Budapestről vagy más vidékről néhány nyugdíjas család, akik Keszthelyen akarják leélni hátralevő esztendeiket. Ez érthető is, mert a lakások elég olcsók és olcsó a piac is. Kevesebb pénzért jobban lehet boldogulni, mint Zala megye más helyein. És ami a legfontosabb, ott van a Balaton, ameiy állandó lelki és testi felüdülést biztosíthat a pi­henni vágyóknak. * Ne haragudjanak meg a keszt­helyiek, ha ezt a kis szemlélődést bírálattal zárjuk. Sokat fejlődött városuk, de még hiányzik valami. Nem elég, ha a Balaton part vi­rágos ; több gyep, több virág kel­lene magába a váróiba is. Aki Zalaegerszeget régebben ismerte, az tudja, mennyit emelt a megye- székhelyen a céltudatos parkosí­tási politika. Minden kis helyet, minden lehetőséget kihasználni, hogy mindenütt fán, virágon, zöld gyepen pihenhessen meg a szem: erre van szükség minden városban. Fürdővárosban pedig kötelesség. A szombathelyi Kamarazene Társaság hangversenye Zala­egerszegen. Szombaton, 20-án este mutat­kozott be igen előnyösen a szom­bathelyi Kamarazene Társaság városunk közönségének az Izr. Jótékony Leányegylet kulturális estélyén. Az egyesület vezetősé­gét dicséret és elismerés illeti, hogy lehetővé tette olyan kitűnő művészek szerepléséi, mint Bár­dos Alice, Kartner Gitta és Ba­ranyai Gyula. A hangversenyt Sándor István vezette be. Felol­vasásában vázolta a kamarazene történetét s értékes gondolatokat adott az előadásra kerülő müvek­ről. Bárdos Alice ragyogó mű­vészetében már 1932 decembe­rében megfürdött a lelkünk. Újabb szereplése még mélyebb nyomokat hagyott lelkűnkben s tette felejthetetlenné ezt az estét is. Különösen Bach Chanonne- jával aratott kitűnő sikert. Baranyai Gyula és Kartner Gitta művészete eddig ismeretlen volt előttünk. Baranyai elsőrangú csellómüvész, kitünően kezeli a vonót, meleg­hangú művész. Megkapó elő­adásában nyújtott egy finom bölcsődalt és észt-táncdalt és Popper Magyar rapszódiáját. Kartner zongoramüvészete új irá­nyú. Inkább az ujj-technikára veti a fősúlyt. Finom művészet­tel adta elő Chopin Fiszdur Nocturne-jét. Többször szeretnénk városunkban ilyen kitűnő művé­szeket hallani, de ugyanakkor vá­rosunk minden zenebarátját is ott látni.

Next

/
Thumbnails
Contents