Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-14 / 10. szám
2 Zaiamegyei Újság 1934 január 14. Krónika. Hirtelen tört decemberben A szigorú nagy tél ránk, El is fogyott egy kettőre Sok sok szenünk és sok fánk. Már azt hittük, farkasok is Vizitelnek majd nálunk Mikor aztán olvadás jött, S lett sok vizünk, s nagy sárunk. De pár heti loccs-poccs után Megint itt van a fagyhullám És azt súgja ma a szél, Most kezdődik csak a tél. az oláhok országában Történt szörnyű gyilkolás Politikát a Balkánon Elintézni igy szokás. És divatban ahol vannak Az ilyen „kis“ eseikék. Derékfüzőt, púdert és rúzst Használnak a tisztecskék. Ily ieiméke a Balkánnak Keli a büszke franciának ! Ezt még mindig szereti, Hej, pedig de ismeri! Budapestnek utcáin fut Bérautó, oh, mi sok De mellettük megjelentek Most ismét a konflisok; Visszaállt a régi divat, Kocog szegény konflisíó, Mit nem tudott eltüntetni Még eddig az autó. S a bérkocsit, amint mondják, A pestiek most pártolják. Hogyha újra leit konflis, Éljen meg a bérkocsis. Itt minálunk vegyest vannak Bérkocsik és autók, S ezek egymás nem zavarják, — Mindannyian jó futók. — Egymás ellen sohsem törnek, Élnek szépen, békében. Igaz, nem is bővelkednek Egy napon sem vendégben. De a számuk még sem teljes, A „kék madár“ még nem repdes, Ha majd újra szárnyra kap, Bizony mindent learat! Ipszilon, Megjelent a végrehajtási utasítás a OTl-hátraiékoknak részletekben való fizetéséről. A 16500—933. M. E. rendelet kedvezményt biztosit az 1933. december 31-én fennálló OTI tartozásokra. Ennek a rendeletnek végrehajtási utasítása most jelent meg. A végrehajtási utasításról a kerületi pénztár a következőket közli : Azok a munkaadók, akikre a Társadalombiztositó az 1933. év folyamán 250 pengőt meg nem haladó társadalombiztosítási járulékot rótt ki, külön kérelem nélkül 60 hónap alatt késedelmi pótlék mentesen törleszthetik le tartozásukat, ha a részleteket és az 1934. január 1-e után kirótt járulékot pontosan befizetik. Az első részletet 1933. február hó 28-ig kell befizetni, a továbbit minden következő hónap végéig. A részletek összegéről okmány- bélyegmcntes levélre felvilágosítást ad a zalaegerszegi kerületi pénztár. Azok a munkaadók, akikre a Társadalombiztositó 1933. év folyamán 250 pengőnél több járulékot rótt ki, kérhetik ok- mánybélyegmentes kérvényben hátralékuk részletekben és pedig 12, 24, 36, 48 és a legkivétele- sebb, különös méltánylást érdemlő esetekben pedig 60 hónap alatt való megfizetését. Rész letfízetési kedvezmény elnyerése esetén a részleteken felül az 1934. január 1-e után kirótt járulékokat is pontosan be kell fizetni, mert bármelyik összeg befizetésének elmulasztása a kedvezmény elvesztését vonja maga után és a tartozás teljes összegében azonnal behajthatóvá válik. Ha a részletfizetést és a folyó járulék befizetését betartják, úgy ebben az esetben év végén az után a tartozás után, melyre részletfizetés adatott, a felszámitott késedelmi pótlékok felét a munkaadó javára Írja az intézet. Ez a kedvezmény nem vonatkozik a háztartási munkaadóra és a balesetbiztosítási járulékokra. Azonban a háztartási munkaadóknak felszámitott segélyezési megtérítésekre is kiterjed a kedvezmény. Az a munkaadó, kinek az 1932. év folyamán 18, vagy 24 havi késedelmi pótlékmentes részlet- fizetési kedvezménye van, kérheti a régi kedvezmény elnyerése utáni időben felmerült járulékokra a fentebb ismertetett részletfizetési kedvezményt. Azonban, ha a régi, részletfizetését nem tadja tovább fenn, úgy az eddig fel nem számított késedelmi pótlék pótlólag fel lesz számítva. A fentebb közölteken kívül készséggel ad további felvilágosítást is az illetékes zalaegerszegi kerületi pénztár, vagy a nagykanizsai kirendeltség. Fontos kérdéseket tárgyait Balatoni Szövetség igazgató- tanácsa Keszthelyen. nyáron nagyszabású Nyári egyetem kiállítás lesz Keszthelyen, a Balaton mellett. A Balatoni S:öveiség pénteken tartotta meg igazgató tanácsi gyűlését Keszthelyen Malaíinszky Ferenc felsőházi tag, szöveiségi társelnök elnöklete alatt a városháza dísztermében. Maiatinszky Ferenc elnök megnyitói ^ után Cséplő Ernő igazgató beterjesztett a földművelésügyi miniszternek leiratait, me lyek szerint Balatonárácson egy 3 hónapos kertmunkásíanfolyamot és 2 gazdasági tanfolyamot engedélyez. Kilátásba helyezte a balatoni kikötők gyorsabb építését, illetve javítását, mire a tanács elhatározta, hogy különösen a keszthelyi és györöki kikötők építését sürgeti. Örömmel vette tudomásul a földművelésügyi miniszter által leküldött erdő és természetvédelmi törvénytervezetet. A zalai part fásítása és bokrosi- tása a közel jöyőben megtörténik. A pénzügyminiszter leiratai közül hosszabb vitát provokált a csatornázás és vízvezeték kérdése, az 50ö/o-os adókedvezmény ügye, valamin! a tatarozás! hitel engedélyezése, a 10.000 néi kisebb lakossággal bíró fürdőtelepekre nézve is. A keszthelyi gazd. akadémián folytatott eredményes dohányho- nositási kísérletek alapján kérik a további dohánytermelés engedélyezését, mert a talaj a finom dohánynemüek nek nagyon ked vező, A hitelt illetően Vajda Ákos hévizszentandrási jegyző terjedel - mes előterjesztését elfogadták. Beható tárgyalás alá került az idegenforgalom fellendítése, az építések ügye, a dunántúli városok és a Balaton közti vasúti forgalom és a balatoni hajózás kérdése. Örömmel állapította meg a szövetség, hogy úgy a kereskedelemügyi minisztérium, mint a MÁV és az utóbbi kezelése alatt álló balatoni hajózás mindinkább fokozódó jóindulatot tanúsítanak, úgy, hogy most már Bécsből A farsang és a karnevál története. Azonfelüi, hogy tudjuk, mi a farsang és mi a karnevál szó értelme, nem lesz talán érdekíe len, ha egyet-másí elmondak azok történetéről. A farsang eredetileg német szó, Fasching, magyarul tréfaüzést, pajzánkodást jelent. Vizkereszttől, hamvazószerdáig tart. Egyes vidékeken azonban több kevesebb ideig, mint például Velencében, már Karácsony másnapjától. A karnevál olasz szó: (eredetileg latin) Came Vale, magyarul: Isten veled hús! Ebből a'kifejezés- ből, mely később szállóige lett, nőtt fogalommá a karnevál szó. Eszmei alak különben Karnevál herceg alakja is, aki természetesen soha nem volt élő lélek. A farsangolás eredete tulajdon- képen még az ókorba nyúlik vissza. Az ókori népek évente bizonyos napokat szántak mulatozásra, amikor minden szabad volt, sőt még a rabszolgákat is felszabadították erre a napra. Ilyenek voltak például : Isis egyiptomi istennő, valamint Apis bika, ugyancsak az egyiptomiaknál istenként tisztelt szent állat tiszteletére rendezett országos mulatozások. A már müveit görögök bachanáliákon, — Bachus, a bor-istenének tiszteletére — csaptak nagy dorbézolást, a rómaiak lupercáüákon — a Rómát alapitó két testvért szoptató farkas, lupus, emléknapja — és saturnáiiákon — Saíurnus isten napja — rendezték meg népmulatságukat. A keresztény népek átvették, ha nem is olyan nagy mértékben, a mulatozásnak szánt időknek életrendjükbe való beiktatását. Ma már azonban a farsang sokat veszteit jelentőségéből. Eredetileg a mulatozás, a tánc csak farsang idejére volt megengedve. A farsang utolsó napját, húshagyó keddet, zajos ,vigalommal ülik meg az egész művelt világon. Különösen az olaszok és a franciák fejtenek ki nagy karnevál kuliurát. A francia farsang és karnevál fénye az 1860—70. években érte el csúcspontját. A nép számára nagy álarcos, jelmezes mulatságokat rendeztek, amelyekre az ötletesebbnél ötletesebb jelmezeket próbálták. Szinte a mai képzeletünket is felülmúlja. A jelmezes nép természetesen az utcára is kivonult. Megtörtént az a szomorú eset, hogy a medvebőrbe bujt jelmezes annyira megtévesztően imitálta az eredeti medvét, külsőleg és hanggal, hogy a külváros népe megrémült tőle és a rendőrökkel való incselkedése után megijedtek tőle és lelőtték. A párisi előkelő közönség honosította meg az opera bálokat is. Az egész világon elterjedt fekete álarc, amit ma is viselünk az álarcos bálokon, francia találmány. A francia királyság alatt udvarképessé tették az álarcos jelmezbálokat. A magyar királyok közül Zsigmond király előszeretettel farsangolt, meghonosította az úgynevezett farsangi lovagtornákat. Ezek enyhe feltételű lovagi játékok voltak, tele bohóságokkal és humorral. Például: Vizzelte- litett nagy tartály felett talpalatnyi széles gerendát fektettek keresztül.'Nehéz páncélba öltözött ifjak a gerendán párviadalra keltek, természetesen nem hegyes és éles karddal, (esetleg buzogány- nyál). Aki egy nagyobb „vágást“ kapott, az elvesztette az egyensúlyát és beleesett a vizbe. Pán- célölfözetével együtt. Ilyen és ehhez hasonló mulatságok szórakoztatták az udvar urait. Az ezt megelőző középkorban a farsangi lovagi tornák súlyosak voltak, illetve durvák. Sok szór a tréfából elesettet, illetve legyőzöttet, csak úgy tréfából meg is gyilkolták. A műveltség fejlődésével ezeket a durvaságokat kiküszöbölték. Ma is őriznek az Országos Levéltárban egy olyan császári pátenst, amely megtiltja, hogy a farsangi „rőzsetolvajt“ elégetni halálbüntetés terhe mellett tilos. Hogy a rőzsetolvajság milyen mulatság volt, erre már nem sikerült adatokat találni. Ugyanúgy elmaradtak a középkor Ízléstelen és durva jeimezei is. Helyüket később a nagymüvészek alkotta Ízléses, bájos jelmezek foglalták el, melyek tele voltak szellemes ötleiekkel. Harlekin az első olasz bohóc csörgőssipkás alakja elősző farsangi karneválon látott napvilágot. Ugyanúgy született Párisban a romantikus hajlamú P erott és Pierett. Ők már nem bohócok, hanem vidám, vagy érzelgős énekesek. Mindezek, jelmezeik még ma is divatossak és bizony már 4—500 évesek. Karneval herceg születésének eredete egy kissé romantikus történetbe vész el és a XV. századba nyúlik vissza. Egyszer a francia nagy udvari jelmezbálon az udvarképes dámák és előkelőségek minden elképzelhető figurát megszemélyesítettek jelmezükkel. így : volt ott a pillangótól kezdve az éjjeliőrig minden. Hogy, hogyan nem, az összegyülekezett előkelőségek közé befurakodott egy hivatásos koldus. Rongyosan, piszkosan, nem volt túlságosan szalonképes. JElőször mindenki megbámulta. Ő maga sem tudta mint viselkedjék a tarka sokaságban. Természetesen félszeg- ségével felkeltette az általános figyelmet és hire a királyhoz is eljutott. Közcsodálatot keltett
