Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-14 / 10. szám
1934 január 14 Zäiawiegyei Újság 3. közvetlen kocsin lehet a Balatonra jönni, a Balatonon csak oki. építész, vagy építőmester építhet, még pedig a jövőben csak terv szerint. Kéri a szövetség, hogy a kul- tuszminiszt r a nyári szünidő meghosszabbítását illetően időben intézkedjék. Nagyobb vitát provokált Zala- vármegye uj építési szabályren delete, mely sok vonatkozásában kivihetetlen. A szabályrendelet fogyatékosságaira Nagy mérnök mutatott rá és javasolta, hogy ebben az ügyben felterjesztés történjék. A tanács tárgyalásának legkimagaslóbb pontjai voltak : a pécsi egyetemi tanárok által a nyár folyamán rendezendő nyári egyetem létesítése a keszthelyi akadémia tanári karával és Budapestről meghívandó tanárok be- voná ával, melyre már olaszok és németek is jelentkeztek, továbbá a Keszthelyen augusztusban rendezendő ipari, kertészeti, szőlészeti, mezőgazdasági kiállítás, mely 3 hétig tartana. Erre az időre a szövetség több kongresszusnak a megrendezését határozta el és hetenként esetleg többször indítandó filléres vonatokat. A kiállítás rendezésébe a balatoni megyék és járások folynak be, azonkívül egy szükebb- körü bizottság fogja az egész kiállítás rendezésének részleteit elintézni. Mindkét pont jgen nagy tetszésre laiált. Kukuljevic József dr. akadémiai tanár indítványára elhatározta a szövetség, hogy a Balatonvidék megismertetése és kultuszának fellendítése érdekében megkereséssel főidül az összes iskolánkivüli népművelési hatóságokhoz és a VKM hez, hogy nyári továbbképző tanfolyamaikat lehetőleg Keszthelyen tartsák meg, kapcsolatban az akadémiával, ahol mezőgazdasági irányban is folyhatnának az előadások. Az idő sodrában... Otwere év előtti dolgok. A pásztor életet sok költő énekelte meg már ideálisan békés életnek, s a pásztorokat jó és csendes embereknek. Úgy látszik, ötven éve nem volt ez igy; erre vall, hogy i 884 elején Zala megye közigazgazgatási bizottságában panaszok hangzottak el a pásztorok ellen, s majdnem az oláh cigányokkal helyezték őket egy sorba. Abban az időben még nem tartották a pásztorokat számon, igy azok ide-oda vándoroltak, s velük együtt vándoroltak néha egész sertéscsordák vagy juhnyájak. Ez volt az oka, hogy végül is elrendelték a pásztorok összeírását, nyilvántartását és ellenőrzését. Ma már a pásztorok ismét épen olyan rendes emberek, mint voltak a költők által megénekelt időkben. Legfeljebb a kanászválasztások idéznek elő sajnálatos eseményeket, de ebben sem szegény kanászok hibásak. * A Balaton-kultusz a nyolcvanas években igen erős volt. A Balaton Egylet Nádasdy Ferenc gróf elnökletével serényen dolgozott. Balatoni kiállítást rendezett, gondoskodott balatoni fénykép album készítéséről (ezt gróf Esterházy Mihály fotografálta), elhatározta évkönyv kiadását, re* gatták rendezését Balatonfüreden, kirándulásokat szervezett. Foglalkozott a hajóközlekedés biztonságával is. Azt kívánta a keres kedelmi minisztertől, kötelezze a gőzösöket, hogy térjenek ki a vitorlásoknak, éjjel pedig világítsák ki a veszélyesebb pontokat. * Polgármesterválasztás volt ötven éve Nagykanizsán. Babochay Györgyöt választották polgármesterré, dr. Benczik Ferencet főügyésszé, Horváth Károlyt tanácsossá, Juhász Györgyöt számvevővé, Szakonyi Józsefet főkapitánnyá. Erdőmester Botfy Károly volt. * Az önsegélyző szövetkezetek divatosak voltak abban az időben. Zalaegerszegen, Nagykanizsán, sőt még Perlakon is alakult ilyen szövetkezet. Mindenütt a helység vezető emberei álltak a mozgalom élére és a szövetkezetek eredményes működést fejtettek ki. * Az 1880-iki népszámlálás, adatait négy év múlva tették közzé. Ezek szerint a mai 96 százalékkal szemben akkor csak 70 százalék volt a magyar a megyében. Az analfabéiizmus elképesztően nagy volt. A 7 éven felüli férfiak közül csak 54 százalék, a nők közül pedig csak 30 százalék tudott Írni és olvasni. * Halál egy macska miatt. Le- senceistvandon két asszony összeszólalkozott amiatt, hogy egyik a másiknak macskáját bezárta a szobájába és egész nap nem engedte ki. Az egyik hevesvérű asszony fia baitát fogott és agyonverte a másik asszonyt. * Postarablás történt ötven éve Aísódomboru melleit. Késő este egy keresztben álló szekérrel feltartóztatták a postakocsit, majd három ember megtámadta és leütötte a postakocsist. Azután a postazsákot keresték, de a kocsin levő lucernával együtt emelték ki és igy nem találták meg. Közben „élethü“ jelmezével és, ami a fő, álarc nélkül sem „ismerte fel“ senki. Tudniillik azt hitték, hogy valami kitünően sikerült jelmezbe bújt előkelőség. A jelenlevő rendőrminiszter jelentette aztán nagy titokban a királyak, hogy az az ember egy véletlen folytán bekerült igazi koldus. A királynak sok mulatságot szerzett a váratlan idegen esetlen viselkedése és kikiálttattaa Karnevale hercegének. A királyon kívül mindenki köteles volt neki engedelmeskedni s amit akart, azt azonnal teljesítették. Arra az egy estére korlátlan úr volt. A Karneval hercege szerep ezután még sokáig divatban volt. A farsang utolsó napján rendezett álarcosbálon később már pályázni is lehetett erre az „állásra“. A nyertes mindig a legszellemesebb, a legfelismerhetellenebb jelmez tulajdonosa lett. Hercegi mivolta azonban az első hajnali kakasszóra megszűnt. Ez a szokás az idők folyamán elkopott. Csak a név maradt meg. Az északi országokban az időjárás nem kedvezett a farsangi utcai felvonulásoknak, tréfáknak. Mert az csak természetes, hogy úgy van a Karneválnak értéke, ha azt sokan látják. Ennélfogva a déli országokban tudott csak a farsang valódi mivoltában fejlődni. Ebben egyideig Olaszország vezetett, majd pedig a délfranciaországi Nizza városa. Mint ahogyan Oberammergau a tízévenként megismétlődő passziójátékokra, úgy Nizza városa egész éven át a farsangra készül. Iparszerüen. A legtökéletesebb, a legraffináltabb módon igyekeznek felejthetetlenné tenni azok előtt a nizzai karnevált, akik azt egyszer is látták. Ma már a villamos technika minden színes csodáját felölelő módon, művészi tervezéssel hálózzák be a várost, amely a mesealakok tündérországává alakul át. Égő virágok, foszforeszkáló kóborkutyák és az emberi elme ezer kigondolása áll a szórakozás szolgálatában. Végtelennek látszó, gyönyörű, virágdiszes kocsikorzó hullámzik egész napon át a Col di Tendá-ról (Nizza fölött levő hegyről) leereszkedő utón. Tánc, ének, virágcsata, művészi és humoros felvonulások, tréfák, romantikus szerelmi közeledések teszik tarkává és felejthetetlenné a nizzai karnevált. Ilyenkor leomlanak a társadalmi osztályok válaszfalai és demokratikus ünnepséggé va- rázslódik át a karnevál. Legelőkelőbb és leggőgösebb, jelmezbe öltözött dáma sem utasítja vissza az ugyancsak jelmezes táncosának felkérését, aki lehet a polgári életben akárcsak egy üzleti szolga is. Bemutatkozás nem szükséges. A magyar Karnevál története meglehetősen régi. Már tudniillik a nép körében elterjedt hushagyókeddi mulatozás. Már Mária Terézia idejében erősen dívott. 1772-ben megjelent egy rendelet, mely szerint a budai karneválokon eltiltotta az „utálatos maskurák“ viselését. Vagyis nem lehetett nyilvánosan megjelenni ízléstelen maszkokban. — 1790 után, amikor II. József megváltoztatta a magyarok javára az alkotmányellenes rendeletét, nagy farsangra készültek a magyarok. Ekkor született meg Csokonai Vitéz Mihálynak páratlan humorral megirt farsangi verse: „Dorottya, vagy a dámák diadala a farsangon.“ A Karnevál ünnepét ekkor már Budán és Pesten kü- lön-külön tartották, mert a dunai közlekedés — csónakhidakon — nem valami megnyugtató volt, tekintve a tavaszi jégzajlásokat, nem egyszer megtörtént, hogy Pestről Budára átrándult farsangolók, akik csónakhidakon, vagy a megfagyott Duna jegén még át tudtak kelni, másnap megindult jégzajlás miatt nem térhettek vissza otthonukba. Ez volt a természeti Karnevál herceg igazi farsangi tréfája. Országoshirü volt a pesti, váci-utcai „Hét választó-fejedelemhez“ címzett nagyszálloda, ahol a pesti aranyifjuság tartotta a farsangi mulatságokat. József nádor nem egyszer megjelent ezeken. 1830 után már az elkészült Redout-ban (nagy-vigadóban) tara támadók szekérznrgési hallottak és elmenekültek. Az akkoriban felállított csendőrség két nap alatt kinyomozta és elfogta a tetteseket három somogymegyei ember személyében. * Nem is csoda, hogy az analfabétizmus ilyen nagyarányú volt, mert abban az időben a népoktatás igen gyenge lábon állott. Megtörtént például Mikefa községben, hogy az üresedésben levő és féligmeddig rendszeresített tanítói állásra a község egy Valentin Károly nevű volt zalaegerszegi börtönőrt hívott meg, aki börtönőri tisztsége előtt sem volt más, mint hivatalszolga. A község takarékoskodni akart, azért hívta meg a börtönőrt, aki az állást el is foglalta. Á magyar rádió haílámiiosszai Dem változnak. Az európai rádióállomások jelentős része január 14 és 15-ke közötti éjjei eddig használt hullámhosszát a luzerni nemzetközi konferencia által megállapított uj hullámhossz szétosztási tere szerint megváltoztatja. Magyarország, mivel a hullámhosszkioszíás reánknézve hátrányos von, csatlakozott azon európai államokhoz, amelyek a luzerni tervet nem fogadták el és igy a magyar rádióállomások továbbra is a jelenleg használt hullámhosszaikat fogják megtartani. Az európai uj huilámsávtervezeí Budapest I. hullámhosszát és az ott folyó ki sugárzást egyáltalában nem fogja befolyásolni. A közvetitőálio- mások és Budapest Ii. hullámhosszait az erre illetékesek állandóan figyelemmel fogiák kisérni és ezeknek az állomásoknak üzemét fenn fogják tartani, a netán mutatkozó legkisebb zavarás esetén is a zavaró hatások kiküszöbölése mellett. tották a Karnevált. A XIX. század közepéig dívott a pesti farsang. Abban a pátriarchális lég- körben, amely jellemzi a hatvanas, a nyolcvanas évek „uram- bátyámos“ közéletét. Aztán erős hanyatlás következett. Időközönként jótékonysági egyletek igyekeztek feltámasztani az országos jelmezes bálok fénykorát, azonban sikertelenül. A háborút követő idők mintha elvették volna a kedvét a nagy tömegeknek a zajos mulatságoktól. Jött azonban helyette a féktelen táncszenvedély, amely egész Európán átszáguldott. Ennek a. jegyében aztán új vigalmakat rendeznek farsang idején, de csak elvétve jelmezben, vagy álarcban. Ez a tünet azonban csak átmeneti. Ahogyan két-, meg háromezer évvel ezelőtt is mulattak az emberek, úgy fognak mulatni és játszani a további kétezer évben is. Nyáry László. Üzletáthelyezés miatt nagyon ölesé ápak TÓTH szabónál.
