Zalamegyei Ujság, 1934. január-március (17. évfolyam, 294 (1) -73. szám)
1934-01-31 / 24. szám
Xtff! 24. szám. §Ü ÍÍI6©^ ?884. Január 39* Szsrda, Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. Szerkesztőség"' kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. előfizetési árak : egy hónapra 2 penge, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Az alispán évnegyedes jelentése. Az alispán a februári megye- gyűlés elé terjesztendő évnegye- des jelentésében rámutat arra, hogy a vármegye háztartási helyzetében a javulási folyamat állandósult. Ez a körülmény Jeheíővé tette, hogy a háztartási alap úgy a személyi, mint a dologi szükségleteket minden fennakadás nélkül, csökkenésrnentesen, idejében fedezni tudja. A nyugdijak kifizetése pontosan megtörténik. Gondoskodott az alispán arról is, hogy márciusra és áprilisra is kellő készpénzfedezet álljon rendelkezésre. A községi költségvetésekre vonatkozóan jelenti, hogy a belügyminiszter az 50 százalékon felüli póiadót igényiő költségvetések végleges felülvizsgálatát hatáskörébe utalta a segélyezés mérvének megállapítása val egyetemben. Ezérí nem száll ki ezidén megyénkben a miniszterközi bizottság. A miniszter az elmúlt évben a megye részére adott segélyeket csökkentetienül teljes összegben ez évben is rendelkezésre bocsátja azzal, hogy a községek költségvetéseiben az évi segélyezés mérve a múlt évihez viszonyítottan csakis a pótadóalap 5, illetve 10 százalékával emeikedheiik és a póiadó százaléka is az elmúlt évihez képest csak mérsékelten emelhető ott, ahol a szükség azt elkerülhetetlenül igazolja. Nagy általánosságban a községi póiadó százaléka a multévi körül mozog. Több helyütt mérsékelt emelés vált szükségessé és pedig leginkább az 50 százalékos pótadőn aluli községekben, ami annak tudható be, hogy az elmúlt évben a megállapító miniszterközi bizottság zárószámadási maradványt állított be fedezetként, amit az alispán most igénybe nem vehetett, mert a nyers mérieg legtöbbször nem maradvány feleslegei, hanem hiányt tüntetett föl és ennek fedezetéről is keileít gondoskodni, ami a pótadó százalék rovására történhetett. Végeredményben a pótadó százalék kedvezőbben alakult az elmúlt évihez képest, mert amig a múlt évben a legmagasabb pótadó százaléka ICO volt, addig az idén 85 százalék. Az iskolánkivüli népművelésről szóló jelentésben közli azokat az adatokat, amtiyeket annak idején ismertettünk. Az egészségügyi állapotok ; az őszutón és a kezdődő téli hó- ! napokban a felnőttek körében [ változatlan volt, a gyermekek J körében rosszabbodott, amennyi- ; ben roncsoló torokiob és vörheny megbetegedés nagyobb számban fordult elő. A szórványosan több helyen jeleientkezeít hasihagymáz, valamint a vörheny az utóbbi idők folyamán örvendetesen apadt s a gyakoribb légzőszervü huru- tos bántalmak is enyhe lefolyást mutatlak. A vármegye területén 1933 év II. felében 2864 íracho- más beteget gyógykezeltek. Gyógyult a betegek 20 százaléka. A megbetegedések számában évről- évre csökkenés mutatkozik. Legnagyobb a csökkenés a letenyei és a tótszerdaheiyi köriéiben. A vármegye területén van 242 lelenc, 177 dajkaságba adott gyermek, 360 elmebeteg és hülye, 532 süketnéma, vak és nyomorék. A közsegélyre szorultak száma 1964, kereselkéDíelen árvák száma 1166. 1933 november 1 tői december 31-ig született a vármegye területén 1258, meghalt 914 egyén. Az állategészségi viszonyok az előző évnegyedihez viszonyítottan javulást mutatnak. A ragadós állatbetegségekkel fertőzött községek száma csökkent. A ragadós száj- és körömfájás Ne- mesvilán megszűnt, Tapolcának egyik majorjában azonban január hóban is megállapították. A veszettség decemberben és januárban a nagykanizsai járásban még két esetben fordult elő szarvas- marhákon, Baiatonmagyaród községben és egy esetben Egerará- cson sertésen, A sertéspestis elleni pr©pagan= da ojíások a múlt évben is foly tatódtak. Az ojtások eredménye mindenütt igen jó. Az állatvásárok forgalma lényeges változást nem mutat. A szarvasmarhák áránál kisfoku javulás észlelhető, hasonlóképen a lovak áránál is. A hízott sertések ára 55—70 fillérre csökkent, mig a beállítani való sovány sertés ára kilónként 96 fillérről 105 P-ig emelkedett. A vásári helypénz leszállítása több helyen megtörténi Decemberben külföldre szállítottak a megyéből: Ausztriába levágásra 6 drb. szarvasmarhát és 221 drb. sertést; továbbtar- tásra 24 drb. lovat; Olaszországba 463 drb. szarvasmarhát; Németországba iovábbtartásra 41 drb. lovat; Franciaországba levágásra 130 drb. juhot; Csehországba levágásra 120 drb. juhot. A mezőgazdaság állapotáról, valamint az útépítésről és útjavításokról szóló jelentések nagyjában megegyeznek a gazdasági felügyelőnek és az állaraépitészeti hivatalfőnökének ama jelentéseivel, amelyeket havonkinti a közigazgatási bizottság ülése alkalmával ismertettünk. Tituiescu lemondását várják Bukarestben. De még m Balkán egyezményt aláipja. Bukarest, jan. 30. Politikai körökben hire jár, hogy Tituiescu külügyminiszter személyi okok miatt lemond. Illetékes helyen beismerik, hogy nehézségek álltak be, melyek miatt válság törhet ki. Erre azonban a Balkán-egyez- mény megkötése előtt nem kerüi sor és az egyezmény megkötésében még Tituiescu is résztvesz. Az egyezmény ügyében Tevfik Rüsdi bey török külügyminiszter csütörtökön Bukarestbe érkezik, ahol Titulescuval és Tatarescu miniszterelnökkel tárgyal az egyezményről. Ha Tituiescu egészségi állapota megengedi, pénteken együtt Beigrádba utaznak, ahova megérkezik a görög megbízott is és közösen megvitatják a teendőke A lapok szerint Románia, Jugoszlávia, Törökország és Gö" rögország szükség esetén a nagy hatalmak uiján próbálnak nyomást gyakorolni Bulgáriára, hogy írja alá az egyezményt. Páris, jan. 30. A sajtó a bolgár-román tárgyalásoknak nagy fontosságot tulajdonit és foglalkozik a Bulgária hajthatatlansága folytán előállott balkáni helyzettel. Szófia, jan. 30. Musanov miniszterelnök nyilatkozott a sinajai tárgyalásairól. Kijelentette, hogy a tárgyalások során teljes nyíltsággal feltárták a kölcsönös álláspontot. Közölte a román államférfiakkal azokat az okokat, melyek miat Bulgária nem irhát alá területi biztonságot tartalmazó ! Balkán-szerződést. Egersze£i csapatok nem vesznek részt a tornavilágbajnokságon. A vendégcsapatot azonban szívesen látja a város. A Országos Tornász Szövettől ma érkezett váiasz a városhoz arra a levélre, melyben a város közölte a Szövetséggel, hogy a helybeli spertegyesületek részint anyagiak hijján, részint más okokból nem vehetnek részt a Budapesten folyó évi május 28—junius 3 között rendezendő tornászvilágbajnokságon. Arra azonban hajlandó a város a helybeli sport- egyesületekkel együtt, hegy esetleg kisebb tornászcsapatot vendégül lássanak. A Szövetség válaszában azt írja, hogy a világ- bajnokságok lezajlása után az ország öt iornászkertiletánek székhelyén, valamint a megyei városokban és igy Zalaegerszegen is óhajtanak a világ legjobb tornászaiból alakított kisebb csapatot bizonyos létszámú kísérettel elküldeni. Azt, hogy a város anyagiak hiánya miatt és más okokból, — hogy t. i. csapataink nem foglalkoznak intenziven szer- íornászaítai, — nem tud csapatot küldeni, a Szövetség nem tartja komoly akadálynak. Meggyőződése szerint még igy is részt- vehetnének a zalaegerszegi tornászok a magyarföldön eddig még nem látott méretű és tartalmú grandiózus tornászünnepélyen. Nem kellene más, mint az együttes szabadgyakorlatokat megtanulni s a csapatokat esetleg leventékkel lehetne kiegészíteni 100—200 főre. A város azonban mai helyzetében ennyi áldozatra sem képes. Viszonválaszában ezt ismételten leszegezi azzal, hogy a vendég- csapatot szívesen látja. Termelési térkép as társság egész területéről. A földművelésügyi miniszter nemzetgazdasági reformja, a terv- gazdálkodás megszervezésének megvalósítása, gyors lépésekkel halad előre. A híradások szerint a törvény- javaslat nagy vonásokban már elkészült és most az igazságügy- minisztériumban folyik a kodifikálás. A javaslat hir szerint messzemenő felhatalmazást ad a kormánynak a végrehajtásra. Hir szerint a gazda és termelő érdek- képviseleti szervek bevonásával egy külön testületet alakítanak, amely állandó tanácsadó szerve lesz a kormánynak. A törvény megalapozására a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy az ország minden részében termelési térképet készítsenek, melyen feldolgozzák, hogy az egyes vidékeken milyen termények íermelheiők a gabona- vetésterületek jelentős részének felhasználásával eredményesen. A tervek mindenesetre nagyon szépek, de a megvalósítás nagy gyakorlati érzéket kíván a felsőbb intéző köröktől, mert, ahogy a magyar mezőgazdaság nem bírja el a mai alacsony gabonaárakat, ugyanúgy vagy még úgy sem tudna megbirkózni az esetleges kudarcos kísérletek súlyos következményeivel.