Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-17 / 284. szám
Zdiamegyei Jjsag 1933 december 17. Krónika. Ha úgy vártuk és kívántuk, Hát itt van most Télapó. Fehér lovon érkezett meg, Térden felül ér a hó. Fehér lesz a karácsonyunk, — Mondogatjuk örömmel — így szép csak ez a nagy ünnep S nem köddel és esővel. Húll, hull a hó szép pelyhekben, Kelleténél is bővebben. Van a földön takaró, Meghozta a Télapó. Göcsejünket megismerik Most az egész országban, S megtudják, hogy, két szép vidék Vagyon a szép Zalában. Ott keleten ékeskedik A gyönyörű Balaton, Vadregényes Göcsejünk meg Itt pompázik nyugaton. Amit eddig csak lenéztek S róla soha nem beszéltek, Az lesz hamar ösmert hely Az, a csodás szép Göcsej. Karácsonyi portékákkal Megteltek az üzletek, Kirakatok előtt állnak Százával az emberek. De kevés ám bent a vevő. Vásárolni ma ki tud ? Szegénységet hoz az idő S melléje csak bajt és bút Hiába a sok szép remény, Amig a nép ilyen szegény, Amig tömött tárca nincs, Karácsonyi vásár sincs. A vidéki színészetre Ma szintén rossz idő jár S ha a helyzet meg nem javul, Még szomorúbb jövő vár. Ajánlgatja a miniszter Járjunk csak a színházba, Áldozzunk még valamicskét A színi kultúrára. Áldoznánk is, ha vón miből. Adnánk is a fillérünkből, De, ha kicsi a kenyér, Színházra sem jut fillér. Ipszilotl' Sztrájkolnak az oláh diákok. Bukarest, december 16. A „ vasgárda egyetemi hallgató tagjainak letartóztatása miatt a diákok sztrájkba léptek s kijelentették, hogy ; sztrájkot addig folytatják és naponként tüntetéseket rendeznek mindaddig, mig társaikat szabadon nem bocsátják. A zalai föld kölcsönterhe 43 és fél millió pengő. Országos és zalai adatok a magyar föld terhsiröl. A „Magyar Statisztikai Szem'e“ cimü tudományos havi folyóiratnak most megjelent legújabb számában látott napvilágot Konkoly- Thege Gyula dr nak az a tanulmánya, amelynek cime: “A magyar föld jelzálogos terhei az 1932. év végén“. A tanulmány megállapítja, hogy az 1932 es év folyamán az előbbi évhez képest a bekebelezett tér hek álladéka országos viszonylat ban alig változott, mert ez az álladók 1932-ben csupán 3.6 százalékkal lett nagyobb. A megelőző 1931. évben ugyanis 9.3, 1930-ban 12.7, 1929-ben pedig 46.6 százalékkal növekedett a magyar földbirtokok jelzálogos megterhelése. Igaz viszont, hogy az 1932 es évbeli 3 6 százalékos emelkedés is 62.2 millió pengőt tesz ki, amivel együtt a bekebelezett terhek álladéka az 1932 es év végén 1.778.7 millió pengőre rúgott. A Konkoly Thege által megállapított eme legújabb adatok szerint az 1932. év végén az adós földtulajdonosok száma 626.000, (1931 végén; 577.000), a megterhelt földterületük pedig 5.8 millió (1931 végén 5 9 millió) katasz- trális hold volt. Az adósok száma 1932-ben azért szaporodott, mert sok pénzintézet, illetve szövetkezet egyes régebben fennállott adósság bekebelezéséi csak 1932 ben eszközöltette. A megterhelt területek pedig azért csökkentek, mert az előző nyilvántartásban ugyanazok a területek ismételt terhelés folytán többször szerepeltek, mig most csak egyszer vétettek fel. A részletes adatok szerint az adósok közűi 75 5 százalék a törpebirtokos, 21 százalék az 5—50 kát. holdas birtoku. A megterhelt területekből ellenben 48.2 százalék esik a közép és nagybirtokokra, 30.2 százalék pedig az 5—50 holdas kisbirio- kokra. Az adósok számának zömét tehát a törpe- és kisbirtokosok adják, a megterhelt terület pedig a törpe- és kisbiríok, illetőleg a közép- és nagybirtok között körülbelül egyforma arányban oszlik meg. A földbirtokosok összes számának és földbirtokaik összes területének arányában kifejezve : az adós földbirtokosok száma az összes földbirtokosok számának 49 0 százalékát, a megterhelt te rü'et pedig a földbirtokok összes területének 36.2 százalékát alkotja Az eladósodás mértéke legki-. sebb a Dunántúlon. Megyék szerint az eladósodás leginkább elterjedt Szabolcs és Ung vármegyékben (52.1), valamint Fejér vármegyében. A legkevésbé eladósodott vármegyéket a Dunántúlon találjuk, ahol Sopron (22.1), Tolna (23.9) és Zala (25.5) arányszámai a legalacsonyabbak. Ami már most Zala vármegyét illeti, a helyzet alakulására vonat kozó adatok a következők : Zalában az összes földbirtokok kataszteri tiszta jövedelme 5.550.923 aranykorona, mig a megterhelt földbirtoké 1.416.894 aranykorona, vagyis a megterhelés csak 25.5 százalékot érint, ami lényegesen kisebb a dunántúli (32.5) és az országos (36.5) átlagnál. Hitelintézeti kölcsönnel van terhelve Zalából 16.677 gazdaadós, akinek megterhelt területe 194.095 kát. hold. Az ezt terhelő adósságból 35,935.645 pengő hitelintézeti kölcsön, 7.576.806 P Lebosz kölcsön. Az összes kölcsönálladék 43 512 451 pengő. A hitelintézeti kölcsönből egy kai. holdra 185 pengő esik, ami megfeiei a dunántúli átlagnak, de alatta marad a 200 pengős országos állagnak. A szomszédos megyék közül ' Vasban több, Veszprémben és Somogybán kevesebb adósság esik egy kát. holdra, mint Zalában. Ha a hitelintézeti kölcsönöket a kataszteri tiszta jövedelem sok szorosában kifejezve vizsgáljuk, akkor az tűnik ki, hogy Zalában az egy kai. hold megterhelt földbirtokra eső kölcsönáiíadék 185 pengője a 7'3 aranykorona tiszta- jövedelemnek 25 3-szorosa. Ez az arányszám lényegesen rosszabb a dunán úli (18 8) és az országos (20’4) átlagnál. A zalai földbirtok megterheli területéből a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszereséig van megterhelve a földtulajdonosoknak r >tO*t átülik, * (darmol ! ‘,<£crO}o%ik | & a* Öi 85 6 százaléka és ezekre esik a bekebelezett kölcsönöknek 56'8 százaléka, szemben a dunántúli 66'4 százalék átlaggal. A kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén felül van megterhelve a földtulajdonosoknak 144 százaléka, a megterhelt földbirtoknak pedig 21 2 százaléka és az ilyen földekre esik a bekeblezett kölcsönöknek 432 százaléka, szemben a 33 6 százalékos dunántúli átlaggal. Az ebben a bekezdésben felsorolt adatok a tiz holdnál nagyobb zalai birtokokra vonatkoznak. Azoknak a tiz holdnál nagyobb zalai birtokosoknak száma, akik a kát. tiszta jövedelemnek legfeljebb negyvenszereséig vannak eladó- sodva, 1900, A megterhelt birtok területe 110 ezer hold, a rajta levő kölcsön 13 8 millió. A negyvenszeresen felül megterhelt adósok száma 300, a birtok területe 30 ezer kai. hold, a rajfa levő kölcsön 10'5 millió pengő. Visszatérve az országos adatokra, közöljük, hogy a be nem keblezett követelések közül számszerűen a következők ismeretesek : vagyonváltségfoldekérí fennálló kincstári követelés 105*4 millió ; pengő, be nem keblezett hiteiin- ! tézeti követelés 102 9 millió pengő, S kamathátralékok összege 28 9 mil- j lió pengő. Az ismeri, de be nem I keblezett gazdaadósságok összege j tehát 1932 végén 303 6 millió pengő volt, amihez még 90 millióra becsüibető egyéb tartozás járul, Eszerint a magyar főid összes terhe 1932 végén 2 2 milliárd pengő, aminek 546 százaléka hitelintézeti kölcsön, 18‘9 százaléka földbirtokból származó követelés (Lebosz-kölcsön), 26'5 százaléka pedig egyéb teher. Az idei év közepén a gazdaadósságok teljes ösczege 2313 millió pengő voll. Vásárlásainál, győződjék árainkról. || Nagy karácsonyi vásár! LEGALKALMASABB KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK: ÉKSZER : medaillonok, amulettek, kézelőgombok. ARANY : láncok, karkötők, karika- és kövesgyürük. ALPACCA : evőkészletek, kosárkák, szivarszelencék. ÓRA: kar-, zseb , inga-, fali- és ébresztőórákban. 14 ÉS 6 KARÁTOS ARANYÁRUK KÉSZÍTŐI ! © 9 Órajavitások jótállással. Ékszerek javítása és átalakítása Brilliáns foglalás. Karikagyűrűt súly és mérték áfeJb szerint fél órán belül készítünk. FENYVESI és BÁRÁNY órás, aranyműves, Bátszerész, Nagykanizsa, Horthy«ut 3 ^ ©@©©©©0@@©©l@]©!©l©@©©@©@©@©©
