Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-29 / 246. szám
XVI. évfolyam 246. szám. Ara 10 fillér 1033. Október 29 Vasárnap. .. riosztonyi László plébános útnak Fötisztelendo Goszt ^ ^ 54 JYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP I Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyedSzéchenyi-tér 4. ...Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. | évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Mi kes püspök vasárnap szenteli fel a lórántházai templomot. Séllyey Teréz ezer holdas alapítványának első rendeltetése valósult meg a tempiomépitéssel. — Az alapítvány további célja plébánia és árvahéz építése. A szombathelyi megyéspüspök vasárnap templomot szentel Ló- rántházán, s ezzel egy nagylelkű alapítvány első rendelkezésének megvalósítására rakja le a zárókövet. A háború után Zalában lelkes templomépitési tevékenység indult meg, s amint most a Balaton- partot körülövezi a templomko- szoru, ép úgy hálózzák be templomok Göcsej vidékét, mint újabb forrásai a hitnek é? az igazi hazaszeretetnek. Többnyire kicsik ezek a templomok, minthogy szegény anyagiakban az a nép is, amelynek számára épültek. De kőbe épített bizonyítékai a hitnek és az áldozatkészségnek, amely a göcseji népet hevíti. És mindegyik templomszentelés örömünnepe az egyháznak és híveinek. A vasárnapi templomszentelés különösképen örömünnep: egy páratlan egyéni áldozatkészségnek ünnepe. A világháború vérzivatarának utolsó esztendejében nagylelkű elhatározás fogant meg a gelsei kúria lakójában, Séllyey Terézben és alapítványt létesített templom, plébánia és árvaház céljaira. Amikor az emberek a sok szenvedéstől eltompultan már- már csak önmagukra gondoltak, a gelsei úrnő előtt akkor is a köz, az egyház és a nemzeti társadalom érdekei szolgálatának gondolata lebegett. Olyan korban, amely már nem igen ismerte a nagyszabású alapítványokat, Séllyey Teréz közel ezer holdat tett le az egyház és a haza oltárára. Elhatározása a legnemesebb katolikus lélekből fakadt; katolikus gondolat: a kegyelet volt forrása, de katolikus gondolat az alapit- vány célkitűzése is. Népének valláserkölcsi felemelkedését kívánta szolgálni a templom és plébánia létesitésével, másrészt a legnemesebb emberszeretet jegyében karolta fel azoknak árváit, akik a haza védelmében hullatták véröket. Ezen az ünnepélyes vasárnapon, amikor megvalósult az alapitó első szándéka, a környék népe, amely szintén hozzájárult áldozatkészségével a templom építéséhez, Istennek uj hajlékában áldást kivan a nemes alapitóra. Mi pedig kívánjuk, hogy a templom, s a majdan létesülő plébánia és árvaház adják vissza az emberi jóságba vetett hitüket azoknak, akik ezt a hitet a mai kegyetlenül önző életben elveszítették. Séllyey Teréz alapitó levele. Séllyey Teréz, a nemes szivü gelsei földbirtokosnő fivérének hez tartozikő kát.hold kert és szántóföld A mindenkori plébános javadalmazása évi 6 ezer korona, továbbá tiz mázsa búza, tiz mázsa rozs, tiz mázsa tengeri, takarmányfélék, tűzifa, stb. Az alapitó halála után a plébánosi járandóság kifizetése az alpapitvány kötelessége lesz. Ugyancsak az alapítvány kötelessége lesz a temp(Serényi Árpád felvétele.) A lórántházai templom. emlékére 1918 március 15-én létesítette az alapítványt. Az alapitó levél tartalmát röviden a következőkben ismertetjük. Séllyey Teréz a Lórántháza uradalomhoz tartozó közel ezer hold földbirtokát rendelte közcélra „Séllyey alapítvány“ név alatt, fenntartva haláláig a birtok haszonélvezetét. Az alapítólevél szerint elsősorban is római katolikus templom építendő és romai katolikus plébánia állítandó fel. A templomot és plébániát az alapitó lehetően még életében kívánja létesíteni, ellenkező esetben annak kivitelét az alapítvány kötelességévé teszi. A plébánia neve „tófej-lórántházai“ legyen. A templom és plébánia az általa, illetően a szombathelyi megyéspüspök által megjelölendő helyen építendő fel. A plébániaépületlom és plébánia fentartása, valamint azoknak esetleges újjáépítése. Óhajtja az alapitó, hogy a felállítandó plébánia anyaközsége Tófej, fiókközségei pedig Baktüt- tős és Pusztaederics legyenek. A plébánia adományozásának joga a mindenkori szombathelyi püspököt illeti. Kötelességévé teszi az alapitó a mindenkori plébánosnak, hogy bizonyos napokon szentmiséket mondjon a Séllyey család tagjaiért. A templom és a plébánia vázolt létesítése után fenmaradó vagyon fogja tulajdonképen a Séllyey alapítvány vagyonát képezni. Ebből az alapítványból árvaház állítandó fel, amelynek célja keresztény szülők törvényes házasságából származó árva fiúgyermekeknek gondozása, neveltetése és azoknak a mezei munkára, különösen a gazdasági kertészetre való kiképzése. Az alapítvány élvezői lehetnek elsősorban a világháborúban hősi halált halt katonák árvái, ilyenek nem létében pedig egyéb magyar honos, keresztény szülők fiuár- vái. A teljes árvák, valamint a Vas és tZala megyékből származók előnyben részesitendők. Az árvaházba felvett fiukat nyilvános népiskolába kell járatni, s amellett a mezőgazdasági munkákban kiképezni. Gondot kíván fordítani az alapitó valláserkölcsi nevelésükre is. Kívánatosnak tartja a tehetségesebb gyermekek továbbképzését. Az árvák részére szerény, de jó ellátást kíván biztosítani. „Semmiben se legyen pazarlás, de még kevésbé nélkülözés.“ Ü Istenben boldogult fivére, valamint a maga óhajának is megfelelne — folytatja az alapitó —. ha az árvaház felügyelősége az árvaházból kikerült fiuk erkölcsi és anyagi fejlődését is előmozdítaná. Terjessze ki figyelmét a a felügyelőség, hogy az esetleg vagyonhoz jutott árvák bérleíet kaphassanak. Az arra érdemesnek maga az alapítvány is juttathat segítséget. Egyes problémákat az alapítvány felügyelőség esetleg a társadalom áldozatkészségének bekapcsolásával igyekezzék megoldani. Kívánja még az alapitó, hogy a felnőtt árvák megtartsák a kapcsolatot az árvaházzal, s ezért időközönként ünnepélyek tartandók. Az alapítvány képviseletére, illetőleg kezelésére az alapitó a szombathelyi megyéspüspököt és káptalant kéri fel. Meghagyja, hogy az alapítvány birtokában levő családi házban elhalt édesanyjának és Pál fivérének szobáit lehetőleg tartsák épségben. Meghagyja azt is, hogy az alapítványi vagyont természetben, ingatlanokban tartsák fenn. Séllyey Terézalapitólevelének végén kéri mindazokat, akik az alapítvány körül bármi munkát fejtenek ki, tegyék azt „szeretettel hogy az alapítvány intencióimnak megfelelően szeretett hazánk keresztény polgárságának megerősítését előmozdíthassa.“ Az alapítványt tevő szándékának első része az idei nyáron
