Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-29 / 246. szám
2 Zalám egyel Újság 1933 október 29. jutott a megvalósulás stádiumába. Séllyey Teréz az alapítványi birtoktestből lemondott 54 kát. hold haszonélvezetéről, s elhatározta, hogy annak 24 ezer pengő vételárából, továbbá az uradalom erdei és mezőgazdasági erejével, valamint más jó szivek kézi és igás segítségével megépítteti a templomot. Ez év julius 2-án meg is tartották az alapkőletételi szertartást és akkor helyezték el a templom-alapkő okmányát. A templom-alapkő okmánya. Ez az okirat első részében felemlíti, hogy a templom a Szent Család tiszteletére épül, XI. Pius pápa uralkodásának tizenkettedik és Ottó örökös király kényszerű számkivetésének ugyancsak tizenkettedik évében, Horthy Miklós kormányzóságának tizenharmadik esztendejében. Az ország hercegprímása Serédi Jusztinián, a szombathelyi egyházmegye főpásztora Mikes János gróf, a zalai püspöki biztos Pehm József apátplébános, a novai kerület esperese Bedics Mihály novai plébános, Zalatárnok plébánosa Biricz János, a hely kántora Szedule János tófeji tanító. Felsorolja az okirat a megye és járás közigazgatási vezetőit, majd közli, hogy az épülő templomhoz tartozó lakosság száma 1458 lélek, ebből 3 gör. kát., 8 ref., 29 ev„ 18 izr. Lórántháza-majorban, ahol a templom épül, 79 a lakosság száma, kivétel nélkül római katolikusok és magyarok. Ismerteti az alapitó levél röviden az alapítványi okiratot, a templomépités előzményeit, az építkezés irányitóit, végül a Séllyey család történetét ismerteti. Az adatok szerint a család 1666- szerezte nemességét. A család Söjtörön és Tófejen régi birtokos, s 1772-ben már Lórántháza birtokosa. A család száz évvel ezA török hódoltság roppant pusztításokat vitt véghez Zala katolikus hitéletében is. — Templomok, plébániák tűntek el a százados hódoltság idején s az akkor véghezvitt pusztítást nem hozhatta teljesen helyre a Mária Terézia korában megindult hatalmas építő munka sem. Számtalan templom épült és uj plébánia keletkezett a XVIII. században, de mégsem annyi, hogy ne maradt volna ennek a korszaknak is pótolni valója. És részben pótolta is. — Zalavármegye déli részén, Göcsejben és a Hetésnek nevezett területen az utóbbi évtizedben gróf Mikes János püspök főpásztori gondoskodásából egymásután teremtődtek meg a plébániák, kuráciák. A lelkipásztorok és hívek fáradozásából s egyesek nagylelkű adományaiból az elmúlt években templomok emelkedtek Gáborjánházán, Ká- lócfán, s legutóbb a régi magyar nagyasszonyokra emlékeztető, a mai anyagias világban csodaszámba menő nemeslelkü úrnő, Séllyey Teréz fenkölt elhatározásából a hajdani magyar középkorra emlékeztető gyönyő rüséges templom épült meg máról holnapra a IJTófej melletti Lórántházán. Amint Zalaegerszegről befelé megyünk Göcsej belseje felé, a előtt Zala megyének főszolgabírót és másodalispánt adott Elek személyében. Az alapkőletétel után teljes erővel megindult az építkezés Brenner János építész tervei szerint. Az építés október elejére, tehát három hónap alatt befejeződött, s ekkor már csak berendezési munkákat végeztek. Az építkezés irányitása körül értékes munkát fejtett ki Major Lajos lórántházai intéző. Az építkezési vállalkozó Horváth István zalaegerszegi ipar- testületi elnök volt, aki jó és szép munkát végzett. A berendezést a szombathelyi Häckenast cég szállította, a festést Léránt János zalaegerszegi festőmester látta el megelégedésre. A templomépités jelentős munka- alkalom volt. Naponta átlag 10 zalaegerszegi kőműves és 25 környékbeli napszámos kapott munkát. Hatalmas tereprendezést is végeztek, s ez alkalommal 4—500 köbméter földet mozgattak meg. Mint a többibe, ebbe a munkába is belekapcsolódott a gazdaság, amely amellett a rendes nyári munkát is zavartalanul lebonyolította. A 32 méter hosszú és 12 méter széles templomhoz felhasználtak 230 ezer darab téglát, egy vagon cementet, három vagon meszet, 300 négyzetméter cementlapot, 4 vagon vörös almádi követ. A templomépitéssel megvalósult az ezerholdas alapítvány első rendeltetése. A plébánia létesítésére és az árvaház megépítésére a jövőben kerül sor. * A templomszenteléssel kapcsolatban az alábbiakban közöljük Fára József dr. vármegyei főlevéltáros értékes cikkét, amely művészi szempontból ismerteti a templomot és szobrait. Bakon túl nyugatra elterülő hegyek mögül váratlanul tűnik elő a lórántházai major s a major mögötti magaslaton ott emelkedik hatalmas piros tetejével, karcsú, magasbatörő, bástyaszerü tornyával az uj lórántházai templom. — Kitűnő érzékkel választották meg a helyét. A magaslat uralja az előtte elterülő völgyet s a körülötte fekvő majort. — S erre a már messziről feltűnő magaslatra merészen odavetettek egy nem mindennapi alkotást, amely a Dunántúl barokkizlésü templomaihoz szokott szemnek meglepetés. — De az a merészség, amellyel ezt a magyaros-román stilü templomot Megteremtették, megokolt. Visszatérés a magyar katolikus középkor templom-stílusához, ahoz a korhoz, amikor csodálatosan virágzó katolikus élet volt az egész országban. Ekként a stilusválasztás a katolicizmus újból való felvirágoztatását is akarja jelképezni. A templom Brenner János szombathelyi építész sikerült tervei szerint épült. Leegyszerüsilett vonalú épület. Oldalhomlokzatát félkörös ikerablakok harmonikusan tagolják s a tömzsi falazatból merészen emelkedik ki a tetőzet, amely magasságával a templom monumentalitásátemeli. Afőhomlokzat megoldásán a román átmeneti korszak hatásait érezzük. Déli sarkán a kerek csonkatorony kúpos tetejével átmenet a csapott farazatu tetőhöz, amelynek északi oldalán nyúlik magasba a donjon- szerü öregtorony. Mind a két torony bástyaszerüen hat és ezt a hatást növeli az öregtornyon az ablakok lőrésszerű kiképzése. A tető farazatja a homlokzat falsik- ját trapézosan metszi s ezt a vonalat követendő a tervező a főhomlokzat falsikjába az oldal- homlokzat félkörives ablakaitól eltérően enyhén csúcsíves ablakokat illeszt. Ez a csúcsíves ablak, a csonkatorony kúpos tetejének átmenete a merészen szögelő tetőzetbe és az emellett magasba törő öregtorony, — a síkoknak ily formán való fokozatos megtörése, az egész főhomlokzatnak lendületet ad, annak összbenyomását emeli és kellemessé teszi. A templom belső felépítésében is leegyszerűsített és artisztikus. Tágas, egyhajós a templom, amelynek belső összhatását különösen kedvessé teszi a menyezet megoldása. A tervező a menyezet vonalvezetésében visszatér a főhomlokzat trapézvonalához és e célból famenyezetet konstruált, amely bordás szerkezetével, kellemes, magyaros Ízlésű festett motívumaival kétségtelenül fokozza a templom belsejének jó hatását. A tiszta román szentély félkörös diadalívvel kapcsolódik a főhajóhoz és zárja le azt. A diadalivet a Séllyey-címer disziti; Vörös szobrászművész pompás alkotása. A templom berendezettségében az egyöntetűség uralkodik. Csak egy oltára, főoltára van, amelynél a tervező, miként a templomnál, szintén leegyszerűsített formákkal dolgozik és ekként kellemesen illeszkedik bele a templom belső együttesébe, A szószék, keresztelő kút is mind csak fokozzák azt a harmonikus hatást, amelyet a templom belseje a szemlélőben ébreszt. Ekként a templom belső elgondolása harmonikusan hozzáilleszkedik annak külső felépítéséhez és ezzel elérte a tervező azt, hogy müve egységes és a maga leegy- szerüsitett mivolta mellett is művészileg hat. Az egész templomon érezzük az építtető alapit- ványtevőnek azt a szándékát, hogy a templommal nemcsak Istennek hajlékot, de a magyar művészetnek is értéket kívánt adni. A tervező ezt a nemes szándékot megértette és művével kétségtelenül gazdagította azoknak a templomoknak sorát, amelyek nemcsak épületek, hanem maradandó értékek és magasztos rendeltetésüket nemes külsejükkel is kifejezésre juttatják. Részletesen kell foglalkoznunk a templom szobormüveivel. Nemcsak azért, mert beleilleszkednek a templom együttesébe, mert azt kiegészítik, művészi hatását nagyban fokozzák és emelik, hanem azért is, mert azok önmagukban értékek. Vörös János szobrászművész két szoborral gazdagította a templom művészi értékét és a magyar szobrászatot. Szent Pál apostol szobra maga az erő, a méltóság, az egyszerűség, a nyugalom s mind a mellett az a kardot tartó kéz mindig készenáll Krisztusért harcba szállni. Ez szent Pál, a nemzetek apostola, a félelmeden, akiből csak úgy áramlik az isteni erő. Biztos kézzel megalkotott, egyszerű vonalú, de egységes szobormű, amely él és magával ragad. Vörös szobrászművész egyik legjobb alkotása ez a kiváló szobor. Szent Teréz szobra igen finom. Az arc csupa báj, okosság és szerénység. Felfogásában a részletezés mellett is egységes és Szent Teréz szobra művészi értékben méltó párja a Szent Pál szobornak. Ezekből a szobrokból érezzük, hogy nem csak az alkotó művész ihletett keze dolgozott ezen a két művön, hanem a vallásos lélek is ott volt alkotása minden pillanatában. Vörös mester ezzel a két szoborral jelentős egyházi szobrászaink sorába lépett. A lórántházai templom és vele Zala két, nagyértékü, művészi szoborral gazdagodott. A lórántházai templom a maga egészében és együttesében sikerült alkotás. Büszke lehet rá az alapitványt tevő úrnő és örömmel fogadja az egész falu, mert nemcsak a katolikus hitélete gazdagodott meg egy újabb erősséggel, hanem művészi értékeiben is gyarapodott. Dr. Fára József. A knltnsziiniszter módosította a mennyiségtani oktatás tantérről Dr. Hóman Bálint kultuszminiszter rendeletet adott ki a gimnáziumi, reálgimnáziumi és reáliskolai mennyiségtani oktatás tantervének módosításáról. A miniszter a rendeletben felhívja a tanárok figyelmét arra, hogy a középiskolai tanítás célját elsősorban a helyes és szabatos gondoskodás és az elmélyedésre való készség kifejlesztése, nem pedig a felszínes és könnyen feledésbe menő adatokkal való túlterhelés. Különös jelenlősége van ennek éppen a mennyiségtan és mértan tanításában, melynek igaz értéke nem állhat másban, mint a szabatos gondolkozásra, a pontos és logikus következtetésre való nevelésben. Mindezek alapján a miniszter a mennyiségtan és mértan anyagát a következőkben állapítja meg: gimnáziumokban és reál- gimnáziumokban I. osztály 6 óra, II. osztály 4 óra, III. osztály 4 óra, IV. osztály 3 óra, V. osztály 3 óra, VI. osztály 3 óra, VII. osztály 3 óra, VIII. osztály a gimnáziumokban 2, a reálgimnáziumokban 3 óra. Nem tárgyalandó ebben az osztályban számos fejezet, köztük a szférikus trigonometria sinus és cosinus tétele. A reáliskolai tananyagban kisebb változások történtek. Szőrmék prémezéshez és bundákhoz TÓTH szabónál »770 Gyorsírásban jártas leány vagy férfi felvétetik. — Cim a kiadóban. 3135 A templom és szobrai.
