Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-29 / 169. szám

2 Zalamegyeí Újság 1933 julius 29. Hogyan lehet név­magyarosítást kérni. A belügyminiszter azoknak az akadályoknak kiküszöbölése érde­le ében, amelyek a névmagyarosí­tás népszerűsítésének útjában ál­lanak, az eddig követett eljárást lényegesen egyszerűsítette, a hi­vatalok és magánosok kellő tájé­koztatására pedig az új nevek összefoglalását és közzétételét ha­tározta el, A rendelet értelmében névvál­toztatást kérhet az a magyar ál­lampolgár, akinek családi nem magyar hangzású, — magyar hangzású ugyan, de a jó Ízlést sértő és gunyolásra alkalmas, — továbbá az oly nevű, amely nevet nagyon sok család visel (például: Nagy, Kovács, Horváth). Férjes, elvált, vagy özvegyasz- szony férje után viselt nevének megvál'oztatását nem kérheti. Leánykori családi nevének meg­változtatását is rendszerint csak abban az esetben kérheti, ha férje nevének viselésére nem jo­gosított. A kérvényt akár személyesen, akár posta utján rendszerint köz­vetlenül a belügyminisztériumban kell benyújtani. Közszolgálatban állók kérvényeiket felsőbbségeik utján is felterjeszthetik. A kérvény 2 pengő, közalkal­mazotté 1 pengő illeték alá esik. Ezt az 1 pengőt annyiszor kell leróni, ahány nagykorú folyamo­dik. Ha a családfő kiskorú gyer­mekeinek névváltoztatását is kéri, azok után külön illetéket nem kell leróni. A bélyeggel el nem látott mellékleteket 30—30 fillé­res okmánybélyeggel kell ellátni. A bélyeggel ellátott mellékletek illetékmentesek. Szegénység: bi­zonyítvány alapján a kérvény és mellékletei bélyegmentesek. A rendelet ezután felsorolja, hogy milyen okmányokat kell a kérvényhez mellékelni. A kérvényben meg kell jelölni azt a nevet, amelyet a folyamodó új családnévül választ. Közbeeső intézkedés és az ezzel járó idő- veszteség elkerülése végett aján­latos, hogy a folyamodó több, legalább három nevet jelöljön meg, amelyekből a miniszter a sorrend­ben első engedélyezhető névre fogja a folyamodó nevét változ­tatni. Elvi okokból nem engedélyez a miniszter idegen hangzású neve­ket, magyartalanul képzett családi neveket, kettős családi neveket, történelmi neveket, ismertebb ne­mesi családneveket, régies irásu (th, gh, eö, ss) neveket, vagy y-nal végződő neveket, végül olyan családneveket, amelyeket máris nagyon sok család visel. Az a közalkalmazott, aki leg­alább középiskolai képzettséghez kötött állást tölt be, ha 15 évi közszolgálata és harctéren szerzett kardos kitüntetése, nagy vilézségi érme, vagy sávos sebesülési érme van, idegen hangzású családnevé­nek régies Írásmóddal Írott, vagy y-nal végződő névre leendő meg­változtatását is kérheti. Kettősen régies Írásmóddal (például thy, ssy) Írott nevet azonban ilyen folyamodó sem kaphat. A védett nevek és a sokszor felvett nevek jegyzékét a belügy­minisztérium füzet alakjában ki­adta és ezekről az érdekelteknek díjtalanul felvilágosítást adnak. Azok számára, akiknek az új név kiválasztása nehézséget okoz, ajánlani kell, hogy forduljanak tanácsért az országos névmagya- rositási társasághoz, Budapest, Madrid, julius 28. A fővárostól nem messze, Venío állomáson egy vonat haladt keresztül, meg­rakva robbanóanyagokkal, dina- mittal, ekrazittal és lövedékekkel, melyeket a madridi katonai hadi­anyagraktárból száilitottak. A vo­nat közepén felrobbant egy iő- szeres vagon, mire az egész vo Harminckétezer munkahely szűnt meg az utolsó esztendőkben a magyar nagyiparban. Harminckét­ezerrel kevesebb munkás talál el­helyezkedést ma, mint 1924 ben. Ez a szám elpusztult egziszten­ciák légióját jelzi. Itt vannak sor­iában mind. A legbetegebb a fa­ipar. Ez a 10 év előtti munkás­létszámnak csak 29 15 százalékát foglalkoztatja. Nem is egészen egyharmada, alig több, mint egy­negyede a régi létszámnak. Hová lettek a régi nagy üzemek s hová lett a világszerte ismert asztalos­munkás ? És mi lett az építőipar­ral, ahol a 10 év előtti munkás - létszámnak csak 36 százaléka dol­gozik. Csak elvétve látunk itt-ott építkezést s ha látunk is, sutto­gással kérdezzük egymástól, váj­jon miből építtet az illető ? El­szoktunk már attól, hogy megpil­lantsuk az állványok tetején a bokrétaünnepélyek cifra, pántiikás jelvényeit. Kegyhely- és harangszentelés. Vasárnap, folyó hó 30 án ün­nepélyes keretek között szentelik föl a Nagykanizsa szomszédságá­ban levő Szentgyörgyvári hegyen épült új kegyhelyet s annak ha­rangját. A felszentelési ünnepély sorrendje a következő: 825-kor a nagykanizsai állo­máson küldöttség fogadja Pehm József zalaegerszegi apátplébánost. Fél 11-kor: Tábori nagymise Szentgyörgyváron. Utána: Pehm József apátplébá­nos ünnepi beszéd keretében fel­szenteli a kegyhelyet és harangot. Simaházi Tóth József beszéde után Vörös József községi biró átadja a harangot a haranganyá­nak. Steininger Gyula szegedi tanár neje, a haranganya átveszi a ha­rangot. Bognár János adm. somogy­Teréz-körut 3., amely válaszbélyeg ellenében mindenkinek díjtalanul ajánl igényeinek megfelelő jó magyar hangzású neveket. nat a levegőbe repült. Vas és acéldarabok, lövedékek, emberi testrészek repültek a levegőben. Az állomás épülete és a mellette levő épületek rombadőltek, a kö­zeli vetés kigyuiadt. Eddig 12 halott áldozatot és számos sebe­sültet találtak, ipar, ahol a munkások 44-64 szá­zaléka talál munkát, a vas- és gépipar, ahol ugylátszik, nem elég az, hogy a létszámnak csak 53 97 százaléka dolgozik, még további csökkenésre is van kilátás; az üvegiparban 67 2, a bányaiparban a külföldi szén behozatali tilalma ellenére csak 74 67, a grafikai és rokonszakmaiparban 8478 szá­zalék. Viszont itt vannak az iparok arisztokratái. A téglaipar, mely 125 százalékot foglalkoztat (de csak azért, mert 1924-ben a sta­bilizálás előtt semmiféle tégla- gyártás nem volt). A textilipar, mely silány munkabérek mellett virágzó konjunktúrának örvend és 12T87 a foglalkoztatási arány­szám. És itt a cipőipar, a vegyé­szeti ipar és malomipar. Mind valamivel túl a 100 százalékon. De azért elveszett 32 ezer mun- munkahely, elpusztult 32 ezer fogyasztó. szentmiklósi plébános az egyház nevében gondozás céljából átve­szi a harangtornyot. Horváth Mancika szavalja Her­mann József: „Jönnek a harangok“ c. költeményét. Az énekszámok után Her­mann József hírlapíró beszámol a gyűjtési akció eredményéről. Nincs még megegyezés a Ganz-gyári sztrájk ügyében. Budapest, julius 28. A keres­kedelmi miniszter holnap délelőttre értekezletre hívta meg a Ganz- gyári sztrájk ügyében a vállalat és a munkásság képviselőit. Ezzel kapcsolatban Kabók Lajos ország­gyűlési képviselő kijelentette, hogy a kormányközvetités ellenére sem vár eredményt, mert amig a gyár le nem mond a Bedaux rendszer bevezetéséről, addig szó sem lehet a munka felvételéről. Levegőbe repült Spanyolországban egy robbanóanyagokkal megrakott vonat. Sok halott és sebesült. A magyar munkapiac leromlása. És sorra mind : a bőrkikészítő­R Róm. kát. és ú] görög: Márta sz. Prot. Márta Izr.: Áv 6. heti szakasz Devarim. Nap kelte: 4 óra 33 perckor. Nyugszik 7 óra 38 perckor. IDŐ : Igen meleg idő, délnyugati szél, nyugaton némi felhösödés. — Személyi hir. Bődy Zoltán alispán ma reggel hivatalos ügy­ben Tihanyba utazott. — Cigányzenés cserkészbu- csuztatás. A zalaegerszegi cser­készcsapatok, mint megírtuk,szom­baton este 7 óra 12 perckor in­dulnak a gödöllői világtáborba. Az állomáson a cserkészeket ün­nepélyesen búcsúztatják. A bú­csúztatásra a polgármester cigány- zenekart is rendelt ki. Reméljük, hogy a közönség nagy számban jelenik meg a cserkészek indulá­sánál. — Kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminiszter Nagy Já­nos zalaegerszegi betétszerkesztő kezelőt a karcagi járásbirósághoz X, fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé nevezte ki, Ju­hász István zalaegerszegi telek­könyvvezetőt pedig a sajószent- péteri járásbirósághoz helyezte át. — Filléres gyors Pécsre. A julius 30-án Pécsre közlekedő filléres gyors a zalaegerszegi uta­sok fel- és leszállása céljából Zalaszentiván állomáson fog meg- állani. A menetdij oda és vissza 6 pengő. Jelentkezéseket elfogad a Menetjegyiroda, ahol bővebb felvilágosítások is kaphatók. — Egyenruhát kapnak a vasúti állomások árusítói. A keresk. miniszter rendeletet tett közzé, hogy azok az árusítók, akik a vasúti állomásokon újságot, vizet, gyümölcsöt vagy más dol­got árusítanak, továbbá a taka­rítónők, kik a vasúti kocsikban a takarítás munkáját végzik, fehér egyenruhát kapjanak és állandóan kifogástalan, tiszta öltözetben szol­gálják ki a közönséget. — Tiszta jeget! A polgár- mester a következő hirdetményt bocsátotta ki. A vendéglők, hen­tes és füszerüzletek közegészség- ügyi vizsgálata alkalmával tapasz­taltam, hogy egyes kereskedők, vendéglősök, mészárosok köze­gészségi szempontból erősen ki­fogásolható tisztátalan jéggel töl­tik meg jégszekrényeiket. Amidőn az 1876. évi 14. t. c. 7. falap­ján nem a városi tisztiorvos ál­tal kijelölt helyről vágott és a szomszég községek tisztátalan jégvermeiből behordott jégnek élelmiszerek hűtésére való fel- használását betitom, figyelmez­tetem az|érdekelt közönséget, hogy e rendeletem áthágását minden esetben szigorúan büntetni fogom, a jeget pedig elkoboztatom. — Eltűnt tanítónő. Erdélyi Mária 26 éves oki. tanítónő, ha­hód lakos, csendes elmebeteg, el­tűnt hazulról. Különös ismertető jele, hogy bármely kérdésére „Dicsértessék a Jézus Krisztus“- sal válaszol.

Next

/
Thumbnails
Contents