Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-29 / 169. szám

IVI. évfolyam 169 szám Ara 10 fillér 1933 Julius 29* Szombat. 7»» AS \Xt XJ&1 ,\ö 9 n°S tv^ sfr$i GYEI ÚJSÁG Wui«.. _x,äiaj: l&laetemeg, Síéclieayi-tér i. Tfieíoiisz: 128. — FiőSsz&r^esxtöséo: Kesittely, Kossntü L.-it, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKA! NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Gömbös miniszterelnök ma este indul haza Rómából. Róma, julius 28. Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya külügy­miniszter az olasz kormányférfiak­kal folytatott tárgyalásaikat befe­jezték, még pedig az elterjedt hí­rek szerint jelentős eredménnyel. A miniszterelnököt és a külügy­minisztert ma délben a pápa fo­gadta, majd Hóry András kvirináli követ látta őket vendégül. A mi­niszterelnök ma este indul vissza Budapestre. Az olasz és külföldi sajtó a látogatás kapcsán továbbra is élénken foglalkozik a revízió lehe- hetőségével. A kereskedelmi miniszter a Balaton fellendítéséről. Az állástalan diplomások elhelyezkedése szoros összefüg­gésbe került az egységespárti tag­sággá1. A diplomás ifjúság csak akkor juthat kenyérhez, ha bekap­csolódik a hatalmon levő párt szervezési munkájába (!?) Ez en­nek a hétnek legnagyobb szenzá­ciója. A szegény állástalan diplo­mások nagygyűlést tartottak s ott a vezetőségnek egyik tagja tette azt a javaslatot, hogy ajánlják föl segitségöket a hatalmon levő párt­nak. Ez meg is történt. Akadtak ugyan bátor fölszólalók, akik til­takoztak ez ellen a politikai háza­lás ellen, a többség azonban el­fogadta a javaslatot s nyomban népes küldöttség utján közölték is elhatározásukat a pártvezető­séggel. Hogy azután most a párt miképen honorálja az ifjúságnak igy megnyilatkozott bizalmát és a szervezői munkába vaió bekap­csolódás irányában kimutatott hajlandóságát, az majd elválik a jövőben. Talán nem is kell sokáig várniok. Csak az a kérdés, hol létesíthet az egységespárt annyi állást, hogy ne csak az indítvá­nyozó és szükebb környezete, de az állástalan ifjúságnak legalább 50 százaléka elhelyezkedhessék. Mi tiszta szívből kívánjuk, hogy munkaképes és munkára kész if­júságunk keresethez jusson, hisz évek hosszú során át harcoltunk és harcolunk is ezért; azonban egy kicsit különösnek találjuk, hogy az ifjúság most a politika szekere után szalad. Igaz, meg kell mindent próbálni és a köz­mondás azt tartja: az ember úgy segít magán, ahogyan tud, de azért mégis nagyon meglepte az ország közvéleményét az ifjúság­nak ez az elhatározása. Annak a hangoztatása ugyanis, hogy bele­kapcsolódni kiván a szervezői munkába, egész egyszerűen azt jelenti, hogy az ifjúság hajlandó odadobni magát kortesnek. És a dolog itt bosszulhatja meg magát. Az ifjúság megszokja az eivteien- séget s az a tudat vésődik lei­kébe, hogy oda kell menni, ahol fizetnek. A rossz közállapotok eléggé megtámadták már az ifjú­ság lelkét, mi várható akkor, ha most korteshaddá csap föl az egész tábor ? Az egységespárt szívesen fogadja az ifjúság „csatlakozását“, az bizonyos. És, ha mérnöki, ta­nári, gyakornoki, dijnoki állás nem jut majd bőven, ott van a sok párttitkári állás, mert a siker­telen próbálkozás sok párttitkárt lemondásra kényszerit. A jelvények árából, meg a 20 filléres tagsági díjból valami csak jut a szerve­zőknek. — Féltjük az ifjúságot. Helytelen vágányra tévedt. Azok­nak kellett volna az ifjakat ettől a lépéstől visszatartaniok,akik most keblökre ölelik őket. Tovább is kel­lene látni, nemcsak addig, ameddig a pártpolitikai messzelátó elvisz. Fabinyi kereskedelmi miniszter nyilatkozott a Balaton fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdésekről. El­mondotta, hogy hivatalbalépése óta több rendeletet adott ki a Balaton idegenforgalmának fej­lesztése érdekében. Elrendelte a villanyáram leszállítását, 40 ezer pengős költséggel a leilei kikötő megépítését és megjavította min­den irányban a Balaton vasúti forgalmát. Ezentúl az összes ba­latoni fürdőhelyekre négytengelyes, kényelmes kocsik szállítják a kö zönséget. Julius 29-től kezdve 50 százalékos utazási kedvezményt biztosító szeivényfüzetek kiadását rendelte el a miniszter. Meneí- jegykedvezmányt biztosított az augusztus 23—26 között megtar­tandó keszthelyi iparoskongresz- szusra és az augusztus 27 és szeptember 3-ika között megtar­tandó balatoni bor- és szőlőhétre. A balatoni állomások csinosítása a jövő évben befejeződik. Siófo­kon repülőteret létesítenek, s jelző- és segélyállomást állítanak. A Balatonnal kapcsolatos fela­datok második csoportja nagyobb előkészítést nagyobb tőkék fel- használását kívánja. Ezek során a miniszter egész sor balatoni ut kiépítését vette tervbe és pedig úgy, hogy mind a Balaton, mind a Bakony megközelíthető legyen nyáron és télen is. Modern viz- vezetékkel és csatornázással kí­vánja ellátni a minszter a nagyobb fürdőhelyeket, s tárgyalásokat folytat szállók, turistaházak és menedékházak építése ügyében. Az akcióba be akarja kapcsolni a külföldi tőkét is. Az építési tervek kidolgozása szakképzett mérnökök bevonásával már folyik. sok, amelyekkel a magyar püs­pöki kar főúri tagja állandóan kivette részét a közért hozandó áldozatokból. Maga a püspöki udvartartás nem tesz ki többet évi 36 ezer pengőnél, az egyház- megyei hivatal fentartása is a lég­ii szerényebb keretek között mozog talán az összes magyar püspök­ségek között. De a szombathelyi székesegyház restaurálása 1923— 24-ben közel 100 ezer pengőbe, a zalaegerszegi, répceszentgyörgyi és novai templomok restaurálása szintén ugyanennyibe került az utóbbi esztendőkben. Mindez Mikes püspök magánvagyonábói, mert a 3.800 hold föld vajmi kevés jövedelmet hajtott. A ma­gánvagyon túlterhelése tette szük­ségessé, hogy Mikes János gróf budapesti Molnár utca 2. szám alatti ötemeletes palotáját 1929- ben egymillió pengőért értékesítse. Az egymillióból 500 ezer pengőt az egyházmegye céljaira forditott. A viszonyok azonban 1929 után még jobban leromlottak s a püs­pökség újabb szanálásra szorul* Mikes püspök ez év áprilisában miniszteri biztos kiküldését kérte. Ő maga, mint ismeretes, levonta a nehéz helyzet konzekvenciáját és a püspökvárból már hónapok­kal ezelőtt a nemrég elhunyt püspöki helynök házába költözött. A püspökvár 42 szobás lakását mintegy 8 ezer pengő évi adó terhelte. Most az a terv, hogy a lakatlan püspökvárat, mely 1787- ben Szily János püspöksége ide­jén épült és azóta a szombathelyi püspök lakóhelye volt és amely­nek Mikes János gróf által lakott kilenc szobája tele van muzeális értékekkel, kulturális és muzeális célra fogják valamilyen formában felhasználni. — A püspökség szanálásával kapcsolatosan több hír látott nap­világot. Beavatott forrás szerint mindössze annyi igaz, hogy tény­leg folynak tárgyalások egy kö­rülbelül félmillió pengős kölcsön felvételére. A kölcsönt egy, nagy svájci érdekeltség nyújtaná olyan formában, hogy az összeget az érdekeltségnek a magyar transz­feralapon levő követeléséből sza­badítanák fel. A kölcsön felvétele nem sürgős, meri a hitelezők, kik között a helyi pénzintézetek körülbelül 280 ezer pengőt köve­telnek, a legnagyobb lojalitással kezelik a püspökség ügyeit. Az angol birodalom közös pénzterület lesz» London julius 28. Anglia és a domíniumok a világértekezlet el­napolásával egyidejűén pénzügyi egyezményt Írtak alá, amely az egész angol birodalmat közös pénzterületté nyilvánítja a font­sterling alapján. Az egyezmény értelmében a pénz váltóárfolya­mát rögzítik és a közös pénz nem lesz sem az aranyhoz, sem idegen valutákhoz kötve. Mikes János gróf nagy áldoza­tokat hozott magánvagyonábói a szombathelyi püspökségért. Svájci kölcsönnel akarják szanálni a püspökséget A „Pesti Tőzsde“ cimü köz- gazdasági lap hosszabb cikkben foglalkozik a szombathelyi püs­pökség anyagai ügyeivel annak kapcsán, hogy Uher Károly köz­alapítványi igazgatót miniszteri biztosként küldték ki a püspök­ség anyagi ügyeinek rendezésére. Megállapítja a lap, hogy a mi­niszteri biztos kiküldése nem új a magyar főpapi javadalmak leg­utóbbi éveinek történetében. Ugyanis az általános gazdasági válság során nehézségekbe került egyházi birtokok ügyeinek ren­dezése, a vagyonok esetleges meg­terhelése, egyes részek értékesí­tése csak kultuszminiszteri jóvá­hagyással lehetséges. Ennek kö­vetkeztében már miniszteri biztos működik a szombathelyi püspök­ségen kívül az egri székeskáp­talan, a nagyváradi káptalan és a kalocsai érsekség mellett is. A lap ezután igy folytatja: — A szombathelyi püspökség anyagi nehézségei a szakértők előtt nem hatnak meglepetésként. Gróf Mikes János a legszegényebb magyar egyházmegye püspöke. Más püspökségek sok tizezerhol- das birtokai mellett a szombat- helyi püspökségnek mindössze 3.800 hold vagyona van. íA há­ború előtt a püspökség törzs­vagyonát ezenkívül nagyobb zalai erdőségek képezték, melyeknek árát eladásuk után kötvényekbe fektették. Ez a másfélmillió koro­nás kötvénypakett és az akkor még 4 ezer holdat meghaiadó birtok még fedezte az egyházme­gye kiadásait. Mikes János gróf azonban kinevezése óta magán­vagyonábói is állandóan áldoza­tokat hozott. A püspök a legsze­rényebb háztartást vitte ugyan, de a város vendégei, különösen a háború után, — kezdve Károly királytól a mindenkori miniszte­rekig — legtöbbször Mikes János grófnak voltak vendégei. — A gazdasági válság a kis püspöki birtok jövedelmeit alapo­san lerontotta, a kötvényvagyon elértéktelenedett, a kegyúri terhek azonban megmaradtak és meg­maradtak azok a nobilis gesztu­

Next

/
Thumbnails
Contents