Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-04-16 / 86. szám
1933 április 16. Za lam egy ei Újság 5 > i■iww si lyik faágon. A bakcsók tanyáján nagy az élénkség, amikor a fiatalok a tojásból kibújnak, de leg inkább abban az időben, amidőn tollasodnak és már fészkeiket is elhagyják. Ilyenkor a folytonos zaj, a kellemetlen piszok és bűz mellett, az örökösen sürgő-forgó öregek és a végtelenül falánk, telhetetlen fiatalok kötik le figyel műnket. A gémtelepnek vannak api óbb lakói is, ilyenek a poegémek, amelyek mocsarainkban, tavainkban, füzeseinkben igen közönségesek és a Kisbalaton nádasaiban is nagy szá nban fészkelnek. Májusban a nádasba, különösen ha a füzbokrokkal is kevert, kb. félméter magasan a viz felszíne fölött, nádtorzsákra építik fészküket. Az aránylag nagy fészek nádszálakból é-; nádlevelekből készül és belseje finomabb növényi részekkel kibélelt. Május második felében a tojó 4—7 fehér tojást tojik, amelyekből kb. 16—17 nap alatt kikelnek a rozsdássárga pehelytollas fiókák. Ki röpülésük után valóságos tornászok, a legnagyobb ügyességgel mászkálnak ugyanis a nádszálakon, ágakon és repülésük is a legsebesebb az összes gémsk között. Igen érdekes és szép lakója a kisbalatoni gémielepnek a hófehér, kanálszerű csörü kanalasgém. A kócsag után a legszebb és legnemesebb vizimadara nádasainknak. A Kisbalatonon néhány évvel előbb még igen sok fészkelt és költött, ma azonban már ezeknek is megfogyott a számuk. Fészektelepeiket, fajrokonaikkal a kócsagok, vörös-, szürkegémek, bak csók és batlák társaságában építik. A Kisbalatoni nádas legjárhatatlanabb és papucscsónakkal is alig megközelithető részében a földön, vagy az ingó lápon, vastagabb letört nádszálakon, közel a viz felszínéhez találjuk fészkét. A fészek nagyméretű s nádszálakból, nád- levelekből összetákolt egyszerű alkotmány, melyet finomabb nád-és egyéb növényi részekkel bélel ki. A fészekben májusban 2-5, némileg kékesbe menő fehéres tojást találunk, amelyeket az öregek felváltva ülnek s a kikelő fiatalok felnevelését is felváltva végzik. A fiókákat az öregek kezdetben oly módon etetik, hogy csőrüket azok csőrébe dugják, mig később elé- ük teszik a a táplálékot. Utoljára még a batláról, mint a gémtelepek állandó lakójáról kei! megemlékeznem, amely ugyancsak bakcsók, üstökös- és vörösgémek, sőt nem egyszer szürke és kanalasgémek, nemes kócsagok társaságában szokott fészkelni. A Kisbalatonon fészkeit bakcsók, szürke-,vörös- és üstökös gémek társaságában találtam, nádtorzsákra és füzfabokrokra felépítve. Fészkét nádszálakból és nádlevelekből készíti, amelyek közé egyes szárazabb faágakat is kever, mig belsejét sással, nádlevelekkel és száraz fűszálakkal béleli ki. Egy- egy bokron, vagy kisebb fán egymáshoz közel 3—4 fészket is találtam. Májusban a tojó 3—4 sötét kékeszöld tojást tojik, melyekből apró szürkésfehér pehely- tollakkal borított fiókák bújnak ki. A fiatalok lassan nőnek és sokáig maradnak a fészekben. Ha azonban tökéletesen kifejlődtek, kirepülnek a fészekből és eleinte szüleik társaságában járnak-kelnek élelem után, majd később teljesen önállóan keresik meg táplálékukat. A barnás vörösszinü hosszú hajlott csörü batlák évről- évre óriási tömegekben keresik fel a Kisbalaton nádasait és ott nagyszámban is költenek. Ha fészektelepeiken megzavarjuk őket, hatalmas tömegekben ide-oda lengve és imbolyogva röpködnek, lebegnek és kóvályognak éktelen zsivajjal a levegőben. Sajnos, a Kisbalaton gazdag és fölötte érdekes madárvilága a tervbevett teljes lecsapolással rövidesen a végpusztuláshoz közeledik, ha még idejében talpra nem állunk és meg nem mentjük (Budapesti tudósítónktól.) A gazdasági optimizmus mesz- sze kiható hírnökének ígérkezik a májú; 6. án megnyíló Buda pesti Nemzetközi Vásár. Néhány szám már előre is igazolja ezt az állítást A vásárra rím eddig több mint 1.100 kiállító jelentkezeti. A vásár területe is lényegesen nagyobb a tavalyinál. A vásár kiállítói sorában a magyar gyáripar minden szakmája cégeinek s»ine-javával szerepel. Az elmúlt éveket mesze túlhaladó számmal jelentkezett a kisipar is. Emellett a vásár az új kezdeményezések egész sorával lép a közönség elé. Elég, na csak a I gnevezeteseb- beket emlitjük meg, mint amilyen például a 10 napon át reggeltől estig tartó hatalmas divatrevü, a szépség és egészség kiállítása, amellyel kapcsolatban népszerű orvosi szakelőadásokat tartanak. Bizonyára nagy tömeget fog érdekelni a vásár hatalmas repülőHuszonöt évvel ezelőtt, 1908- ban, pünkösd szombatján éjfélkor érkeztem hattagú kiránduló társasággal Kassáról Krakóba. A ti- zenkétórás út, amit rekkenő hőségben egyfolytában tettünk meg, nagyon kifárasztott bennünket, de azért pünkösd vasárnap reggel már jóval 7 óra előtt talpon voltunk, hogy megtekinthessük a régi városnak sok nevezetességét. Mindössze csak két nap állott rendelkezésünkre s még a wielicz- kai sóbányában is látogatást akartunk tenni, föl kellett hát minden percet használnunk, hogy semmit el ne mulasszunk. Eisö utunk természetesen a királyi várba (Wawel) vezetett, mert szentmisét az ott levő Stanislaus székesegyházban akartunk hallgatni, ahol a lengyel történelem nagyjainak, köztük Báthory István erdélyi fejedelemnek és lengyel királynak, sírboltjai vannak. Kilenc óra tájban a Jagelló egye tem régi épületéhez értünk és körültekintettünk pompás füvész- kertjében. A virágoknak harmattól csillogó szindus tömege s az ott tapasztalt gondozottság annyira meglepett beniinket, hogy még órákig is elidőztünk volna ott, ha egy csudálatos hang nem figyelmeztet bennünket arra, hogy tovább kell mennünk. Nem tudazt, ami még megmenthető. Ezt a vizi és mocsári madarakban gazdag ős lápos és ingoványos területünket sem kíméli meg a haladó kultúra. Nem sokáig kell várni, hogy a susogó nádast ringó aranykalászos gabonatáblák váltsák fel és ahol ma még a hófehér tollú kócsagok tanyáznak, ott rövidesen a kasza és kapa csengésétől visszhangzik a vidék s a magasba törő pacsirták öröméneke tölti be a léget. Fogjunk össze és ne engedjük a magyar természettudományi kultúra érdekében nyom nélkül elveszni ezt az örökre pótolhatatlan ősmocsaras területünket. gép kiállítása, a kisipari galéria, a bélyegkiállitás, stb. A vásár külön csoportjainak javarésze azonban a magyar vidék szolgálatában áll. Itt mulatják be először azoknak a mintafalvaknak és mintatanyáknak terveit, amelyeknek mintájára akarja keresztül vinni a kormány telepítési programját. Főképen a vidéket érdekli a vásár baromfi és apróállat kiállítása, aDuna-Tisza csatorna, az Alföld öntözésének és fásításának megoldására késziteit tervek. Általános érdeklődésre számíthat a bor-csoport és ugyan csak a vidék érdekeit szolgálja a vidéki magyar városok kollektiv kiállítása és a „Nyaraljunk Magyarországon“ cimü a vásáron útjára indított nagy propaganda akció. A vásár az idén 2 80 pengőre szállitota a vásárigazolvány árát. Ezzel nagy mértékben segítette elő azt, hogy a vidéki érdek’ődők olcsón utazhassanak Budapestre. tűk, honnan jön ez a hang, hangszertől, vagy harangtól ered-e, mig azután egyik felügyelő kér- dezősködésünkre közölte velünk, hogy a székesegyház nagyharangja szól, mert most indult el palotájából az érsek, ki a nagymisét mondja. Sietve elhagytuk erre a tündéri kertet és a Wawelra siettünk. A várkapunál hatalmas tömeg várta az érseket, kinek bizony hosszú utat kellett megtennie a palotájától meglehetősen távol fekvő székesegyházig. Megvártuk természetesen mi is és fogata után mentünk fel a várba. A várkapu fölött ez a felirat áll: Senatus Populusque Krakowiensis. Krakó ugyanis 1846 ig önálló köztársaságnak a székhelye volt. A székesegyház előtt pár percig tanakodtunk, hogyan kezdjük meg tulajdonképen utunkat, amikor egy elegánsan öltözködött, 50 év körüli úri ember lépett hozzánk ezekkel a szavakkal:. — Önök kassaiak ? Elcsudálkoztunk, hogy Krakó- ban magyar emberrel találkozunk. Az illető úr azután elmondotta, hogy q hosszú ideig teljesített szolgálatot a kassai hadtest hadbiztosságánál és hat évvel azelőtt helyezték át Krakóba. Nagyon sajnálta, hogy nem kalauzolhat bennünket, mert délben ügyeletes Üdüljön Ön is ABBÁZIÁBAN a QUisiSANA vagy eden szállodában. Bndapesten pengővel fizetendő olcsó pensio árak. — Kérjen ajánlatot. Budapesti iroda VI.. Temlro'rm 15. II. 4. szolgálata kezdődik, de azért gondoskodik arról, hogy megfelelő kalauzunk legyen. Bevezetett a sekrestyébe, ott bemutatott bennünket egy papnak, aki a legnagyobb készséggel állott „jó magyar testvéreinek“ szolgálatára. Végighallgattuk a nagymisét, mely fél 11-kor befejeződött és akkor a pap kalauzolása mellett megkezdettük „tanulmányúinkat“. Az ősrégi templomnak hajóját mintegy másfél méterrel mélyebb fekvésű és 3—4 méter széles folyosó futja körül. Ezen a folyosón állanak a mellékoltárok, szobrok, síremlékek. Kalauzunk német és lengyel nyelven tartott magyarázatot minden lépésnél. Lengyel anyanyelvű volt, de jól beszélt németül is, habár furcsa kiejtéssel. Minden szó után kis szünetet tartott, mint a diákgyerek fordításkor. Vigyázott, hogy a nyelvtani szabályok ellen ne vétsen. Mi tótul szólítottuk meg, ő lengyelül válaszolt s mivel igy könnyen megértettük egymást, a társalgás rendesen lengyel-tót nyelven folyt. A társaság két hölgy tagja azonban nem tudott tótul, csak németül — persze a magyaron kívül, — ők néha német nyelven intéztek hozzá kérdéseket s akkor németül válaszolt. Ráirányította figyelmünket először arra, hogy a szentélyt a hajótól nem alacsony korlát, hanem, — mint a görög szertartásuak templomaiban, képoltár (ikonosztázion) választja el. Ha ez bezárul (canon alatt), a nép nem látja a miséző papot. Végigmentünk a jobboldali folyosón s nagy érdeklődéssel hallgattuk vezetőnk bő magyarázatát. Egyszer csak — körülbelül a főoltár mögött — tágasabb fülkében értünk, s ott hatalmas veres márvány szobor előtt állottunk meg. A pap rámutatott a trónuson kényelmesen ülő alakra s csak ennyit mondott : Stefan Batori. Ez volt tehát Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király síremléke. Mintha gyökeret vert volna lábunk. Mozdulatlanul állottunk ott jó ideig. Vezetőnk hol a szoborra, hol ránk tekintett. Nem ő lépett el elsőnek a siremlék elől . . . Majd lemegyünk a sírboltba is — mondta lengyelül. Innen egy sekrestyeszerü oldal- kápolnába mentünk: a templom kincstárába. Itt már többen is csatlakoztak hozzánk. A fal melleti szekrények sorakoznak, melyeknek üvegesajíóvaí ellátott felső részeikben koronákat őriznek. Hét korona volt ott. Az első Jagelló litván hercegé, aki elvette Nagy Lajos Hedvig leányát s a pogány litvánokat a keresztény hitre téritette, fagyon egyszerű ez a korona, ügy arany fejabroncs és hét arany liliomlevél. Drágakő nincs rajta. Szives kalauzunk mindegyik koronát kivette a szekrényből s úgy adott róluk magyarázatot. Az. üvegajtót pedig nyitva- hagyta, mikor egy-egy koronát visszatett. Egyik barátommal kissé hátrább maradtam s amikor a pap a hatodik, remekmívű koronát vette elő, mert nekünk épen hátat forOptimizmust hirdet a május 6-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár. Báthory István sírjánál.
