Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-16 / 86. szám

4 Zalamegyei Újság 1933 április 16. A Kisbalaton madárvilága. Irta: dr. Keller Oszkár gazd. akad. rendes tanár, Keszthely. Ha a volt Déli Vasút Budapest —Nagykanizsa vonalán fekvő Ba- latonszentgyörgyről Keszthelyre jövünk, már Balatonszentgyörgy- nél, majd később a Zala folyó hidjánál feltűnik a baloldalon el­terülő beláthatatlan nádasterület, a Kisbalaton. A Kisbalaton egy medence, amelyet régebben Hé­víztől Ormándig lehetett a Bala­tonhoz számítani, a folytonos lassú feltöltődés azonban ezt a medencét napról-napra kisebbíti. Ezt a kisbalatoni medencét a kisbalatonparti hegység legnyu­gatibb részéből Keszthelynél ki­induló alacsony dombgerinc el­választja a Balatontól, majd egy nagyobb délnyugati és egy ki sebb északkeleti részre osztja. Ez az utóbbi rész kb. 100 évvel előbb egészen Vörs községig nyúlt le és mint nyílt v z, összefüggött a Balatonnal, úgy, hogy régeb­ben a Balatont is Vörstől számí­tották. A Kisbalaton azonban a Zala folyó szabályozásával s'vi­zének lassú, folytonos lecsapolá- sával állandóan kisebbedbe és lassankint teljesen meg is szűnik. A Zala folyó iszapja és homokja a szabályozás óta lekerül a Bala­tonig és itt a folytonos iszapolás végre teljesen a rétmüvelésre teszi alkalmassá a Kisbalaton még ma is nagyterjedelmü nádas és mo­csaras területét. Az év minden időszakában, de leginkább ősszel és tavasszal a különböző vizi, mocsári, gázoló és úszó madarak ezrei népesítik be ezt a nagyobb terjedelmű és nyílt vizekkel tarkított ősmocsaras nádas területet. Egyik-másik faj­nak közülük, igy a gémféléknek nagy számban látható fészkei az u. n. gémtelepek, vagy gémfaluk ritkaságuknál és érdekességüknél fogva is nagyon megérdemlik, hogy röviden megismerjék azok, akik még sohasem láttak ilyen nagykiterjedésü fészektelepet, is­meretlen előttük a nádas és még nem barangolhatták be annak bo­nyolult sikátorait. Ha a nádrengeteg állat-, külö­nösen madárvilágát meg akarjuk tekinteni és megismerni óhajtjuk a fölötte érdekes gémtelepet, a náderdőbe vágott keskeny utakon kell órákon át nem kis fáradtság­gal apró, laposfenekü, u. n. pa­pucscsónakon óvatosan előreha­ladni. Ezt a különös és szokatlan környezetben megtett csónakázást azonban térdig érő iszapos hí­nárban való gázolással is igen sokszor meg kell toldani az ér­deklődőknek, hogy eljuthassanak végre a kitűzött célhoz, a fészek­telepekhez. Egy-egy ilyen lapos­fenekü, keskeny átmérőjű, könnyő papucscsónakban a csónakoson kí­vül rendesen egy, ritkábban két személy férhet el, mert nagyobb megterheléssel, a különben is erősen iszapos és liináros sekély vízben az előrew lás fölötte ne­héz, sőt nem eg) ,etben egészen lehetetlen. A nádtorzsákon, vizi és mocsáii növények útvesztőjén keresztülhaladó csónak csak igen óvatosan és lassan haladhat a keskeny sikátoron s a csónakos ügyességének köszönhető nem egyszer, hogy egyes kritikus he­lyeken utasaival együtt fel nem fordul. Minél mélyebben hatolunk be a nádrengetegbe, annál válto­zatosabbá válik az állat-, kü önö- sen pedig a madárvitág és a mind .nagyobb számban felröp­penő, a levegőben ide-oda im­bolygó madársereg elárulja a fé­szektelepek közelségét. Az ut leg­utolsó részét rendszeresen gyalog­szerrel térdig, vagy még feljebb érő hig, iszapos, hináros vízben nem kis fáradtsággal kell meg­tenni, amig a nádas legelrejtet- tebb és legjárhatatlakabb részében meg nem pillantjuk a végtelenül érdekes fészektelepet. A fészektelep legnagyobb részét a különböző gémek egymás mel­lett levő idomtalan, összetákolt nagy fészkei alkotják, amelyeknek súlya alatt szinte roskadoznak a vízben levő, legtöbbször levélte- len fűz-, nyár- és égerfák ágai. A fészektelepek környékét már messziről észrevehető, igen kel­lemetlen, erős bűz is jelzi, amely a közösen fészkelő nagyszámú madársereg ürülékétől, a meg nem emésztett és kiöklendezett állat-, leginkább halmaradványtól, végül a fészekből kiesett s elhul lőtt rothadó fiókáktól származik. A telep környékén minden nö­vényi rész, igy a nád és fa le­velei, az ott levő kövek szinte fehérlenek a madarak ezreinek megszáradt ürülékétől és elhulla­tott tolláitól. De e kellemetlensé­gektől eltekintve, örökre felejthe­tetlen látványt nyújt egy ilyen gémtelep, örökösen zugó és nyüzsgő, fölötte változatos madár­életével. A levegőben ide-oda röpködő és imbolygó öregek, a fészkekben meglapuló pelyhes, avagy már félig kitollasodott fió­kák, a tojásait féltő, a gonddal ülő kotlók, mind olyan vonzó és megkapó képek, amelyek a természetkedvelő lelkét már az első pillanatban lebilincselik. És, ha mindezekhez hozzávesszük azt az óriási madártömeget, amely az ilyen gémtelepeken rendesen meg­található s azt a füLt sértő vál­tozatos hangzavart, amit az ott­honában megzavart madársereg ilyen alkalommal hallat, nem túl­zók, ha azt állítom, hogy az előttünk levő igazán színes kép a legnagyobb bámulattal tölt el bennünket. Ha gondosan megvizsgáljuk az ilyen gémtelepet, a nagy számban együtt fészkelő madarak fészke- lési viszonyaiban bizonyos tör­vényszerűség tűnik szemünkbe. A magas fák vastagabb ágain ugyanis, közel a törzshöz a szürke­gém fészkeit látjuk, rendesen 4-5, 1 sőt, nem egyszer még ennél is Mi többet egy fán. Találunk azon- ; ban olyan szürkegém fészkeket i is, amelyek kisebb fákon, vagy j alacsonyabb bokrokon fordulnak i elő. Némelykor a gémek fészek- i telepein a vetési varjak, csókák j is megtalálhatók. Ez a közös ; fészkelés leginkább akkor fordul ! elő, ha a nádasokhoz közel kisebb I terjedelmű erdőség található. Ilyen- j kor a szürke gémek szívesen, j fészkelnek a nagyobb erdei fákon. | Ha azonban a nádasban, vagy annak közelében nincs alkalmas fa, vagy bokor, akkor a magasabb nádszálakat is letörik és ezekre építik fészkeiket. Ilyen, letört nádra rakott szürkegém-fészkeket sokszor láttam a Kisbalaton gém­telepein is, bár a fészkek legna­gyobb része kisebb fűzfákra és füzbokrokra volt építve. Az egyes fészkek kb. 1 m. átmérőjüek, la­posak és nádszálakból, fagalyak- ból lazán összetákoltak. Belsejük toliakkal, nádlevelekkel, szőrökkel kibélelt. A szürkegém tojója ebbe az egyszerű alkotásu fészekbe rakja le április második felében 3—4 világos zöld tojásait, ame­lyeket ugyancsak a tojó 3-4 hétig gondosan ül, mig ezen idő alatt a him a kotló tojó közelében tartózkodikésőrködikannak bizton­sága felett. Néha, különösen reggel és este felé, a him az élelem után néző tojót rövid időre fel is váltja. A kikelt fiókák kezdetben gyá­moltalanok és igen csúnyák, ren­geteget esznek, úgy, hogy szü­leik alig győzik számukra a táp­lálékot a fészekbe hordani. Ürü­léküktől és a meg nem emésztett, vagy leszórt állati hulladékoktól már messziről bűzlik tanyájuk. Ha közelükbe kerülünk, a fiatalok azonnal lelapulnak a fészekben, mig az öregek folytonos károgás- sal nyugtalanul kóvályognak ala­csonyan a fészek fölött. A gémtelep másik érdekes la­kója a vörösgém, amely április végén május elején költ fajroko­nainak és a szürkegémeknek a társaságában. A nádas és mocsár közelében levő erdőket fészkelő helyül nem keresi fel, hanem a nádasban kisebb-nagyobb szám­ban fészkel. A Kisbalaton legel- rejtettebb és legjárhatatlanabb helyein építi fel kb. 1 in. maga­san a viz felszíne fölött letört nádszálakra ugyancsak nádból és annak leveleiből, vagy erősebb vizi, mocsári növényekből nagyobb kosára lakú, egyszerű alkotásu fészkét. Tojásaik halvány zöldek, számuk leginkább 4 s belőlük kb. 3 hétre kelnek ki a fió­kák, amelyek a szürkegém fiatal­jaihoz hasonlók úgy külsejükben, mint életmódjukban. A vörös-gé­mek fészektelepei a Kisbalatonon megfigyeléseim szerint kisebb szá- muak, mint a szürkegémeké. A Kisbalatoni gémtelep legne­mesebb és legérdekesebb lakója a nemes kócsag. Ez a hófehér tollú madár fészkét a nádas leg­nehezebben megközelíthető részé­ben, letiport nádszálak tetejére rakja, vagy ritkábban a nádban levő alacsonyabb fűzfára, vagy a vagy a vastagabb nádszálak közé építi. Legtöbbször együtt fészkel a vörös-, szürke- és a kanalas­gémekkel. Egy-egy gémtelepen rendesen csak kisebb csoportok­ban 10—12 költ együtt. Fészke nádszálakból összerakott hatalmas alkotmány, amelyet belül nádle­velekkel bélel ki. A 3—i, inkább kékeszöld szinü tojását majdnem 4 hétig üli. Ez a végtelenül óva­tos vad vizimadár kb. 20—25 évvel előbb még nagyszámban fészkelt és költött a Kisbalatonon, ma azonban mint 25 évi rend­szeres megfigyeléseim igazolják, számuk rohamosan fogy, úgy, hogy rövid idő alatt ez a gyö­nyörű toliu nemes vizimadarunk is végleg kipusztul úgy a Kis- balatonról, mint ahogyan már kipusztult Magyarország és meg- csonki.ott hazánk még megma­radt néhány mocsaras vidékéről. A nagy, vagy nemes kócsag közeli fajrokona a kis, vagy fattyú kócsag, amely hazánk egyes na­gyobb mocsaras területein, igy a jelenleg megszállott Al-Duna vidé­kén, a Tisza mocsaras nádasai­ban szintén a gémtelepek állandó lakója. A Kisbalatonban azonban ma már ez a ritka és érdekes madár egészen kipusztult. Igen szép tollú lakója a kisba­latoni gémtelepnek az iistökösgém is, amely május második felében leginkább fűzfákon és különböző bokrokon fészkel. Vékonyabb ágakból és különféle növényré­szekből készitti fészkét s azt be­lül néhány puhább növényi anyaggal béleli ki. Különösen bakcsókkal szokott tömegesen fész­kelni a Kisbalatonon, sajnos, már ez a szép megjelenésű gémfaj is is igen megfogyott. Tojásai zöl­deskékek, számuk 2—6. A kisbalatoni nádas legjárhatat­lanabb részében kócsagokkal, szürke- és vörösgémekkel együtt fészkel a vakvarju, vagy bakcsó. A nádasnak fában szűkölködő részein nem telepszik meg, el­lenben a nádasban, vagy annak közelében levő facsoportokat, bokrokat, kisebb erdőket és lige­teket igen szereti fészkelési he­lyekül felkeresni s ilyen helyeken tömegesen is költ. A bakcsók a Kisbalaton gémtelepének a nád­dal és a legkülönbözőbb vizi, il­letve mocsári növényekkel, bok­rokkal összeszövődött részében fészkelnek. A fák és erősebb ágú bokrok oldalágaira rakják néhány faágból összetákolt fészküket, 4—6 található egy-egy fán és kb. 172 m. magasan vannak a viz felszínétől. A nőstény minden fé­szekbe 4—5 halvány kékeszöld tojást tojik, amelyeket a tojó egyedül kőit ki, mig a hímek a fészek közelében a legnagyobb nyugalommal üldögélnek valame­Zalaegerszegen még nem volt gazdagabb és szebb választék húsvéti csokoládé, nyulak, bárányok és tojásokban, mint most a a Papp cukrászdában. Kitűnő minőség! Olcsó árak!

Next

/
Thumbnails
Contents