Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-06-21 / 138. szám
IDŐ még változó marad. Nyugatról újabb esók jönnek. Budapesten ma tíz órakor 22 C van. BERLINBEN KIDERÜLT, hogy van még demokrácia: a magyar generális egy tálból cseresznyézett a német führerrel... Budapest, 1933 junius 21. szerda ^ R ^ XV. évfolyam, 138. szám Kétségbe Mécséi Endre, Gömbös kísérője nyilatkozik a berlini útról Levegőbe röpitetteK egy vasúti hidat az osztrák horogheresztesek Bécs, junius 20. **«■< Az osztrák fővárosban kedden délelőtt az a hir terjedt el, hogy a vízvezetéket, amely a környékbeli hegyek forrásaiból hozza az ivóvizet Bécsbe, Perch toldorf község határában a levegőbe , röpítették. Ez a hir szerencsére alaptalannak bizonyult s hamarosan kiderült, hogy hem a vízvezeték, hanem egy vasúti hid ellen követtek el kétségkívül horogkeresztesek bombamerényletet. Éjjel egy óra tájban a liesing—kaltenleuchtgebeni helyiéredkü vasút Perchtoldorf mellett levő fahidján robbant fel egy bomba és tépte szét a hid deszkaburkolatát. A deszkadarabokat mintegy 20 méterre dobta a robbanás ereje. A tettesek személyére nézve a hatóságoknak még nincsenek támpontjaik. n^Tw*r>.nrwY‘><~irM'YWY‘>irrw~rM~rw*v*arni‘‘rB**B"",ii *’■* *r»*ni,ri“wiT'WY*ii‘vn~n^*wvwY*i«~ir>wYwv>rrwrw>r»r¥>rywr<^T^rk<v^v^< Miért mem találkozott Dollfuss Gömbössel ? MMaiin szerint a nagyhatalmak intervenciót készítenek elő Muszíria érdekében azért nem esünk. Ami előrelátható volt, azért nem verjük a fejünket a falba, ha megjelenik a küszöbön. Tisztában voltunk vele, hogy a londoni tanácskozáson minden oiyan terv meg fog bukni, amely egyszerre több ország pénzügyi vagy gazdasági vérkeringését érinti. De azért nem esünk kétségbe azon, hogy Londonból nem váltanak meg bennünket. Tudtuk. Számoltunk vele. És nem ültünk sült galambra tátogatva a szánkat, ölbe tett kezekkel. És ami még nagyobb szerencse, nem szüntette be tevékenységét a föld, amelyet verejtékünk és vérünk táplál. Vetéseik sárgulnak, gyümölcsök piroslanak, levelek szélesednek és terméstigérő száraik törnek égfelé. Budapestre a tavalyi 37 ezer helyett 61 ezer mé-^ rermázsa gyümölcsöt hoztak fel öt hónap alatt. Nem öntötték a Dunába. Pénz lett belőle. Mindenesetre sokkal több, mint tavaly. És ment és megy külföldre és zamatos ízével, magyar nap égette arcával hirdeti, hogy él egy nép ezen a rögön, amely dolgozik és áll és erősödik és hisz és bizik a jövőben. És nem esik kétségbe, ha a világ ösz- szes doktorai ostobáknak és tehetetleneknek bizonyulnak is. Kincs van itt, amely gyarapszik. Csak a földön van kincs? Nem a föld alatt is. Elvették a sónkat. A vasat, az aranyat, az ezüstöt, a jobb szenet is. Lementünk a föld alá keresni, dolgozni. Alig kell már a külföldről szén. Neveljük az erdőket, ne kelljen fa. És most kutatunk uj erő- és hőforrások után. Gáz és petroleum kell. Hisszük, hogy ez a kincs is meg van. Darabkákat már találtunk belőle. Életet, yagyont fogunk szűrni gázból, olajból. Munkát fog a magyar föld juttatni a kincskutatók révén magyar izmoknak, magyar koponyáknak. A fold felett gazdálkodunk, javítunk, tökéletesítünk, hogy a versenyzők fölé kerüljünk, de a föld alá is elmegyünk, hogy az oda rejtett kincseket felszínre hozzuk. Kellenek nekünk, mert élni akarunk. Ide szoritva, ketrecbe rakva is napnap után több szájnak akarunk kenyeret adni. Ahol zakatol a malom, oda nézünk. Ahol peng a kasza és dőlnek a rendek, megállunk szemlélődni egy pillanatra. A munka zenéje, a természet es az ember tevékenységének visszhangja, az adott és teremtett szépségek hívják, csalogatják az embereket és megtöltik szivüket örömmel. Jönnek. Idegenek járnak-kcinek közöttünk a magyar munka rendjét megbecsülve és a jnugyaa föld szépségeiben lelkűket meg für őszt ve. Ez az idegenjárás is egy uj kincs, amely csak most kezd nekünk kamatozni. ' Tehát nem esünk kétségbe, mert találékonyabbak és edzettebbek vagyunk, semhogy fel ne keljünk, ha a vihar legázolt. Csak a saját erőnket ne kösse meg semmi. Páris, junius 20. A Matin bécsi különtudósitója szenzációs formában azt táviratozza lapjának, hogy a nagyhatalmak intervenciót készítenek elő Ausztria érdekében és meg akarják akadályozni, hogy a nemzeti szocializmus hatalmába kerítse az országot. Hogy miben áll majd ez az intervenció és milyen formák között történik meg, arról a Matin nem tud közelebbi részleteket. A lap azt irja, hogy az intervenció előkészítése nem éppen könnyű feladat, már csak azért sem, mert a D o 11 f u s s-kormány A Matin bécsi különtudósitója ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozik Gömbös miniszterelnök berlini és bécsi u t- jával is s azt irja, hogy Dollfuss kancellár a fentebb vázolt okoknál helyzete igen kényes és vigyázni kell a nemzeti érzékenységre is. Dollfuss kancellár ugyan maga is óhajtja a nagyhatalmak közbelépését, odáig azonban természetesen nem mehet, hogy maga kérje ezt az intervenciót. A kancellár azt szeretné, ha az osztrák kormány k i- vül maradna a játékon, mert nem akarja, hogy az a látszatja legyen a dolognak, mintha az osztrák kormány a külföld segítséghez folyamodna, cnak azért, hogy rendet teremtsen egy olyan konfliktusban, amely végeremény- iben mégis csak Ausztria és Németország „családi ügy e“. fogva kény te len volt úgy tenni, mintha a magyar miniszterelnök berlini útja egyáltalán nem érdekelné. Amikor Gömbös hétfőn délelőtt átutazott Bé- csen, a kancellár egyszerűen nem vett tudomást jelenlétéről, de ez csak a forma kedvéért történt, mert alig hogy Gömbös miniszterelnök elutazott Budapestre, a bécsi magyar követ máris megjelent a kancellárnál és részletesen tájékoztatta őt Gömbös berlini tárgyalásairól. A magyar miniszterelnök berlini útja erősen foglalkoztatja a J o u r- n a 1 vezércikkíróját is. Hitler Adolf — a lap szerint — nagyjelentőségű gazdasági előnyöket helyezett kilátásba Magyarország számára, ezzel szemben azonban azt kérte a magyar minisztelenöktől, hogy „t á- mogassa Magyarország minden fenntartás nélkül Németország politikái át“ A Journal még azt is tudni akarjá, hogy mi volt Gömbös miniszterelnök válasza erre az ajánlatra: Gömbös Gyula állítólag „gondolkodási időt kért“. M forrna kedvéért
