Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-15 / 12. szám

2 Zaiamegyei (Jfság Javaslat a hadikölcsönügy megoldására. Krónika. Mindenkitől azt halljuk, hogy Lejebb már nem eshetünk, Elértük azt a mély pontot, Amit csak elérhettünk. Most jön hát az emelkedés, Szebben szólva: javulás, Még pediglen félév múlva, így mondja ezt a jóslás. Hitelt adunk a jóslásnak, Mussolini mondásának, ő nem csépli a szalmát, Elhihetjük a szavát. Magyar ember dicsérettel Szót a magyar postáról, Meggyőződtünk régén annak Hasznos, pontos voltáról. Pénzt manapság senki sem ad, Egyedül csak a posta, Mely mindenkor a szerencse jó ősvényit taposta. Pénz utjai oda futnak, Sokan oda is fordulnak, Kik ezért, kik amazért, Sopron — zálogházat kért. Zálogházról, hogy emlitém, Eszembe most az juta, Elkelne ez az intézmény Minden kicsi faluból. Dolmányunkra és csizmánkra Pár pengőcskét kaphatnánk, A helyzetnek javulásit így nyugodtan várhatnánk. Egy rövidke kis ideig, Tán utolsó szál ingekig Ez kitűnő bolt lenne, Tönkre addig hogy menne ! ? Csakhogy végre-valahára Jött valódi téli fagy S megszűnt a sár, mely az utcán Vala olyan igen nagy. a tél vagyon, hát legyen tél, n attól hát nem félek, Habár télen nehezebben, Mert drágábban is élek. Hogy mért élek télen drágán? (Nincs felírva a jég hátán) Válaszolni rá tudnak, Kik szenet s fát árulnak. Ipszilon. Pipa városinak a szinészegjesiilet adott kölcsönt színpadra. Pápa városa már hosszabb idő óta színház nélkül van. Éppen ezért felmerült az a terv, hogy a most épülő városi filmszínházat színpaddal is szereljék fel és te­gyék színházi előadások céljaira is alkalmassá. A város azonban anyagi eszközök hiányában nem tudja úgy felépíteni a mozit, hogy az egyben színház is lehessen. Ennek következtében az Országos Szinészegyesület lépett közbe és tárgyalásokat kezdett Pápa város polgármesterével, akit sikerült is meggyőzni arról, hogy a város nem maradhat sziqbáz nélkül. Miután más mód nem kínálkozott, a szinészegyesület maga ajánlotta fel Pápa városának kölcsÖnképen ezt a költségtöbbletet — kétezer pengőt — amennyivel az építke­zés többe került, ha az épülő filmszínházban színpadot és öltö­zőt is építenek. A szinészegye­sület igazgatótanácsa megszavazta ezt a kölcsönt, amely kamatmen­tes és három évre szól. Ennek ellenében a város évente nyolc hétre díjmentesen engedi át a mozi épületét a mindenkori szín­házigazgatónak és azt fűtéssel és világítással is támogatja. A hadiköicsönök rendezése ügyében lett lépéseink nem ma r^dtak hatás nélkül. Bizonyítja ezt az a levél is, amelyet ma kap­tunk s amelynek tartalma a kö­vetkező : Tisztelt Szerkesztő Ur! Gyakrap vetik föl a témát, — mint most iegutóbb a Zaiamegyei Újság is, — mi történjék a hadikölcsönökkel, hogy azok, akik a háború alatt hadikölcsönt je­gyeztek, ne károsodjanak. Vala­hogy az emberekben a hadiköi- cs$nökjkel elbánás következ­tében az ? vélemény alakult ki, hogy, mig a kartelek megtöriajda- nul vámszedői lehetnek az ország­nak, a hazafias kötelességöket tel­jesítő hadikőlcsönjegyzők minden pjénzöjc^t elvesztették. Ennek az elbánásnak súlyos következményei lehetnének, há, — amitől ment­sen meg bennünket a jó Isten, — még egyszer olyan helyzetbe ke­rülne az ország, hogy hadiköl­csönt kellene jegyezni. Mert bár megérti mindenki a mai állapoto kát, de épen a kartelekkel szem­A legújabb népszámlálásról megjelent közleményből vesszük az alábbi» Zalaegerszeg és Nagy­kanizsa városokra vonatkozó ada­tokat. 1869-től kezdve, mióta Magyar- országon népösszeirások vannak, mindkét város eléggé nagy lépé­sekben fejlődött. Zalaegerszeg lakossága az egyes évtizedekben igy alakult: 1869-ben 5.850, 1880 ban 6.423, 1890-ben 7.811, 1900-ban 9.782, 1910-ben 10.844, lQ20-ban 13.239. Ekkor a város megállóit fejlődésében és 1930- ban a népszámlálás már csak 13.072 lakost talált. Volt ugyan a városnak mintegy 30 főnyi ter­mészetes szaporodása a tiz esz­tendő alatt, viszont elvándorlás által körülbelül 300 ember vesz­tett, igy lakossága végeredmény­ben csökkent. Nagykanizsán 1869-ben 15.125 ember élt, 1880-ban 18.398, 1890-ben ben tanúsított hideg-meleg elbá­nás, továbbá a szükségletek ki elégitését messze meghaladó, előző esztendőkbeli költekezések sok hadikölcsönjegyzőt jogosan elkeseríthettek. Jónak tartanám ezért, ha a hadi- kölcsönökre vonatkozóan elren­delnék, hogy azokat bizonyos ter­minusonként — úgy, mint a bo- lettát, — adófizetéseknél teljes valorizált névértékben elfogadnák. A sok behajthatatlan adó helyett mennyivel megnyugtatóbb lenne, ha legalább azt érezhetné a kö zönség. hogy a háború alatt hadi­kölcsönjegyzőt nem kezelik mos­tohagyermekként. A hadikölcsö nőkben fizetett adók fedezésére a külföldi tyqrpalotájcon megtg^iLri- tott milliók szerepelhetnének és Kevesebb 60 ezer pengős Jkjitatási átalányt utalnának ki az egyes minisztériumok. így a költségvetés sem érezné meg a pénz helyett hadikölcsönben befolyt adókat. Teljes tisztelettel: Aláírás. 20.619, 1900-ban 23.978, 1910- ben 26.524, 1920-ban 30.037. A stagnálás Nagykanizsán is bekö­vetkezett. Az utolsó tiz évben alig növekedett népessége, amely most 30.869. Bár Nagykanizsa lakossága emelkedett, Zalaegerszegé pedig némileg csökkent, mégis Zala­egerszeg a sűrűbben lakott vá­ros. Itt egy négyzetkilométerre 444 3 ember jut, Nagykanizsán pedig 414'8. A megyeszékhely területe 5.113 kát. hold, Nagyka­nizsáé 12 931 kát. hold. Az építkezések minősége terén mindkét város nagy fölényben van az alföldi városok felett. Zalaegerszegen 1.717 lakóház van. Ebből 1.516 épült kőből vagy téglából, 35 kő vagy téglaalappal vályogból vagy sárból, 108 vá­lyogból vagy sárból, 58 fából vagy egyéb anyagból. Nagykani­zsán 3.533 a házak száma. Ebből 1933 január 15. Legszebb ajándéka homocor J fluxus gramofon táskagép Kapható olcsó készpénzáron és 7 havi részletre mi&flfifl snttűetMl. Ára : P Múló ajándék helyett 99*- maradandót vegyen ! 3.058 kőből vagy téglából, 181 tégla vagy kőalappal, 206 vályog­ból vagy sárból, 88 fából vagy egyéb anyagból épült. A házaik közül Zalaegerszegen 1 545 cse­rép, pala vagy bádogtetős, 69 a zsindely vagy deszkatetős, 103 a nád és zsupptetős. Nagykanizsán cserép, pala vagy bádogtetős 3.248, zsindely vagy deszkatetős 220, nád vagy zsupptetős 65 Az analfabéták száma Zalaeger­szegen 850, Nagykanizsán 2.781, tehát a megyeszékhely arányszá­ma lényegesen jobb. Egyébként tiz esztendő alatt mindkét város­ban javult a helyzet. Az analfa­béták leginkább a külterületekről kerülnek ki. A két város lakossága anya- nyelv szerint, igy oszlik meg: Zalaegerszegen magyar 12.870, német 73, tói 14, oláh 1, horvát 12, szerb 4, egyéb 98. Nagyka­nizsán magyar 30.401, német 278, tót 17, oláh 19, horvát 91, szerb 5, bunyevác 1, egyéb 57. Érde­kes, hogy a két városban arány­lag nagy számban laknak idegen anyanyelvűek, viszont rejtélyes, hogy milyen nemzetiségű lehet a 98, illetően 57 egyéb anyanyelvű. Valószínűen olyanokról lehet szó, akik magyarnak nem akarták val­lani magukat, azt pedig nem tud­ták eldönteni, milyen fajtához is tartoznak. Zalaegerszegen 4.593 gyermek és serdülő korú él. Középkorú férfiak és nők száma 7.223 a hatvan éven felülieké 1.256. Nagy­kanizsán gyermek és serdülő korú 10.512, középkorú 16 862, hatvan éven felüli 3.495. Jamboree-hirek. Az ősz rák C'erkésszöveiség, hogy a Jamboree! kellőképen pro­pagálja, részben a Jimboree elő­készületeiről, részében az előző Jamboreek anyagából és a ma­gyar cserkészéletből vett képek­kel egy áliófilmet készíttetett, amelyet a közeljövőben mutatnak be Bécsben az érdeklődőknek. Ho Dzun Ya, a kínai köztár­saság középeurópai sajtófőnöke, aki a budapesti Pázmány egye­temen a kinai nyelvet adja elő, felkereste a Jamboree táborpa­rancsnokságot és elvállalta a a magyar cserkészet ügyének egész Kínában való propagálását. A napokban a Cserkészszövet­séget meglátogatta Hasszán Dje- mil török képviselő, aki kormá­nya megbízásából járt Magyar- országon és itt az ifjúsági szerve­zeteket tanulmányozta. A világon teljesen szél szór orosz menekültek fogják taláaf a legmélyebben átérezni Jamboree óriási jelentőségét. Hi­szen alig van a világon más al­kalmuk, mikor testvérként talál- kozhatnának. Mint egy szétszórt nagy család tagjai, jönnek a Föld minden tájáról Paniukoff veit orosz cári ezredes, az orwz menekültek főcserkészének veze­tése alatt GödöUére, kel úgy sóét­Családi liázat szerezitek, ha hosszúlejáratú kamatmentes vagy pedig életbiztosítással kapcsolatos olcsó BIB kölcsönt igénybeveszil Alanti szelvény beküldése ellenében díjmentesen tájékoztatjuk. Budapesti Ingatlan Bank R.-T. Budapest VII. Rákóczi ut 10. Alapítva 1906. ~~~~~ Itt levágandó T. Budapesti Ingatlan Bank R.-T. Vezérképviselete Szombathely _____________Széli Kálmán utca S szám._____________ Né v: _______________________________________________________ Foglalkozás;___________________________ Lakcím : ________________________________________________ Ké rek pengő.__________kölcsönre ajántatot. - Kérek dijmenteg tá jékoztatót postán. — Kérem megbízottjuk kötelezetség nélküli látogatását______________......hó_____..napján ... „.órakor. A Meg ne« felelő kihúzandó. — Levelezőlapra ragaectva ia bekMdhető­A két mégyei város - számokban.

Next

/
Thumbnails
Contents