Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-26 / 70. szám

X-VI. évfolyam 69 szám, /jit ^ G0%í Ars 10 fillér M3 Március 28. Kedd. u2\e1 *ß> \J&Z , ,«5«^ v^0 « .\öV“ -.A3.C^ 7> ÍA SYEIUJSA6 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. sierKesstősea o. - ^oxaeserszes, szeclieayi-ter 4. TelBíon: 128 sí. — Piúüszertetöséo: Kesztlaly, Kossntn L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. "T kban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengf, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint királykérdésbcR az a hivatalos álláspont, hogy en­nek a kérdésnek fejtegetése nem aktuális és a vele kapcsolatos mozgalom nem kívánatos. Ez azon­ban természetesen nem jelenti egy­ben azt is, hogy tilos felőle be szélni és, hogy bűnt köveinek el azok, akik e kérdésben vallott fel­fogásukat nyilvánosságra hozzák, így nem követtek el semmiféle törvényellenességet azok a legiti­mista politikusok sem, akik a na­pokban összejöttek, hogy megtár­gyalják a kérdést és a legitimista társadalmi szervezetek élére az el­hunyt Apponyi Albert gróf helyébe Zichy János grófot állítsák. El­végre is Magyarország törvénye­sen királyság és épen az volna a legérthetetlenebb, a legfurcsább, ha itt még magántársaságokban sem hoznák szóba a király kérdést. Részünkről ezt nemcsak megen­gedettnek, de szükségesnek is tart­juk, mert rendszeres előmunká­latok nélkül még teljesen jelen­téktelen kérdésekben sem várható kielégítő megoldás. Viszonyaink minden tekintetben rendezést vár­nak; miért szorulna tehát ilyen körülmények között háttérbe épen a királykérdés? Sokan azt mond­ják, hogy tizenhárom vármegyé­nek áilásfoglalása nem jelent sem­mit, várjuk meg tehát azt az időt, amikor ismét hatvanhárom vár­megye nyilváníthatja akaratát eb­ben a kérdésben is. Nincs igazuk azoknak, akik igy beszélnek. Miért nem szabad tizenhárom vármegyé­nek épen ebben az egy kérdés­ben nyilatkoznia? Hát a csonka ország társadalmának nincs joga a királykérdésben véleményét nyil­vánítania? Higyjék el, hogy az el­szakított területek lakóssága epedve várja a csonka ország véleményé­nek kialakulását, sőt hivatalos ál­lásfoglalását is, mert abban re­ménykednek, hogy mihelyt elfog­lalja trónját a magyar király, meg­történik az elcsatolt részeknek egyesítése is az anyaországgal. Érdekes volt a felvidéki tótok királyhűségének megnyilatkozása akkor, amikor boldogult IV. Ká­roly király első ízben jött haza a csonka országba. A tótok ugyanis nem akartak a cseheknek adót fi­zetni. Akármennyire bizonyítgatták is a csehek, hogy ők felszabadí­tották „szlovák testvéreiket“ az erőszakos magyar uralom alól, nem vittek azok egy fillért sem az adóhivatalba. A csehek persze nem mertek eilenök — akkoriban — végrehajtást vezetni, hát csak tűrték^ a makacs ellenállást s az időre ' bízták annak megtörését. Amint azután hire futamodott an­nak, hogy a király Magyarorszá­gon van, seregestől jelentek meg a városokban, igy Kassán is és mentek az adóhivatalba azzal, hogy „no, itthon van a király, most fizetünk adót“ és fizettek is. Hiába magyarázgatták az adófizetés után a cseh hivatalnokok, hogy a ki­rály nem „itthon“ van, hanem — Magyarországon, a tótok nem tá­gítottak, mert nekik bizony Ma­gyarország volt a csehektől meg­szállott vidék, mint ahogy még ma is Magyarországnak tartják azt. A katonaviselt emberek ellá­togattak a kaszárnyák felé is, hátha megpillantják ott a — ma­gyar bakákat. Erre a népre tehát ép úgy, mint a többi elcsatolt rész iakósságára nagy vonzóerőt gyakorol a magyar kúály személye és azért most, amikor a magyar kérdés már olyan élénken foglal­koztatja Európa közvéleményét és Páris, március 27. A Newyork Herald jelentése szerint római körökben elterjedt hirek szerint Mussolini rövidesen Londonba uta­zik és visszaadja Macdonald lá­togatását. London, március 27. A Times „Békés revízió“ cimű vezércikké­ben megállapítja, hogy a római találkozás egyik iegnagyobb ál­lamférfim cselekedet volt a háború óta, mert a revíziót (űzte ki leg­sürgősebb cselekedetnek az euró­pai diplomácia elé. Súlyos sze­rencsétlenség volna, ha a tárgya­lások nem vezetnének gyakorlati eredményre. Diplomáciai közhely volt eddig, hogy a revizió felbo­rítaná Európa békéjét, a valóság azonban az, hogy épen a revizió késleltetése nehezítené meg annak békés elintézését. amikor nagy szükségünk van arra, hogy a megszállott területek la- kósságának érdeklődése is foko­zott mértékben forduljon a revizió felé, nemcsak hogy nem káros, de hasznos dolog a királykérdéssel foglalkozni — egyelőre legalább — társadalmi téren. A legitimis­ták mozgalma tehát nem marad hatás nélkül elszakított véreinkre. A magyar kérdés rendezésével kapcsolatosan a királykérdés is aktuálissá válik, annak csendes, politikai zavarokat nem okozó megbeszélése, vagyis az előmun­kálatok megtétele tehát riem fö­lösleges dolog. Genf, március 27. A kisantant államok megbízottai együttes nyi­latkozatot adtak ki, amelyben határozottan tiltakoznak Musso­lini és Macdonald reviziós terve ellen és azt veszedelmesnek mond­ják. A kisantant államok nyilat­kozatukat a francia kormány tu­domásával és beleegyezésével tették közzé. A kisantant akció­jához Lengyelország is csatlako­zik, amely állítólag belép a kis- antatba és igy egységes szláv blokk alakul ki a revizió ellen. A francia sajtó igen élesen tilta­kozik a békerevizió gondolata ellen. Washington március 27. Roose­velt elnök csatlakozott a reviziós gondolathoz és a revíziót ki akarja terjeszteni a háborús adóssá­gokra is. szakbizottságokat. Az első teljes ülés keretében elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik a kormányzót és felolvasíák Fabinyi kereskedel­mi miniszter üdvözlő levelét. Este a Centrál szálló éttermé­ben bankett volt. Itt a polgármes­ter mondotta az első felköszöntőt a kormányzóra. Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző nagyhatású beszédben méltatta a kereskede­lem jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy meg keli becsülni nem csak az agrárosztályt, de a kereskedel­met és ipart is, mert csak a három osztály együttműködése hozhatja meg az ország boldogulását. Több felszólalás után kihirdették a vacsora kere­tében a kirakatverseny eredmé­nyét. Az első dijat Windischné kalapszalonja nyerte, majd Baron fűszeres, Meiczer üveges, Szabó fodrász és Weiszfeld rőfös kira­katai következtek. A versenyen 35 kereskedő vett részt szebbnél- szebb kirakatokkal. A kongresszus második napján, vasárnap reggel 9 órakor meg jkoszoruzíák a hősök emlékoszlop pát, utána pedig a különböző bi­zottságok tartották meg üléseiket. Az általuk kidolgozott jav:s!atok déiu'án 3 órakor kerültek a ple­náris ülés elé. A bizottsági javas­latok alapján a kongresszus állást foglalt számos kérdésben. Többek között kivánja a fázisrendszer ki- terjesztését, a forgalmi adókulcs­nak 2 százalékra csökkentését, a szükségadó törlését, az érdekkép­viseletek beleszólását az adókive­tésbe, a panaszok halasztó hatá­lyának elismerését, a fizetéskép­telenségeknél a kincstár kvótális kielégítését. Kivánja a kongresz- szus külkereskedelmi téren külön­böző könnyítések életbeléptetését, a közlekedésügy terén a vasúti díjszabás reformját, a Budapestre irányuló vasúti kedvezmények kor­látozását, a postai tarifa mérsék­lését. A belkereskedelem terén szükségesnek tartja a kirakódóvá­sárok leépítését és a márkacikkek árvédelmét. Az elfogadott javas­latokat az OMKE elnöksége a kormány elé terjeszti. A teljes üléssel a kongresszus befejeződött, s a vendégek elutaz­tak, miután elismerésüket fejezték ki a nagykanizsaiak kitűnő rende­zéséért. Rövid táviratok. A magyar-román kereskedelmi megállapodást a héten valószínűen aláírják. — Farkas István szo­ciáldemokrata képviselőnek 23 éves István nevű műszerész fia mun­kanélkülisége miatt öngyilkos lett. — A rendőrség új egyenruhá­járól tanácskoznak a belügymi­nisztériumban. — Romániában ismét hóvihar dühöngött, amely sok kárt okozott. A nagykanizsai kongresszus több javaslatot fogadott el a kereskedelem helyzetének könnyítése érdekében. Szombaton és vasárnap Nagy­kanizsán tartotta az OMKE or­szágos kongresszusát és e két napra Nagykanizsa felé fordult a kereskedőtársadalom figyelme. Szombaton kora reggel zászlódiszt öltött a város és a zászlókon kí­vül pazarkíáliitásu kirakatok hir­dették a kereskedők ünnepét. Délelőtt 11 órakor a pályaud­varon nagy közönég várta a bu­dapesti vendégeket. A vonat a 1 ventezenekar pattogó indulója közben fűlött be. Rövid, ünnepé­lyes fogadtatás után a vendégek szállásukra mentek. Délután három órakor tartotta a kereskedőkongresszus első tel­jes ülését, amelyen a vármegye főispánjának és alispánjának kép­viseletében Brand Sándor dr. fő­jegyző jelent meg. Ott volt Kállay Tibor dr országgyűlési képviselő, Krátky István dr. polgármester, Hennig Alfréd dr. törvényszéki elnök, Magyar Bertalan, az OMKE h. elnöke, Vértes Emil és Vértes Miksa alelnökök és sok vidéki kiküldött. Elsőnek Rajki István, a kani­zsai OMKE kerület elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, majd Krátky István dr. polgármester üdvözölte meleg szavakkal a vá­ros vendégeit. Ezután megválasztották az or­szágos értekezlet tisztikarát. Ma­gyar Bertalan, a megválasztott elnök elfoglalta helyét és hatásos megnyitót mondott, majd rátértek a tuiajdonképeni tárgysorozatra. Balkányi Kálmán a kereskedelem szervezeti kérdéseiről, Vértes Emil a gyáripar versenyéről beszélt. Kopáry Jenő a kereskedelemnek képesítéshez kötését kívánta, Engel István pedig ellene szólalt fel. Ezután megalakították az egyes Mussolini rövidesen Londonba utazik ? A béheszerződések revízióját sürgeti a Times. A kisantant a revizió ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents