Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-02-02 / 27. szám

XVI. évfolyam 27. szám. Ara 10 fillér 1933 Február* 2. Csütörtök. Felelős szerkesztő; Her boly Ferenc. üxeiKe, _,a«u: Zalaegerszeg, szeeüeayi-ter 4. felelőn, m sí. — FíóifszerKesstöséo: Keszthely, Kossatn L.-i. POLITIKAI NAPI LA Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. *“T kban. Előfizetési árak ; egy hónapra 2 peng?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint kát, visszaéléseket és álláshalmo­zásokat saját javára igyekszik ki­használni, csak átmeneti sikereket ér el. A nyelvében és anyagi élet­erejében kizsarolt, elszegényített magyarságban tovább izzik a hamu alatt a parázs, a régi hazá­hoz való tartozandóság érzése. mert hiszen nem járhat minden ma­gyar magyar iskolába — azt pótolja a rádió hangszórója és hallgató kagylója, mert minden készülék mellé a csehek nem tudnak egy- egy „csetniket“, zsandári állítani. Minden felvidéki magyar házban ünnepet jelent, ha megszólal Bu­Amit az iskola megtagadott, — { dapest és feléled az új remény. Hifiéi* a kommunista párt feloszlatására készül. Újabb halottal vannak a kommunisták zavargásainak. A revízió ügye a Felvidéken. Tizenöt esztendeje sínylődnek már elszakított véreink idegen uralom alatt s ez idő alatt meg­ismerhettük azokat a módszereket, amelyeket a „hódítók“ testvéreink elnemzetietienitésénel alkalmaznak. A két balkáni törzs, a szerbek és oláhok a legdurvábban támadnak ellenök. Mint mikor a favágó nagy fejszével vagdalja a tölgynek erős törzsét. Ezekről tehát nem is kell beszélni. Ezeknek a politikája te­hát semmiféle komplikációt sem mutat föl. Annál többet beszéltet nek magukról a csehek, akik most már nem erőszakoskodnak a Fel­vidék magyarjaival, hanem egy­szerűen gazdasági halálra ítélik őket. Magyar ember nem kap közszolgálati áiiást, a tehetőseb­bek alól kihúzzák a földet, tuda­tosan szegényitik el a magyar né­pet és — udvariasan mosolyog­nak hozzá. A föld kataszterét öt osztályba sorolták. Csehek, tótok, zsidók, németek és magyarok al­kotják az öt kategóriát és ugyan­olyan minőségű föld után a ma­gyar többszörös adót fizet, mint a cseh. A „hódoltság“ alatt a Felvidék magyarsága annyira el­szegényedett, hogy most már a magyaroktól a csehek nem tudnak több adót kisajtolni, — a zsidó és német is hasonló sorsra került — igy a tótokon van a sor. A tótok viszont a feléjök irányuló adóprogresszivitást nacionalizmu­sukkal torolják meg. A Felvidék déli részein lakó tót tisztviselők feltűnően kezdenek ismét magya­rul beszélni, — a társaság nyelve a magyar lett. Hiába tanítja a ta­nító a gyermeket tótul és csehül az iskolában, a felnőttek között, — aki előkelőnek akar látszani, — magyarul kell beszélnie. A csehek hiába hamisítják a Felvi­déken a magyarul beszélők sta­tisztikáját, a csehek elleni gyűlö­let most különös összetartásra szorítja a lakosságot s az össze­tartozásnak alapja a magyar nyelv. De — a csehek is kezdik elsajá­títani a magyar nyelvet, amint el­sajátítják a földbirtokot és az ál­lami javakat is. A csehek között föllépett magyarnyelvi láznak egyik szitója a revízióról szóló hir volt. Térképeket köröztek a Magyar- országnak visszaadandó területek­ről és a visszacsatolandónak jel­zett területeken élő és meggazda­godott csehek egy lésze nagyon keztyüs kézzel kezdett bánni az ott lakó magyarokkal. Ezeknek az volt a meggyőződésük, hogy a cseh kormány inkább belemegy egy enyhe revízióba, semhogy a tótok csehgyülöletánek szitói a nagy­számban ott élő magyarság le­gyen. A revizió gondolata tehát a Felvidéken teljesen megérett. A cseh kormány hatalmas agitációja, amely a magyarországi panamá­Berlin, február 1. A kommu­nisták tovább folytatják harcukat a nemzeti szocialisták elien és szüntelenül összetűzéseket provo­kálnak. A harcoknak az éjszaka ismét 2 halottja és 10 súlyos se­besülje volt. Ilyen körülmények között lehet­séges, hogy a kormány energikus fellépésre kényszerül a kommu­nisták ellen. Á nemzeti szocialis­ták lapjai máris azt írják, hogy a kormány erélyes rendszabályokat léptet életbe és szó van a kom­munista párt végleges betiltásá­ról is. ion adója 25 százalékkal, végül a tehergépkocsikat terhelő közúti adó 10 J százalékkal emeltetett fel. ! A rendelet végül kimondja, hogy j a. háztulajdonosok a terhűkre az j 1933. év eíső felére kivetett adó- I kát február havaió! kezdve öt egyenlő havi részletben kamat­mentesen fizethetik. 7. Az állam és önkormányzatok személyi kiadásainak további csök­kentése. E rendelet szerint 1933«, március 1-étől kezdve az 1—4. fizetési osztályokba tartozó tiszt­viselők fizetése további 7 száza­lékkal, az §—7. fizetési osztá­lyokba tartozóké 6 százalékkal, a 8—11. fizetési osztályba tartozóké, továbbá az egyéb alkalmazottaké, amennyiben sz utóbbiaknál az ez- időszerint élvezett fizetések havi összege a havi 100 pengőt meg­haladja, további 5 százalékkal, illetve az alkalmazottak egyes cso­portjánál 3 százalékkal csökken. A rendelet szerint a foko­zatos előléptetések szüne­teltetéséről az 1932—33. évre kiadott rendelkezés 1933, junius végével ha­tályát veszíti. A rendelet a nyugdijakat is csökkenti március 1-től. A csök­kenés mértéke azoknál a nyug­dijaknál, amelyeknek havi összege a i00 pengőt meghaladja, 2 szá­zalék. A rendelet szerint meghatározott csökkentés mindazokra a nem áilami alkalmazottakra és nyug­díjasokra is kiterjed, akiknek fi­zetése, illetve nyugdija eddig is az államiakkal egyenlő csökken­tés a!a esett, 8. A szivarkahüvely és szivar- kapapir után fizetendő kincstári részesedés szabályozása. Az erről kiadott rendelkezés a szivarkahü- veiy adótételét 100 hüvelyt tartal­mazó dobozcnkint az eddigi 5 fillérről 15 fillérre, a szivark-jpa­pír adótételéi pedig 60 lapot tar­talmazó csomagonkint az ed­digi 3 fillérről 6 fillérre emelte fel. 9. A 4. pont alatti kormány­rendele: a végrehajtásra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet. 10. A szeszadó és kincstári, szeszeiadasi árrészesedés újabb szabályozása. Éz a belföldön ter­melt, valamint a köiföldröl beho­zott szesz után fizetendő adót február 1-tői kezdve hektóliter fokonkint az eddigi 1.92 pengő­ről 2 pengőre emeii fel. Ezek a rendeletek a mai napon életbe is lépnek. Mecseket internálták. Zágráb február 1. Macsek Vla­dimírt, a volt horvát parasztpárt elnökét tegnap este beidézték a rendőrségre és közölték vele, hogy internálják. E rendelkezést azzal okolják meg, hogy Ma­csek államellenes felvilágosításokat adott ellenzéki és külföldi lapoknak. Megjelentek a Vendeletek a fizetéscsökkertiésvőlf új adókról és adóemelésekről. A tisztviselők fizetését újabb 7—3 százalékkal csökkentik. — Feloldották az előlépési tilalmat. A Budapesti Közlöny február 1-tá száma közli azt a tiz rende­letet, amelyet a kormány egyrész­ről a transzfermoratórium meg­hosszabbításával kapcsolatban, másrészt az államháztartás bizto­sítása céljából adott ki. A rendeletek a következők: 1. A íransfermoratórium rende­let kiegészítése és hatályának meg­hosszabbítása. 2. Az aranyban teljesítendő fi­zetésekről szóló rendelet kiegészí­tése és hatályának meghosszab­bítása. 3. A kamatiüeték felemeléséről és az osztalék illeték rendkívüli pótlékának emeléséről S2Ó1Ó ren­delet. Ez a rendelet az átmene­tileg 5 százalékra leszállí­tott kamatilletéket most újból 10 százalékra emeli fel. A magánkölcsönök ka­matainak a múlt évben behozott 10 százalékos il­letékkulcsát felemeli 15 százalékra. Az osztalékilleték kulcsa a rende­let szerint ezentúl 1 százalék, a kedvezményezett szövetkezeteknél pedig fél százalék lesz. 4. Ez a rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az izzólámpák, ivlámpák, világitócsövek, továbbá rá­diócsövek után fogyasz­tási adót szedhessen és megállapítja a rendelet az adó legmagasabb mérvét, amely pél­dául a 15 wattos izzólámpánál 35 fillér, a 25 wattosnál 38 fillér, a 40 wattosnál 40 fillér. Az álta­lánosan használt rádiőcsövek adó­tétele darabonkiní 150 pengő lesz. 5. A kávé, tea és fahéj- vámja ötven százalékkal, egyéb fűszeráruk és déli- gyümölcsök után a vám átlag 100 százalékkal emel­kedik 6. Az egyenes adók után fize­tendő rendkívüli pótlékok és egyes adótételek felemelése tárgyában kiadót? rendelet szerint a házadó­alap 5 százalékának megfelelő rendkivüli pótlékon felül a házadó 20 százalékának megfelelő rendkivüli pót­lékot is kell fizetni. E rendkivüli pótlékok alól az ideiglenesen adómentes épületek, valamint a tulajdonos által lakott legfeljebb 2 szobás épületek men­tesek. Ugyancsak mentesek még a kis- és nagyközségekben — te­kintet nélkül a szobák számára — a tulajdonos által lakott épületek. A társulati adónál a 25 százalékos rendkivüli pót­lék kulcsa 40 százalékra, a jövedelemadónál a 30 százalékos rendkivüli pót­lék kulcsa 60 százalékra emeltetett fel. A vagyon­adó után szedendő 100 százalékos rendkívüli pót­lék fenntartatik. Az 1933. év első felére a jö­vedelemadó után felemelt pótlékot csak azok az adózók tartoznak fizetni, akiknek 1932. évi jövede­lemadójuk több, mint 160 pengő. A rokkantellátási adó 100 száza­lékkal, a magánalkalmazottak kti- I

Next

/
Thumbnails
Contents